118 talált cikk az adásvétel kifejezésre

Kérdés: Fordított adózást kell-e alkalmazni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan tűzvédelmi rendszerének alvállalkozó bevonásával történő beépítése során?

Kérdés: Egy mezőgazdasági gépekkel, terményekkel kereskedő társaság terményszárító berendezéseket adott el vevőjének. Az eladó társaság a gépek adásvételi szerződésének keretében vállalta, hogy a terményszárító összeszerelését, földhöz való rögzítését (ez egy betonalap letételével történik) is elvégzi. A földdel, ingatlannal kapcsolatos munkák ellenértéke a teljes ellenérték 4,52%-át teszi ki. A terményszárító felállításához építési hatósági engedély beszerzése szükséges, de a terményszárítót nem kell mint ingatlant bejegyeztetni a tulajdoni lapra. A terményszárító gép állagsérelem nélkül elválasztható a betonalaptól, rögzítése csak azért szükséges, hogy szilárd lábon álljon a gép. A terményszárító elszállítható és máshol újra üzembe helyezhető, maga az adásvételi szerződés is rögzíti, hogy nemfizetés esetén a terményszárító gépet az eladó jogosult szétszerelni és elvinni. Kell e alkalmazni egy ilyen ügylet során a fordított adózás szabályait?

Kérdés: Uniós pályázaton nyertes önkormányzat ingatlanberuházása során igénybe vett alvállalkozó reklám-, tájékoztatótábla kihelyezésével összefüggésben alkalmazható-e fordított adózás?

Kérdés: 2000 novemberében az önkormányzat megállapodást kötött egy önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítéséről egy magánszeméllyel. Tekintettel arra, hogy telekalakítási eljárás is felmerült az értékesítés során, számos problémát meg kellett oldanunk. Ezek megoldása során hibáztunk, és emiatt a földhivatal elutasította a bejegyzést. A helyzetet azóta rendeztük, de nem sikerült még az ingatlan értékesítését bejegyeztetni, mivel a tulajdonjog átvezetése új, megerősítő megállapodás megkötését követeli meg. Kérdéses a megállapodás áfavonzata, az Áfa-tv. alkalmazásában ez új értékesítésnek minősül?

Kérdés: Önkormányzatunk eladott egy kaszálót magánszemélynek, amiről adásvételi szerződés is készült. A kérdésünk az lenne, hogy ki kell-e számlázni ezt az eseményt?

Kérdés: 2009 júliusában mezőgazdasági terület adásvételében állapodtunk meg egy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet végző magánszeméllyel. Elmondása szerint egy nagyobb mezőgazdasági célra hasznosítható földterületet 1994-ben szerzett, melyet 1998-ban osztatott föl több helyrajzi számra. A telkek beépítetlen területté minősítése is megtörtént. Jelenleg pedig folyamatban van a megosztott ingatlanok közműre csatlakoztatása is. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy áfaköteles-e az így értékesített ingatlan. Ha mi a magánszemély által értékesített első három ingatlan valamelyikét megvásároljuk, akkor adómentes lesz-e a sorozat jellegű értékesítés szabályainak alkalmazásával?

Kérdés: 2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?

Kérdés: Önkormányzatunk kezelésében lévő temetőben a sírhelyek újraváltása ingatlan-bérbeadásnak vagy szolgáltatásnak minősül-e? Az ingatlan-bérbeadásra nem választottunk adókötelezettséget.

Kérdés: Önkormányzatunk 2005. évben értékesített telket 25%-os áfával, azzal a feltétellel, hogy a telek meghatározott időn belül beépül, ellenkező esetben a vevő magánszemély köteles a telket az önkormányzatnak visszaadni, maga nem értékesítheti. A telek a magánszemély tulajdonába került. A magánszemély a telek beépítésétől elállt, az önkormányzattal az adásvételi szerződést felbontották. Kérdésünk, hogy ebben az esetben sztornó- vagy helyesbítő számlát kell-e kibocsátanunk? Az áfát tartalmazó vételárat kell-e a vevőnek visszafizetnünk? A felbontó szerződés elkészítésével és a földhivatali eljárással ügyvédet bízott meg az önkormányzat, amely az ügylet lebonyolítása után a telket újra értékesíteni kívánja.

Kérdés: Önkormányzatunk olyan irodaként nyilvántartott ingatlant értékesít, melynek első rendeltetésszerű használatbavételére jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között több mint 2 év telt el. A vevő 2007-ben ajánlati biztosítékot fizetett, az adásvételi szerződést még ez évben megkötöttük. A vételár maradék részét a vevő 2008-ban fizette meg. Az önkormányzat a 2008-as évre nem választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre.