11 talált cikk az adóazonosító szám kifejezésre

Kérdés: Átnéztük az adóhatóságnál nyilvántartott törzsadatainkat. Észleltük, hogy nem jelentettünk be minden kapcsolt vállalkozást, ezt pótolni tudjuk. Néhány bejelentett kapcsolt vállalkozásnál az adatok hiányosak, hogyan lehet ezt pótolni?

Kérdés: Ügyfelünk az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett adóalany, aki magyar áfaregisztrációval nem rendelkezik. Az egyik értékesítési konstrukcióban egy magyarországi székhelyű, termékkereskedelemmel foglalkozó kft. ("A" társaság) termékeket ad el ügyfelünknek, azaz az Európai Unió másik tagállamában letelepedett adóalanynak ("B" társaság). "B" társaság a megvásárolt terméket továbbértékesíti egy harmadik államban letelepedett gazdasági társaság részére ("C" társaság). "C" társaság Magyarországon nem adóalany. Az értékesített termékek "A" társaság belföldi telephelyéről közvetlenül "C" társaság részére kerültek elszállításra harmadik országba szárazföldi fuvareszközzel. A termékek Közösség területéről történő kivitele érdekében a vámeljárást minden esetben "B" társaság kezdeményezte, így a kiviteli vámokmányokon exportőrként is ez a társaság szerepelt. A fuvarozást a legtöbb esetben "A" társaság, néhány esetben pedig "C" társaság szervezte. "B" társaságnak azonban csak utólag, több évvel később jutott tudomására, hogy voltak olyan ügyletek is, amelyek esetében "C" társaság járt el fuvarozóként. Az említett termékértékesítéseket illetően minden esetben teljeskörűen fennálltak az Áfa-tv. 98. §-ában foglalt jogszabályi feltételek, miszerint a termékek a Közösség területét a teljesítés napját követő 90 napon belül elhagyták, és ennek tényét a termékeket a Közösség területéről kiléptető hatóság is igazolta. Az értékesített termékek átalakítás nélkül, változatlan formában kerültek értékesítésre a társaságok között, azokat rendeltetésszerűen egyik társaság sem használta, egyéb módon nem hasznosította.
1.1. Alkalmazott eljárás
"A" társaság minden esetben áfa felszámítása nélkül állított ki számlákat "B" társaság részére az ismertetett ügyletek kapcsán az Áfa-tv. 26-27. §-ai és 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. "B" társaság ezt követően a harmadik ország előírásai szerinti hozzáadottérték-adóval megnövelten bocsátott ki számlát "C" társaság részére, függetlenül attól, hogy a vámokmányok szerinti exportőr "B" társaság volt.
1.2. Az alkalmazandó eljárás
Álláspontunk szerint az 1.1. pontban ismertetett eljárás azokban az esetekben megfelelő, amikor a fuvarozást az "A" társaság szervezi. Abban a néhány esetben azonban, amikor "C" társaság szervezte a termékek fuvarozását, az 1.1. pontban ismertetett eljárástól eltérően "A" társaságnak az Áfa-tv. előírásai értelmében magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania a számlát "B" társaság részére, amelyet követően "B" társaságnak kellett volna áfa felszámítása nélkül számlát kiállítania "C" társaság részére az Áfa-tv. 98. §-ának megfelelően.
A fenti ügylettel kapcsolatos kérdések:
1. Helyesen jártak-e el a társaságok az 1.1. pontban ismertetettek szerint azokban az esetekben, amikor a fuvarozást "A" társaság szervezte?
2. Helyes-e a feltételezésünk, miszerint az 1.2. pontban ismertetettek szerint kellett volna eljárni a társaságoknak akkor, amikor a fuvarozást a "C" társaság szervezte?
3. Amennyiben a 2. kérdésünk kapcsán feltételeink helytállóak, és a számlákat "A" társaságnak a magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania "B" társaság részére, akkor:
a) Az áfa visszaigénylése érdekében utólag regisztrálhat-e áfa szempontjából "B" társaság visszamenőlegesen, 3-4 évvel korábbi dátummal?
b) Ha igen, a hiteles, "A" társaság által korrigált számlák birtokában a magyar áfaregisztrációt követő 15. napig benyújthatja-e áfabevallásait több évre visszamenőleg "B" társaság, az áfa visszaigénylése érdekében?

Kérdés: Társaságunk megalakulásakor a cégbejegyzést intéző ügyvéd a cégbírósághoz bejelentette a társaság képviselőjének nevét. Az Art. rendelkezései szerint azokat az adatokat, amelyeket a cégbírósághoz bejelentenek, már nem kell az adóhatósághoz is bejelenteni, mégis az adóhivatali változásbejelentő lapon szerepel a képviselő bejelentése is. Lehet, hogy ez csak a megalakuláskor igaz, és később már az adóhivatalhoz is bejelentést kell tenni?

Kérdés: Társaságunk hosszú ideje többségi befolyással rendelkezett egy másik társaságban. Most kiszálltunk ebből a társaságból, és ezzel egy időben egy újonnan alapított társaságba léptünk be. A társasági szerződéseket az ügyvédek megfelelően módosították, a cégbíróság felé benyújtották. Van-e bejelentési kötelezettségünk az adóhatóság felé, tekintettel arra, hogy egyik kapcsolt vállalkozásunkkal megszűnt a kapcsolat, de helyette egy másikkal most keletkezett?

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben, munkaszerződéssel, 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban történik. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?

Kérdés: Önköltséges (iskolai szakfeladatként működő) gyermeküdültetés esetében az igénybevevők előleget fizetnek. Az előlegre vonatkozóan számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani, amelynek kötelező tartalmi eleme az adóazonosító szám. A legtöbb gyerek nem rendelkezik adóazonosítóval, ilyenkor mit lehet tenni?

Kérdés: Az Szja-tv. 36/A § (1) bek. szerint az Fk-tv. alapján, a felnőttképzési szerződés alapján az adóévben fizetett képzési díj 30%-ával csökkenthető az összevont adóalap adója. Intézményünk, a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást és vizsgáztatást végez. A képzésben részt vevők tanfolyami díjának 90%-át a munkaügyi központok finanszírozzák. A fennmaradó 10%-ot a hallgatók fizetik. A hallgatók által befizetett 10%-os önrészre érvényesíthető-e az adójóváírás?

Kérdés: A 2003. január 1-jétől hatályos Szja-tv. lehetőséget ad arra, hogy a magánszemély adókedvezményt érvényesítsen a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre juttatott adomány után. A költségvetési szervnek kell-e igazolást adnia a támogatónak?

Kérdés: Kell-e áfát fizetni a költségvetési szervnek a térítésmentes átadás után, ha az eszközt másik költségvetési szervnek adja át? Hogyan kell az Áfa-tv. szerint bizonylatolni?