Webáruházból vásárolt termékek számviteli nyilvántartása
Kérdés
Önkormányzatunk termékeket vásárolt egy webáruháztól, a teljes vételárat a cég pro forma számlája alapján elutalta előre. A cég kiállította a pénzügyi teljesítés dátumával a tételes vevői számláját, melyet ő végszámlának tekint. A Ptk. szerinti teljesítés még nem történt meg, ugyanis a termékeket majd csak egy hónap múlva fogja szállítólevél kíséretében átadni a futárszolgálatnak, amint őhozzá is beérkezik valamennyi termék. Kérésünkre sem fog/tud nullás végszámlát kiállítani a tényleges birtokbaadás dátumával, szerintük a szállítólevél bizonyítja az átadást. Véleményünk szerint a pénzügyi tranzakciót igazoló számla adóügyileg előlegszámla, még ha a nevéből nem is ez derül ki, ugyanis a tényleges teljesítést megelőzően íródott jóvá a cég számláján. Több cég jár el hasonlóképpen, s nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk meggyőzni őket, hogy még egy bizonylatot állítsanak ki 0 forintról. Mikor járunk el szabályosan? Ha később, a birtokba adáskor a kapott szállítólevélre kivezetjük az adott előleget, és lekönyveljük tényleges teljesítésként a kiadást, vagy már a pénzügyi tranzakciót igazoló számla alapján történjen ez meg?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. május 12-én (387. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7047
[…] az előleget egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy fizeti, vagy– ha az előzőekbe nem tartozó személy, szervezet fizet előleget, és az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900.000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg egyéb esetekben akkor, ha az előleget fizető kéri a számla kibocsátását.Amennyiben egy teljesítés ellenértékének nem csupán egy részét, hanem az egészét megfizetik a teljesítés időpontját megelőzően, akkor a teljes ellenérték az Áfa-tv. 59. §-a szerinti előlegnek minősül. Erről a feltételek fennállása esetén ki kell bocsátani az előlegszámlát, ami azonban csak az előlegről szól, az ügylet teljesítésének a végszámla a bizonylata, amely a tényleges teljesítési időpontot tartalmazza.Abban az esetben, ha a teljes ellenértéket előlegként egy összegben megfizetik, a számlakiállítás történhet úgy, hogy az előleg átvételekor, jóváírásakor a teljesítésre kötelezett adóalany kibocsátja az előlegszámlát, ami tartalmazza az előleg átvételének, jóváírásának napját, mint az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, majd a teljesítéskor, a teljesítés napjával kibocsát egy ún. nullás végszámlát, amelyen a korábban átvett teljes előleget elszámolja.Egy másik megoldás lehet, hogy az előlegszámla és a végszámla ugyanazon számladokumentumra kerül, azaz a kibocsátott előlegszámlán a számlakibocsátó szerepelteti az előlegként átvett 100 százalék összeget, jelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját, mint adófizetésikötelezettség-keletkezési napot, majd pedig ezen a számladokumentumon megjelöli az ügylet majdani teljesítési időpontját is, jelezve, hogy ekkor már további ellenérték-rendezésre nem kerül sor. Ez azonban nem alkalmazható azokban az esetekben, amikor még nem ismert az ügylet majdani teljesítési időpontja, mert az Áfa-tv. 169. §-ának g) pontja alapján a számla kötelező tartalmi eleme a teljesítés időpontja.A kérdésben szereplő esetben nyilvánvalóan nem ismert, mi lesz a teljesítés időpontja, így csak az a megoldás lehetne szabályos, hogy az előlegről annak kézhezvételét követően kiállítják az előlegszámlát, a teljesítést […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. május 12-én (387. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7047
[…] az előleget egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy fizeti, vagy– ha az előzőekbe nem tartozó személy, szervezet fizet előleget, és az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900.000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg egyéb esetekben akkor, ha az előleget fizető kéri a számla kibocsátását.Amennyiben egy teljesítés ellenértékének nem csupán egy részét, hanem az egészét megfizetik a teljesítés időpontját megelőzően, akkor a teljes ellenérték az Áfa-tv. 59. §-a szerinti előlegnek minősül. Erről a feltételek fennállása esetén ki kell bocsátani az előlegszámlát, ami azonban csak az előlegről szól, az ügylet teljesítésének a végszámla a bizonylata, amely a tényleges teljesítési időpontot tartalmazza.Abban az esetben, ha a teljes ellenértéket előlegként egy összegben megfizetik, a számlakiállítás történhet úgy, hogy az előleg átvételekor, jóváírásakor a teljesítésre kötelezett adóalany kibocsátja az előlegszámlát, ami tartalmazza az előleg átvételének, jóváírásának napját, mint az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, majd a teljesítéskor, a teljesítés napjával kibocsát egy ún. nullás végszámlát, amelyen a korábban átvett teljes előleget elszámolja.Egy másik megoldás lehet, hogy az előlegszámla és a végszámla ugyanazon számladokumentumra kerül, azaz a kibocsátott előlegszámlán a számlakibocsátó szerepelteti az előlegként átvett 100 százalék összeget, jelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját, mint adófizetésikötelezettség-keletkezési napot, majd pedig ezen a számladokumentumon megjelöli az ügylet majdani teljesítési időpontját is, jelezve, hogy ekkor már további ellenérték-rendezésre nem kerül sor. Ez azonban nem alkalmazható azokban az esetekben, amikor még nem ismert az ügylet majdani teljesítési időpontja, mert az Áfa-tv. 169. §-ának g) pontja alapján a számla kötelező tartalmi eleme a teljesítés időpontja.A kérdésben szereplő esetben nyilvánvalóan nem ismert, mi lesz a teljesítés időpontja, így csak az a megoldás lehetne szabályos, hogy az előlegről annak kézhezvételét követően kiállítják az előlegszámlát, a teljesítést […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
