Mezőgazdasági terület adásvétele

Kérdés: 2009 júliusában mezőgazdasági terület adásvételében állapodtunk meg egy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet végző magánszeméllyel. Elmondása szerint egy nagyobb mezőgazdasági célra hasznosítható földterületet 1994-ben szerzett, melyet 1998-ban osztatott föl több helyrajzi számra. A telkek beépítetlen területté minősítése is megtörtént. Jelenleg pedig folyamatban van a megosztott ingatlanok közműre csatlakoztatása is. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy áfaköteles-e az így értékesített ingatlan. Ha mi a magánszemély által értékesített első három ingatlan valamelyikét megvásároljuk, akkor adómentes lesz-e a sorozat jellegű értékesítés szabályainak alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyingatlanértékesítésének általánosforgalmiadó-rendszerében történő megítélésétmegelőzően megjegyzendő, hogy nem dönthető el egyértelműen – tekintve, hogy aleírtak alapján a mezőgazdasági őstermelő mezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

2006-os ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: 2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?
Részlet a válaszából: […] ...a számlátmeg kell osztani adóköteles, illetve adómentes részre.További kérdés, hogy lényeges körülménynek tekinthető-e azaz ingatlan-adásvételi szerződésben rögzített megjegyzés, miszerint az ingatlanteljes egészében lebontásra kerül. Ennek az információnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Sírhelyek újraváltása

Kérdés: Önkormányzatunk kezelésében lévő temetőben a sírhelyek újraváltása ingatlan-bérbeadásnak vagy szolgáltatásnak minősül-e? Az ingatlan-bérbeadásra nem választottunk adókötelezettséget.
Részlet a válaszából: […] ...sírhely megváltásánál, újraváltásánál több tényezőt kellfigyelembe venni. Ezt az ügyletet nem lehet adásvételnek tekinteni, mivel aföldterület nem kerül véglegesen tulajdonba. A sírhelyet meghatározott időrelehet megváltani az önkormányzattól, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Érvénytelen szerződés áfahatásai

Kérdés: Önkormányzatunk 2005. évben értékesített telket 25%-os áfával, azzal a feltétellel, hogy a telek meghatározott időn belül beépül, ellenkező esetben a vevő magánszemély köteles a telket az önkormányzatnak visszaadni, maga nem értékesítheti. A telek a magánszemély tulajdonába került. A magánszemély a telek beépítésétől elállt, az önkormányzattal az adásvételi szerződést felbontották. Kérdésünk, hogy ebben az esetben sztornó- vagy helyesbítő számlát kell-e kibocsátanunk? Az áfát tartalmazó vételárat kell-e a vevőnek visszafizetnünk? A felbontó szerződés elkészítésével és a földhivatali eljárással ügyvédet bízott meg az önkormányzat, amely az ügylet lebonyolítása után a telket újra értékesíteni kívánja.
Részlet a válaszából: […] ...az adásvételi szerződést olyan módon fogalmaztákmeg, hogy ha négy éven belül nem kerül beépítésre, akkor visszaállítják azeredeti, szerződés előtti állapotot, akkor kell az ügyletről számláthelyettesítő okmányt kiállítani, amely okmány azt tartalmazza,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Önkormányzati ingatlan 2007-ről áthúzódó értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk olyan irodaként nyilvántartott ingatlant értékesít, melynek első rendeltetésszerű használatbavételére jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között több mint 2 év telt el. A vevő 2007-ben ajánlati biztosítékot fizetett, az adásvételi szerződést még ez évben megkötöttük. A vételár maradék részét a vevő 2008-ban fizette meg. Az önkormányzat a 2008-as évre nem választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre.
Részlet a válaszából: […] ...és a vevőmikortól tekinti az ajánlati biztosítékot ellenértékbe beszámítandó előlegnek.Amennyiben a biztosíték összegét az adásvételi szerződésbenismerték el a jogügylet ellenértéke részeként, akkor a biztosíték aszerződéskötés napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Fordított adózás az általános forgalmi adóban

Kérdés: Az egész ország a fordított adózásról beszél. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy ez mit jelent a költségvetési szervek vonatkozásában, illetve mikor mire kell figyelni az alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] ...adóalanynak kell állnia, vagyis az eladó sem lehetalanyi adómentes.Költségvetési szerveknél a fordított adózás leggyakrabban azingatlan-adásvételek és az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások eseténalkalmazandó.Ha az ingatlan használatbavételi engedélye két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Szőlővásárlás bizonylata

Kérdés: Községi önkormányzat magánszemélytől szeretne szőlőt vásárolni, az eladónak nincs őstermelői igazolványa, megtehetjük-e, milyen bizonylatot kell mellékelni?
Részlet a válaszából: […] ...és nem folytatrendszeresen vagy üzletszerűen (például egyéni vállalkozóként) mezőgazdaságitevékenységet, akkor az ügylet bizonylata az adásvételi szerződés lehet.Megjegyzendő, hogy a személyi jövedelemadó szempontjából őstermelőnekminősülhet olyan magánszemély is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Lakáscélú felhasználás

Kérdés: 2007-ben ingatlaneladásból jövedelmem származott. 2003-ban hitelre lakást vásároltam. Mivel a hitelt ebben az évben is fizetem, a hitel összegét betudhatom-e lakáscélú felhasználásnak ahhoz, hogy az eladás után ne kelljen adóznom?
Részlet a válaszából: […] ...Ez a felsorolás nem tartalmazza a lakáscélra felvett hiteltörlesztését. A felsorolásban szerepel a belföldön fekvő lakás tulajdonjogánakadásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése. Azonbana kedvezmény érvényesítésénél csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Adómentes lakáscélú támogatás

Kérdés: Költségvetési intézmény nyújthat-e adómentesen lakáscélú támogatást az alkalmazottainak? Amennyiben van erre lehetőség, akkor milyen feltételeknek kell megfelelniük a munkáltatónak és a támogatásban részesülő alkalmazottaknak?
Részlet a válaszából: […] ...lakáscélúfelhasználásnak minősül– a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshozkapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződéskeretében történő megszerzése;– a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Munkáltatói lakáscélú támogatás

Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a munkáltató által – meghatározott feltételek szerint – hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés] nyújtható (kamatmentes) lakáscélú hitelhez hasonlóan nyújthat-e a munkáltató lakáscélú vissza nem térítendő támogatást (Szja-tv. 2. sz. melléklet) is ugyanilyen, ugyanazon hitelintézettől felvett kölcsön törlesztése jogcímen?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználásként figyelembe venni:– a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshozkapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződéskeretében történő megszerzése,– a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.
1
8
9
10
11