179 cikk rendezése:
151. cikk / 179 Munkába járás költségének adózása
Kérdés: Költségvetési intézménynél kifizethető-e a saját gépkocsival történő munkába járás költsége az APEH-norma alapján nem adóköteles jövedelemként? Van-e ebben az esetben a TÁH felé bejelentési kötelezettség?
152. cikk / 179 Köztisztviselők részére pénzben kifizetett üdülési hozzájárulás adózása
Kérdés: A Ktv. üdülési hozzájárulás mint egyéb juttatás nyújtására ad lehetőséget. Hogyan alakulnak az adózási szabályok, ha ebben a támogatási formában köztisztviselők részesülnek, nem üdülési csekk, hanem készpénz formájában? Hasonlóan adómentes, mint a Ktv. hatálya alá tartozóknak a ruházati költségtérítés? A dolgozó a teljes összeget kézhez kapja-e, vagy levonások terhelik?
153. cikk / 179 Termőföld bérbeadásával kapcsolatos adózási szabályok
Kérdés: Településünkön az egyik mezőgazdasági gt. termőföld-bérbeadás jogcímen két összegben fizetett a vele szerződőknek. 2002. évben ki is fizette az első részletet, be is fizette az adóelőleget utána az adószámlánkra. Megegyezett októberben a bérbeadókkal, hogy a második részletet az aszályra való tekintettel elengedik neki. Ez a második részlet október 31-ig lett volna esedékes a szerződés alapján. A következő évben mégis fizetett valamennyi vele szerződőnek. Arra hivatkozva, hogy 2003. január 1-jétől ez a bevétel – jogszabályváltozás miatt – adómentes, nem vont adóelőleget. Helyesen járt-e el?
154. cikk / 179 Mobiltelefonhoz vásárolt feltöltőkártyák elszámolása
Kérdés: Az egyik helyi kisebbségi önkormányzatunk képviselői rendszeresen vásárolják a mobiltelefonhoz a feltöltőkártyát. A beszélgetések között feltételezzük, hogy magánbeszélgetésre is sor kerül. Hogyan járunk el szabályszerűen a kifizetésnél, az elszámolásnál? Adójogi megítélése milyen a kifizetőnek?
155. cikk / 179 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egyik – részben önállóan gazdálkodó – intézményünk dolgozója a napi munkába járáshoz (vidékről jár be) a VOLÁN-buszbérlet árát (a teljes vételár 80 százalékát) költségtérítésként kívánja igénybe venni a bérlet leadása nélkül, hivatkozva az 1998/111. APEH iránymutatásra. A költségtérítés milyen adó- és járulékterhet jelent a dolgozónak és a munkáltatónak?
156. cikk / 179 Alapítvány által készpénzben kifizetett helyezési díjak
Kérdés: Alapítványból (közhasznú) kifizethető-e készpénzben a versenyek helyezési díja? Van-e összeghatár alapítvány esetén, és milyen adófizetési (bevallási) kötelezettséggel jár a kifizetés?
157. cikk / 179 Megbízási szerződés alapján munkavégző adózása
Kérdés: Intézményünknél a 7-es adószámmal rendelkező dolgozónak 50 százalékos költségnyilatkozat mellett számfejtjük a megbízási díjat. A dolgozó számlát ad. Mi a jelentősége a számlaadásnak ebben az esetben?
158. cikk / 179 Írásbeli nyilatkozat és az adójóváírás
Kérdés: Az egyik dolgozónk az év elején írásban nyilatkozott arról, hogy ne vegyük figyelembe nála az adójóváírást, mivel nősülni készül, és eladja a lakását. Sajnos a lakásra eddig nincs vevő. Ha az év végéig nem tudja eladni, akkor megfelel a feltételeknek, és járna neki az adójóváírás. Van-e lehetőség arra, hogy az év vége előtt helyesbítsük a levonást?
159. cikk / 179 Román állampolgárságú doktoranduszhallgatók adókötelezettsége
Kérdés: Egyetemünk az elmúlt években több román állampolgárságú doktoranduszhallgatóval kötött megbízási szerződést az egyes tanszékeken végzendő munkákra. Helyesen jártunk-e el akkor, amikor a részükre kifizetett megbízási díjból nem vontunk adóelőleget? A hallgatók egy része időközben letelepedési engedélyt és magyar állampolgárságot kapott, de továbbra is megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk őket. A kifizetésekből most már adóelőleget vonunk a kifizetőre megállapított szabályok szerint. Helyes-e az eljárásunk?
160. cikk / 179 Megbízás alapján végzett tolmácstevékenység adókötelezettsége
Kérdés: Városunk polgármesteri hivatala testvérvárosi küldöttséget fogadott. A nyelvi nehézségek áthidalása érdekében egyetemi hallgatókat alkalmaztunk tolmácsként, megbízási szerződéssel. Kell-e adóelőleget vonnunk a megbízási díjból? Minősíthetjük-e a tevékenységet szellemi tevékenységnek?
