Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

43 találat a megadott adókedvezmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Gazdaságvédelmi intézkedések a veszélyhelyzet idején

Kérdés: A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. pontja adófizetési kedvezményt határoz meg. Ugyanezen rendelet 3. pontja bértámogatási igénybevételről rendelkezik. Az adófizetési kedvezmény igénybe vehető-e bértámogatás igénybevétele nélkül? A társaság ugyanis a bértámogatás feltételeként meghatározott nullás adóigazolást (adótartozása miatt) nem tudja a megadott beküldési időpontig, december 11-ig beszerezni!
Részlet a válaszból: […]biztosít az érintett tevékenységű kisvállalkozások számára. A bértámogatási igényt a kormányhivatalhoz kell beadni, a járulék- és adókedvezmény-igényt pedig az állami adóhatósághoz. A két támogatás között nincs olyan összefüggés, hogy mindkettőt
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5369
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Munkavállaló adókedvezménye

Kérdés: Daganatos betegségben szenvedő munkavállalónak jár-e adókedvezmény?
Részlet a válaszból: […]29.) Korm. rendeletben említett betegségben szenved, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.A kormányrendelet 2019-ben jelentősen kibővítette az adókedvezményre jogosító betegségek körét: endometriózis, az emlő, a méhnyak, a petefészek és a férfi nemi szervek daganatos megbetegedéseiben szenvedő személyek és többek között a laktóz- vagy gluténérzékenyek is érvényesíthetnek személyi adókedvezményt.A személyi kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen olyan igazolással, melyet szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve az általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állít ki. Amennyiben a munkavállaló év közben is érvényesíteni szeretné az adókedvezményt, akkor azt nyilatkozatban kérheti a munkáltatójától.Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a kedvezménnyel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5131
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]összeg adótartalma nem lehet több 50 millió eurónak megfelelő (vagyis 15 milliárd körüli) forintnál.A felújítás, a beruházás bekerülési értékének kétszerese vonható le az adóalapból a felújítás, a beruházás befejezése adóévében és az azt követő öt adóévben. Az adózás előtti eredmény csökkentésével az adóalap akár negatívvá is válhat. Ez azonban - az adózó döntése szerint - elkerülhető a levonás több évre történő megosztásával. A levont összeg adótartalma pedig elérheti a 100 millió eurónak megfelelő (30 milliárd forint körüli) forintot.A karbantartás, illetve a felújítás, beruházás alapján járó kedvezmény ugyanazon tárgyi eszközzel kapcsolatban ugyanazon adóévben együtt is érvényesíthető.Mind a két kedvezmény átadható kapcsolt vállalkozásnak, azzal, hogy a karbantartási költség alapján átadott összegből a kapcsolt vállalkozás is legfeljebb a saját adózás előtti nyeresége 50 százalékáig élhet adóalap-csökkentéssel.[Műemlék: a Kötv. 7. §-ának 15. pontja. A helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény: 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet.]A kedvezmény a költségelszámoláson felül érvényesíthető (egyszer költség, egyszer csökkentő tétel), függetlenül attól, hogy a felújítási munkák vagy azok egy része milyen - pl. másik társaság, kapcsolt fél, hitelintézet által nyújtott - pénzügyi forrásból (hitelből, támogatásból) valósult meg. A költségként elszámolt összeg adóalapnál történő kezelésére a Tao-tv. 3. számú mellékletében ugyan nincs konkrét jogcím, de az - ilyen esetekben alkalmazandó - általános megítélés szerint az a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben felmerült költségnek minősül (nem növelő tétel).Az igénybevétel mértékének az is korlátja, hogy a kedvezménynek a Tao-tv. 19. §-a szerinti adókulccsal (9 százalékos mértékkel) számított értéke nem lehet több- karbantartásnál adóévenként, adózónként 50 millió eurónak,- beruházás, felújítás esetén beruházásonként 100 millió eurónakmegfelelő forintösszegnél.Az adókedvezmény feltétele az is, hogy a munkák szabályszerű befejezéséről és azok értékéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság adjon igazolást. Ezt az igazolást a társaságiadó-bevallás benyújtásáig az adózónak be kell szereznie.Ha a műemlék vagy védett ingatlan tulajdonosa egy magánszemély, és az épületet a személyhez kapcsolódó társaság újítja fel vagy tartja karban, a magánszemély tulajdonképpen bevételre tesz szert ezáltal. De ez után a jövedelem után nem kell adót fizetni. Hasonlóképpen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5022

