99 cikk rendezése:
91. cikk / 99 Adólevonási jog gyakorlása
Kérdés: Önkormányzatunk bérbeadási célból kíván megvásárolni egy sportcsarnokot. A tervezés során felmerült az a kérdés, hogy milyen módon igazolhatjuk a beruházáshoz kapcsolódó beszerzések esetében az adólevonáshoz szükséges tartalmi feltételt, tehát azt, hogy a sportcsarnokot gazdasági tevékenységünkhöz kívánjuk hasznosítani. Egyáltalán van-e lehetőségünk az adólevonási jog gyakorlására?
92. cikk / 99 Kisajátítást megelőző kártalanítás során kifizetett vételár áfája
Kérdés: A kisajátításról szóló törvényerejű rendelet 2005. április 6-ai hatállyal beépített módosítása értelmében a kisajátítást megelőző kártalanítás során kifizetett vételár adó- és illetékmentes. Kérdés, hogy vajon ez áfamentességet is jelent-e?
93. cikk / 99 Cégautó üzemanyagköltségére jutó áfa
Kérdés: Amennyiben dolgozóink cégautót igényelnek, kötelesek útnyilvántartást vezetni, melyben elkülönítve vezetik a hivatalos, illetve a magáncélból megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás alapján számlát állítunk ki, amely tartalmazza a magáncélú használatra jutó 9 Ft/km költségtérítést és az üzemanyagköltséget. A dolgozó megtéríti a számlát, ezt követően befizetjük az áfát. A cégautók után nem fizetünk cégautóadót. A cégautót használók csak kijelölt üzemanyagtöltő állomásokon tankolhatnak, erről minden hónapban számlát kap intézményünk, melyet kifizetünk, de az áfát nem helyezzük levonásba. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 15. pontja alapján továbbértékesítésnek minősül-e esetünkben a dolgozónak kiszámlázott üzemanyagköltség, és ez esetben az áfát levonhatjuk-e olyan arányban, mint amilyen mértékben az üzemanyagot kiszámlázzuk?
94. cikk / 99 Kamatmentes vagy kedvezményes munkáltatói lakáscélú hitel
Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?
95. cikk / 99 Ingatlanértékesítés adózási szabályai
Kérdés: 2003. évben, illetve az idén megkötött szerződésekkel értékesített ingatlanok esetén a 2004. január 1-jétől életbe lépő szabályok és átmeneti rendelkezések alapján milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk, vagy az önkormányzatnak a közhatalmi tevékenység miatt már nem kell az áfára tekintettel lennie?
96. cikk / 99 Építési telek áfakulcsának meghatározása
Kérdés: Építési telek értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződést 2003-ban megkötöttük, be is nyújtottuk a földhivatalhoz, de még nem történt meg a tavalyi évben sem a birtokbaadás, sem a tulajdonbaadás. Milyen áfakulccsal kell adóznunk?
97. cikk / 99 Hitelből vásárolt eszköz áfájának levonása
Kérdés: A hitelből finanszírozott eszközbeszerzés után megnyílik-e az áfalevonási jog, illetve az áfa-visszaigénylés során mi a teendő?
98. cikk / 99 Részletfizetéssel vásárolt ingatlan elszámolása
Kérdés: Főiskolánk központi beruházás keretében ingatlant vásárolt. A vételárat háromévi részletfizetéssel teljesítjük az eladónak (2002-2003-2004). Az adásvételi szerződés külön tartalmazza a telek értékét, azonban az épületek és a benne szereplő berendezési, felszerelési tárgyak értékét egy összegben állapították meg. Az átvételkor tételes leltár készült az átvett berendezési tárgyakról, amelyek között kisértékű eszközök és tárgyi eszközök is szerepelnek. Jelenleg az eddig kifizetett vételár összege folyamatban lévő beruházásként szerepel a főkönyvben. Ha az utolsó részletet is teljesítjük, hogyan kell majd a főkönyvben szerepeltetni a vételárat? Teljes összegben az ingatlan és a telek állományi számlájára kell felvezetni az értéket? A használtan átvett berendezések, felszerelések értéke is beleszámít-e az ingatlan értékébe? A berendezéseket csak mennyiségi nyilvántartásba kell venni és leltározni?
99. cikk / 99 A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai
Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
