Ingatlaneladás utáni adófizetési kötelezettség
Kérdés
Önkormányzatunk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlaneladás utáni adófizetési kötelezettséget hogyan kell kiszámítani? Az ingatlan megvásárlása 2019. évben történt házassági vagyonközösségben, és a feleség nevére került 100%-ban. A házaspár 2021-ben elvált. A házassági vagyonközösség megosztására 2022. évben került sor, amikor ez az ingatlan 100% tulajdonban a férj nevére került. Most az ingatlant el szeretné adni a férj. A szerzés éve mi lesz a férj szempontjából?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. február 10-én (383. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6943
[…] ilyen esetben az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő házastársnál a szerzési időpont és az ingatlan szerzési értéke a tulajdonosként bejegyzett házastárs szerzési időpontjával és a szerződésben szereplő vételár ½ részével egyezik meg.A kérdésben foglaltak alapján, az értékesíteni kívánt ingatlant 2019. évben a feleség nevére jegyezték be. Tekintettel arra, hogy ekkor az ingatlan közös vagyon volt, ekkor a férj is megszerezte vásárlás útján az ingatlan ½ részét. Az ingatlan másik ½ részét a férj 2022. évben házassági vagyonközösség megosztása révén szerezte meg.Az Szja-tv. 62. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:a) a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat;b) az értéknövelő beruházásokat;c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat.Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének a) pontja alapján a megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték.Szintén e szakasz (4) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)–(3) bekezdések szerint kiszámított összeg (e paragrafus alkalmazásában: számított összeg)1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő azon igazolt költségeket – a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat –, melyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként még nem számolt el. A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. február 10-én (383. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6943
[…] ilyen esetben az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő házastársnál a szerzési időpont és az ingatlan szerzési értéke a tulajdonosként bejegyzett házastárs szerzési időpontjával és a szerződésben szereplő vételár ½ részével egyezik meg.A kérdésben foglaltak alapján, az értékesíteni kívánt ingatlant 2019. évben a feleség nevére jegyezték be. Tekintettel arra, hogy ekkor az ingatlan közös vagyon volt, ekkor a férj is megszerezte vásárlás útján az ingatlan ½ részét. Az ingatlan másik ½ részét a férj 2022. évben házassági vagyonközösség megosztása révén szerezte meg.Az Szja-tv. 62. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:a) a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat;b) az értéknövelő beruházásokat;c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat.Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének a) pontja alapján a megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték.Szintén e szakasz (4) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)–(3) bekezdések szerint kiszámított összeg (e paragrafus alkalmazásában: számított összeg)1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő azon igazolt költségeket – a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat –, melyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként még nem számolt el. A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