4. találat: Sportberuházás taokedvezménye

Kérdés: 2016. április 12-én lépett hatályba a Tao-tv. következő rendelkezése:
"22/C. § (6a) bekezdés: A (6) bekezdés a) és d) pontjaiban a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás
a) ...., vagy
b) a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg, és a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerül." Önkormányzati tulajdonú ingatlanon (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) sportegyesület által (taotámogatás igénybevételével) létesített sportcélú felépítmény, vagy meglévő sportlétesítmény felújítása/bővítése alaphelyzet esetén a következőket kérdezném:
1. "A beruházás értékéről szóló megállapodás" rendelkezhet-e az önkormányzat által történő térítésmentes átvételről? Vagy a törvény ezen rendelkezése kizárólag ellenérték fejében történő átadást/átvételt (kvázi adásvételt) jelent?
2. Ez utóbbi esetben, hogyan, mi alapján kell az ellenértéket meghatározni? Van-e erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezés?
3. Ezt a törvényi rendelkezést kell-e/lehet-e alkalmazni a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított beruházás (tehát fizikailag megvalósított, használatba vett, és a korábbi szabályozásnak megfelelően az önkormányzati ingatlanra a sportegyesület által igénybe vett taotámogatás mértékéig a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog) esetében?
4. Amennyiben nem kell/lehet alkalmazni, a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított - 3. kérdésnél ismertetett típusú - beruházás esetében van-e lehetőség az önkormányzat és a sportegyesület közötti vegyes tulajdonjogi helyzet megszüntetésére, azaz a sportegyesület átadhatja-e az általa megvalósított beruházás során képződött vagyont?
5. Ha igen, akkor történhet-e térítésmentesen, vagy csak ellenérték fejében?
6. Ha nem adhatja át, akkor ez meddig nem történhet meg? (Pl. Megtörténhet-e a 15 év időtartamú jelzálogjog-bejegyzés leteltét követően?)
Részlet a válaszból: […]rendezésére tartalmaz előírást.Tekintettel arra, hogy a fentebb említett jogszabályi rendelkezés hatálybalépése 2016. április 12. napja, és a módosító jogszabály átmeneti rendelkezést nem tartalmaz, így az abban foglaltak a hatálybalépést követően tekinthetők irányadónak.A támogatási igazolás kiállítására vonatkozóan további részletszabályokat állapít meg a 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet). Itt kerül meghatározásra, hogy a támogatási igazolás kiállítása iránti kérelemhez beruházási vagy felújítási támogatás esetén a támogatás igénybevételére jogosult szervezet (adott esetben a sportegyesület) részéről nyilatkozatot kell csatolni arról, hogya) vállalja, hogy a Tao-tv. 22/C. §-ának (6) és (8) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek eleget tesz,b) vállalja, hogy a jelzálogjognak az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéshez szükséges közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat kiállításának költségét az ellenőrzést végző szervezet részére megfizeti [Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés f) pont].A Tao-tv. fent hivatkozott 22/C. §-ának (6) és (8) bekezdéseiben többek között az kerül előírásra, hogy a támogatott szervezetnek a beruházás üzembe helyezését követő legalább 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett ingatlan sportcélú hasznosítását kell megvalósítania, valamint az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 4. támogatási időszak végéig a tárgyieszköz-beruházást üzembe kell helyeznie a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege magyar állam részére történő megfizetése terhével.A jelzálogjog bejegyzése alóli mentesüléshez az szükséges, hogy a beruházás az üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerüljön.Ezen esetben is azonban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4428
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye

