184 cikk rendezése:
141. cikk / 184 Magánszemély által bérbeadott ingatlan adózása
Kérdés: Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?
142. cikk / 184 Családi kedvezmény megosztása
Kérdés: Az egyik dolgozónk élettársi kapcsolatban él. Az élettársa gyermekét közösen nevelik. Az édesanyának nincs adóköteles jövedelme, ezért a dolgozónk kérte, hogy a kedvezményt az ő adójából vonjuk le. Tudomásunk szerint az élettársak esetében, ha nem közös gyermekről van szó, a családi kedvezményt csak a családi pótlékra jogosult szülő érvényesítheti, illetve év végén a kedvezményt megoszthatják egymás között. Ebben az esetben viszont szerintünk még a megosztásra sincs lehetőség, hiszen az élettársa semmilyen összegű kedvezményt nem tud igénybe venni.
143. cikk / 184 Késedelmes munkabér-kifizetéshez kapcsolódó kamat adózása
Kérdés: A Munkaügyi Bíróság jogerős határozata alapján 20 százalékos késedelmi kamattal fizettünk ki munkabért. A késedelmi kamat összege után az adóelőleg levonásakor teljesítenünk kell-e valamely speciális adóelőleg-levonási kötelezettséget?
144. cikk / 184 Mérkőzésvezető jövedelmének adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünk sportnapokat fog szervezni, melyek keretében hivatásos mérkőzésvezetőket kértünk fel az egyes mérkőzések vezetésére. Kérjük szíves ismertetésüket a kifizetett összegből történő helyes adóelőleg-levonási szabályokat illetően!
145. cikk / 184 Külföldi kiküldetés adóelszámolási szabályai
Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?
146. cikk / 184 Szerzői jogdíj adóelőlegének megállapítása
Kérdés: Főiskolánk által felhasználói szerződés alapján kifizetett szerzői jogdíjból történő adóelőleg-levonásánál helyesen járunk-e el, ha a szerződésben megállapított teljes díjból 10 százalék költséghányad levonása után 38 százalék személyijövedelemadó-előleget vonunk le? Kérdésünk továbbá az is, hogy ha az egyik megbízott folyamatosan külföldön dolgozik, és magyarországi munkahelye, jövedelme nincs, csak itt bejelentett állandó lakcíme, akkor a kifizetéskor kell-e adóelőleget levonnunk?
147. cikk / 184 Adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállítási kötelezettsége
Kérdés: Oktatási intézményként néhány hallgatónak – tévedésből – elmulasztottuk az adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolást kiadni 2004. január 31-ig. Amennyiben ezt kérik az érintett hallgatók, kiadhatjuk-e a határidő letelte után is?
148. cikk / 184 Adóelőleg-levonás
Kérdés: A 2004. évi Szja-tv. 46. §-ában szerepel az adóelőleg-levonás. A 7-es számlaszámmal kezdődő (732, 735) adószámok szellemi tevékenységet jeleznek-e egyértelműen, mert az érdekeltek állítása szerint azt, ugyanakkor adóelőleget nem akarnak fizetni. Ilyen tevékenység pl. a könyvkötés, a fajátékok készítése, értékesítése. Mit tehetünk vita esetén, mivel a számla kiállítója felel annak valódiságáért, ugyanakkor a befogadó a kellő körültekintésért?
149. cikk / 184 Iskolai kirándulás költségeinek adózása
Kérdés: Az iskola tantestülete kirándulást szervezett külföldre. A kirándulás költségeinek egy részét intézményünk fizeti ki (utazási költség, szállásköltség). A kiránduláson nem vesz részt minden pedagógus. A kifizetett költségekből milyen adót és járulékot kell fizetnie az iskolának vagy a pedagógusnak?
150. cikk / 184 Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése
Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