Kérdés: Munkáltatói adómegállapítást kérő alkalmazottunk lakáscélú hiteltörlesztésről hozott igazolást. Tudomásunk szerint ez a kedvezmény már nem jár mindenkinek, csak meghatározott esetben. Kérdésünk, hogy a munkáltatói adómegállapításban figyelembe vehetjük-e a kedvezményt, vagy ilyen esetben nincs is lehetőség az adó elszámolására, mert a magánszemélynek kell az adóbevallást benyújtania? Ha a munkáltatói adómegállapításban mégis érvényesíthető ez a kedvezmény, akkor elegendő a munkavállaló által átadott igazolás, vagy a munkáltatónak egyéb körülményeket is kell vizsgálnia?
Részlet a válaszból: […]pótlékra jogosult az adóévben. Másrészt teljesülnie kell a következő feltételek egyikének:1. az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészében a lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön vagy2. az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult a hitel igénylője.Azt a feltételt, hogy a felvett hitel részben vagy egészében megelőlegező kölcsön volt-e, kizárólag a szerződés megkötésének időpontjában lehet vizsgálni.Ezért nincs jelentősége annak, ha a megelőlegező kölcsön felvételekor "vállalt" gyermek(ek) megszületésével a megelőlegező kölcsön részben vagy egészében átalakul lakásépítési kedvezménnyé (szocpollá). Ilyen esetben meghosszabbított időszakban jár a kedvezmény.Érvényesítheti a kedvezményt az a magánszemély is, aki a hitel felvételekor egy gyermek után lakásépítési kedvezményt kapott, és emellett a vállalt második gyermekre megelőlegező kölcsönt vett fel.Továbbá jogosult az áthúzódó kedvezményre például az is, aki egy gyermekre tekintettel vett fel megelőlegező kölcsönt, de a törlesztés időszakában több gyermeke is született, akik után lakásépítési kedvezményt kapott.A 2. pontban említett feltételnek viszont a hiteltörlesztés teljes időszakában teljesülnie kell. Például ha a hitel felvételekor valaki nem volt jogosult sem megelőlegező kölcsönre, sem lakásépítési kedvezményre, de az utóbb megszületett gyermeke(i) után már megillette a lakásépítési kedvezmény, és azt igénybe is vette, akkor azt követően már nem vehet igénybe adókedvezményt.A feltételekből következően nem jár a kedvezmény annak a személynek sem,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3421
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Családi kedvezmény

Kérdés: Egy dolgozónknak két középiskolás és egy egyetemista gyermeke van. 2011-ben 2 x 206 250 forint kedvezményt vettünk figyelembe havonta. A szülő jelezte, hogy az egyetemista gyermeke 2012 első félévére halasztást kért, így ebben a félévben passzív lesz a hallgatói jogviszonya. Ebben az esetben hány eltartottat lehet figyelembe venni, azaz ebben a félévben milyen mértékű családi kedvezményre jogosult a dolgozónk?
Részlet a válaszból: […]következtében 2012-ben az eltartotti minősítés szempontjából már lényegtelen, hogy az ellátást folyósító szerv a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, első alap- vagy mesterképzésben részt vevő egyetemistát ténylegesen figyelembe veszi-e a vele közös háztartásban élő két kisebb testvérének járó családi pótlék összegének a megállapításánál akkor, ha az ellátási törvény alapján egyébként figyelembe vehető. A kérdéses esetben azonban olyan egyetemistáról van szó, aki félévet halaszt. A passzív hallgatói jogviszonyban álló egyetemistát nem lehet figyelembe venni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3134

7. találat: Családi adókedvezmény

Kérdés: Családi pótlékra jogosult a Cst. 7. § (1) bekezdése alapján a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Az Szja-tv. 40. § (6) bekezdése alapján családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja. Jogosult-e a családi adókedvezmény igénybevételére a nevelőszülő/hivatásos nevelőszülő?
Részlet a válaszból: […]a személy, aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. A törvény 7. §-a rendelkezik a családi pótlékra való jogosultságról, mely szerint családi pótlékra jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket az 1997. évi XXXI. törvény (Gytv.) alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték. Az Szja-tv. 40. §-a rendelkezik a személyi és családi kedvezmények[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2322
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye

Kérdés: A Költségvetési Levelek 78. számában az 1691-es kérdés foglalkozik a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményével. Ott megelőlegező kölcsönről volt szó. Mi a két gyerekünkre tekintettel ún. "szocpol"-t kaptunk. A hiteltörlesztésünk ötödik éve 2005-ben volt. Az OTP azért nem ad a 2006-os évre igazolást a hiteltörlesztés összegéről, mert szerinte aki szocpolt kapott, annak a további évekre nem jár az adókedvezmény, hiába van két kiskorú eltartottja. Úgy érzem ez a büntetés, amiért nekünk már volt két gyerekünk az építkezéskor, és nem szerződést kötöttünk, hogy majd lesz. Mi az igazság?
Részlet a válaszból: […]lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre - ilyen az úgynevezett "szocpol" kedvezmény is - és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény érvényesíthetőségének időtartama ennél hosszabb. Ekkor ugyanis az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van. Ez a kérdező esetében azt jelenti, hogy a levelében leírtak alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1761

9. találat: Lakás célú hiteltörlesztés adókedvezménye

Kérdés: A lakás célú hitelem törlesztését 2002. évben kezdtem meg. Az adókedvezményt 2002. évtől kezdődően minden évben (a 2006. évi bevallásomban is) érvényesítettem. A hitel felvételekor megelőlegező kölcsönt is kaptam, ami időközben átalakult lakásépítési kedvezménnyé, mert két gyermekem született. Több helyen érdeklődtem, de eltérő tájékoztatást kaptam arról, hogy jogosult vagyok-e öt éven túl is érvényesíteni a kedvezményt. Kérem, tájékoztassanak álláspontjukról!
Részlet a válaszból: […]szóló kormányrendeletben meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha a hitel igénylője a kormányrendelet szerint gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben a kedvezmény a törlesztés időszakában minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor a hitel igénylőjének családi pótlékra jogosult vagy jogosulttá váló gyermeke van. Az előzőekben említett feltételeket egymástól függetlenül kell vizsgálni. Így, ha a felvett kölcsön egy része megelőlegező kölcsön volt, akkor a kedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor a hitel igénylőjének családi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1691
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? - Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? - Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? - A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)
Részlet a válaszból: […]díj nem lesz adóköteles a munkavállalónál, azonban ez után az adómentes (a munkáltató által befizetett díj) összeg után adókedvezmény sem jár. (Az Szja-tv. l. számú mellékletének 6.3. pontja alapján a kockázati- a baleset-biztosítás, valamint a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja adómentes.) Ha a munkavállaló a szerződéskötés (eredeti) időpontjától számított 10 éven belül felmondja azt a biztosítási szerződést, amely után kedvezményt érvényesített, akkor a megelőző 3 évben általa igénybe vett adókedvezményt 20 százalékkal növelt összegben vissza kell fizetnie az adóévre vonatkozó adóbevallásának a benyújtásával egyidejűleg. A biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy a biztosítás lejáratakor a biztosítás kedvezményezettjét megillető összeg a biztosító szolgáltatásának minősül. A biztosító szolgáltatása - a törvényben említett kivételekkel - az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.6. pontja szerint adómentes. Kivételként említi a törvény, így nem adómentes például a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás lejáratakor kifizetett összeg (esedékes szolgáltatás). Ha a magánszemély a biztosítási szerződést annak lejárata előtt megszünteti, akkor a biztosító az úgynevezett maradékjog alapján járó összeget fizeti ki a részére. A hatályos Szja-tv. szerint kamatjövedelemnek minősül a maradékjogból származó bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély által, vagy a magánszemély javára más magánszemély által fizetett, illetőleg az adóköteles (pl. a munkáltató által fizetett nem adómentes) biztosítási díjat. Ilyen kamatjövedelemnek minősül egyébként az előzőekben említett tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás lejáratakor esedékes biztosítási szolgáltatás (kifizetés) is. A kamatjövedelmek után az adó jelenleg nulla százalék, 2007. január 1-jétől pedig 10 százalék lesz. Nem tekinthető azonban kamatjövedelemnek a maradékjog alapján kifizetett összeg adóköteles része akkor, ha a biztosítás díja - akár részben is - adómentes volt. Ebben az esetben a maradékjogból származó bevétel adóköteles része az Szja-tv. 28. § hatálya alá tartozó egyéb jövedelemnek minősül. Akkor "tisztán" kockázati jellegű a biztosítás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1314
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 43 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést