Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott adomány tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Adományként kapott vagyontárgyak

Kérdés: Önkormányzatunk egy magánszemélytől adományként kapott egy képzőművészeti alkotást (szobor, 15 millió forint értékben) és egy egyéb építményt (esőbeálló, 1,3 millió forint értékben). A műalkotás és az építmény az átadás napjától az önkormányzat vagyonát képezi. Hogyan kezeljük a két vagyontárgyat (nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés, egyéb eredményszemléletű bevétel)?
Részlet a válaszból: […]szerint kell meghatározni. Ennek alapján a magánszemélytől kapott eszközök bekerülési érték az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.Az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja és az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése szerint passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként elszámolt, térítés nélkül átvett, ajándékként kapott eszközök piaci értékét.A térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.A terv szerinti értékcsökkenésre az Áhsz. 17. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel az Szt. 52. § (1), (2) és (5)-(7) bekezdéseit kell alkalmazni. Az értékcsökkenés Tao-tv. 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell meghatározni.Nem szabad terv szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5427
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Adomány a földrengés sújtotta településnek

Kérdés: Önkormányzatunk és a megyei horvát nemzetiségi önkormányzata szeretnének a horvátországi földrengés sújtotta településre tartós élelmiszert, tisztítószert, esetleg takarókat vásárolni, és kamionnal eljuttatni. Ez az adomány ilyen esetben és formában adómentes juttatásnak vagy reprezentációs költségnek minősül-e, és meg kell fizetni utána a reprezentációs adót és járulékot?
Részlet a válaszból: […]katasztrófa sújtotta területeken élő személyeknek adott adományt valószínűleg Horvátország is mentesíti az adó alól. Magyarországon az adományban részesülők - akiket egyébként nevesíteni sem lehet - nem szereznek biztosítási jogviszonyt, járulék- vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetés sem merül fel Magyarországon, valószínűleg Horvátországban sem.A másik figyelembe veendő szempont, hogy a kérdés alapján a nemzetiségi önkormányzat valószínűleg nem magánszemélyeknek osztja ki az adományokat, hanem valamelyik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5389
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Tűzifa adományozása

Kérdés: Önkormányzatunk a területén található beteg, veszélyes vagy területrendezés során kivágásra kerülő fákat a rászoruló lakosság részére tűzifaként, térítésmentesen szeretné kiosztani. A területek, ahonnan a fák kivágásra kerülnek, az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat közterületeinek gondozását egy önkormányzati alapítású és tulajdonú cég, egy nonprofit kft. végzi közszolgáltatási szerződés alapján. A fák kivágását és tűzifává való feldolgozását is ők végzik közhasznú munkaerő igénybe-vételével. A lakosság részére történő kiosztást az önkormányzat szociális intézménye végzi. Az önkormányzat könyveibe hogyan (főkönyv), mi alapján kerül be a tűzifa (leltározási jegyzőkönyv, bekerülési érték [nonprofit kft. tűzifa-előállítási önköltség])? Hogyan adjuk át a szociális intézménynek, térítésmentesen vagy bekerülési értéken? Áfafizetési kötelezettség keletkezik? Ha igen, kinél? Mi a helyzet abban az esetben, ha a tűzifát az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja (közcélú adomány)?
Részlet a válaszból: […]értékét megállapítani (közvetlen és közvetett önköltség), de az önkormányzatnál a bekerülési érték nem ez lesz, hanem a számlázott ár.Ha a tűzifát az önkormányzat a szociális intézmény részére átadja, annak elszámolása a 412. Nemzeti vagyon változása számlával szemben történik. A szociális intézmény a tűzifát készletre veszi a 412. Nemzeti vagyon változásai számlával szemben az önkormányzatnál kimutatott könyv szerinti értéken, a lakosságnak történő kiosztáskor pedig a térítés nélküli átadás szabályai szerint számolja el a pénzügyi számvitelben a 8434. Térítés nélkül átadott részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értéke számlával szemben.Amennyiben az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja át a tűzifát, abban az esetben az átadást a térítés nélküli átadás szabályai szerint kell elszámolni.A kft.-nek, ha áfaadóalany, a szolgáltatását áfásan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5346
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Önkormányzat részére nyújtott kormányzati támogatás jogcíme

Kérdés: Az alább ismertetett ügyletből az egyik gazdasági esemény jogcímének meghatározásában kérem segítségüket.
Szereplők:
- (Sport)egyesület, alanya az áfának, az ingatlan bérbeadását és értékesítését az adómentesség helyett adókötelessé tette.
- Önkormányzat, alanya az áfának, az ingatlan-bérbeadást adókötelessé tette.
Együttműködési megállapodás alapján az önkormányzat tulajdonát, azon belül is a törzsvagyon részét képező telken az egyesület részére földhasználati jogot alapítottak, erre a telekre az egyesület mint ráépítő sportcsarnokot épít, amelynek tulajdonjogáról a használatbavételt követő 30 napon belül lemond az önkormányzat javára (Tao-tv. 22/C. § alapján). A sportcsarnok megépítésének forrásösszetétele: X millió forint az egyesület által "gyűjtött" taotámogatások; Y millió forint az önkormányzat részére kormányhatározat alapján nyújtott támogatás. A kormányhatározat alapján készült támogatói okirat szerint: "A Belügyminisztérium mint támogató, az önkormányzat mint kedvezményezett részére ... aki a támogatás összegét kizárólag a sportcsarnok-beruházás megvalósítása érdekében használhatja fel..." A fentebb már említett együttműködési megállapodás rögzíti: Az építtető az egyesület, ő köt szerződést a kivitelezővel, a beérkező számlákat a fordított áfa szabályai szerint rendezi, továbbá az önkormányzat a számlájára megérkezett kormányzati támogatást a projekt fizetési ütemezésének megfelelően utalja át az egyesület mint ráépítő részére. A sportcsarnokot az egyesület X+Y = Z nettó értéken aktiválja saját könyveiben. Rögzíti továbbá a megállapodás, hogy a sportcsarnok önkormányzati tulajdonba adásánál az egyesület "ellenértékként feltétel nélkül elfogadja az egyesület részére átadott Y millió forintot plusz az egyesületi taotámogatás X millió forint összegét". Az ügylet ugyan sok gazdasági eseményből áll, eléggé bonyolult (áfa stb.), de azok nagy részét a két fél tisztázta. Viszont egy kérdés tisztázatlan: Mi legyen a jogcíme az önkormányzat részére nyújtott kormányzati támogatás egyesület felé történő átadásának? Helyes megoldás-e, ha az önkormányzat kölcsönként adja azt át, majd az ingatlan önkormányzatnak történő kiszámlázásakor (X+Y = Z nettó + áfa) a vételárba beszámítják? Megoldásként felmerült még az, hogy az előleg (ilyenkor az átutalt összegekről az egyesületnek a banki jóváírás napján áfás számlát kell kiállítani, majd a tulajdonba adáskor készült végszámlából az előlegeket levonni) vagy támogatás? Az önkormányzat a kormányzati támogatás teljes összegét támogatás jogcímen adja át az egyesületnek. Ebben az esetben az egyesület által a tulajdonba adáskor kiállított számlában az önkormányzat által adott pénzt hogyan lehet figyelembe venni? (Esetleg az egyesület adományként adja az önkormányzatnak a sportcsarnokot?)
Részlet a válaszból: […]nem ítélhető meg teljeskörűen a pontos jogi helyzet. Amennyiben az önkormányzat és a Belügyminisztérium által kötött támogatói szerződés, valamint az önkormányzat és az egyesület által kötött szerződés szerint is a sportcsarnok az önkormányzat tulajdonába kerül, és a kormányzati támogatás felhasználható a felépítmény tulajdonjogának önkormányzat által történő megszerzésére, akkor a kormányzati támogatás ellenértéknek tekintendő, tehát nem adomány, nem kölcsön és nem támogatás.Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. Előlegnek tehát akkor tekinthető az átutalt pénzösszeg, ha a teljesítést megelőzően adják.Fontos tisztázni a kérdéses ügylet esetében, hogy mire irányul a felek közötti szerződés. Ha az önkormányzat megvásárolja a kormányzati támogatásból a sportcsarnokot, akkor teljesítésnek a birtokbaadás tekinthető, és az azt megelőzően utalt pénzösszeg előleg, amelyről előlegszámlát kell kiállítani, majd a birtokbaadáskor végszámlát. Amennyiben a kérdésben írtak szerint a végszámla az egyesület által "gyűjtött" taotámogatások és az önkormányzat részére kormányhatározat alapján nyújtott támogatás összegét plusz a felszámított áfát tartalmazza, akkor feltehetően ez az összeg a bekerülési érték, és az önkormányzat ezen az összegen veszi be a könyveibe a sportlétesítményt.A számlázást és az áfát nem befolyásolja az a körülmény, hogy az ellenértéket részben harmadik fél egyenlíti ki.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5291
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Magánszemély által felajánlott pénzadomány

Kérdés: Magánszemély pénzadományt ajánlott fel az önkormányzat részére hangszer vásárlásához. Milyen adóvonzata van a felajánlásnak adományozó és adományozott tekintetében?
Részlet a válaszból: […]Ha van ellenszolgáltatás, akkor annak jellegétől függően kell meghatározni az adó-, járulék- és illetékszabályokat.Feltételezve, hogy a magánszemély önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül adja a pénzt, nem keletkezik semmilyen adózási vagy illetékfizetési kötelezettsége az adomány után, ugyanakkor adókedvezményt sem vehet igénybe.Az önkormányzatnak illetékmentessége okán nem kell illetéket fizetnie. A bevételt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5276
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Természetben kapott adományok elszámolása

Kérdés: Költségvetési-államháztartási számvitel kapcsán ezekben a napokban élesen vetődik fel a pénzügyi teljesítést nem igénylő természetben kapott adományok elszámolása. Kérem ennek tételes könyvelését mind a fenntartónál (pl. önkormányzat), mind pedig az intézménynél (pl. SzGyF fenntartású idősotthon) tételesen és részletesen - lehetőleg egy konkrét példán keresztül - bemutatni szíveskedjenek. Kérem, hogy a példában a működési költségként elszámolandó (pl. fertőtlenítőszerek, maszkok stb.) és a tárgyi eszközök (pl. lélegeztetőgép stb.) esetére legyenek kedvesek kitérni. Fontos, hogy a fenntartói és az intézményi oldal teljes körű kontírozásait is részletesen megismerhessük. Azt a megoldás is szeretnénk látni, amikor a fenntartó önkormányzat kapja az eszközöket a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.). Továbbá szeretnénk tisztán látni a gazdasági esemény kezelését akkor is, ha nem az önkormányzat, hanem közvetlenül az intézmény kapja ezeket az eszközöket, ugyanígy a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.).
Részlet a válaszból: […]megszüntetni.A térítés nélkül kapott eszközök elszámolását az határozza meg, hogy az növekedést eredményez-e az önkormányzat vagyonában.A térítés nélküli átvételre vonatkozó számviteli szabályokat kell abban az esetben alkalmazni - így a vagyonváltozást eredményágon kezelni -, ha az önkormányzat vagyona gyarapszik, illetve csökken, azaz más önkormányzatnak, államháztartáson kívüli szereplőnek vagy a központi alrendszerbe tartozó szervezetnek történik a térítésmentes átadás, vagy ilyen szervezettől az átvétel. Az azonos tulajdonosi körön belül, vagyis az önkormányzat és intézménye, illetve azonos irányító szervhez tartozó intézmények közötti tárgyieszköz- és készletátadást, -átvételt eredménysemlegesen, a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számlával szemben kell elszámolni.Amennyiben tehát akár az intézmény, akár az önkormányzat kap központi költségvetési szervtől vagy államháztartáson kívülről térítés nélkül eszközt, azt a térítés nélküli átvétel szabályai szerint számolja el, befektetett eszközök esetében a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet I. melléklete III. fejezetének A) pontja, készletek esetében pedig az V. fejezet C) pontja szerint.Amennyiben az önkormányzat a kapott eszközt tovább-adja az intézményének, abban az esetben az önkormányzati vagyon nem változik, így a könyvelés a 412. Nemzeti vagyon változása számlával szemben történik, az államháztartáson belülre történő vagyonkezelésbe adásra vonatkozó előírások szerint. A tárgyi eszköz vonatkozásában jelen esetben feltételezzük, hogy üzembe helyezés nélkül történik az átadás. A már üzembe helyezett eszközök saját intézmény részére történő átadása esetén az értékcsökkenést, esetleges értékhelyesbítést is ki kell vezetni, illetve az átvevőnek fel kell venni a könyvekbe az elszámolt értékcsökkenést. Átadó: Az eszköz kivezetéseBekerülési érték kivezetése T 412 - K 151/211Az eszközökhöz kapcsolódó időbeli elhatárolás kivezetése T 443 - K 412 Átvevő: Az eszköz bekerülési értékének átvétele T 151/211 - K 412Átvett időbeli elhatárolás T 412 - K 443A cégek ingyenes juttatásaival kapcsolatban a vállalkozásoknál felmerül a juttatás társasági adó vagy kisvállalati adó szempontjából történő elbírálása. A vállalkozások részéről rászoruló személyek, szervezetek részére pénzben és természetben adott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5214
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Önkormányzatnak adományozott termékek kiosztása rászorulóknak

Kérdés: Önkormányzatunk támogatói szerződést kötött egy gazdálkodó céggel, aki a rászorult családok megsegítése érdekében adományként élelmiszereket ad át az önkormányzatnak. Ezekből csomagokat állítunk össze, amelyeket a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat bevonásával az önkormányzat juttat el a rászorult családoknak. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az így kiosztott támogatások adóköteles juttatásnak minősülnek-e. Ha igen, akkor az önkormányzatnak kell-e személyi jövedelemadót fizetnie? Illetve hogyan kell ezeket a juttatásokat számfejteni és könyvelni?
Részlet a válaszból: […]támogatás. Szociálisan rászoruló: az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is tekintettel - csak külső segítséggel képes biztosítani.A nem pénzben kapott juttatások közül szintén adómentes a helyi önkormányzat forrásából nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás (ideértve a gyermek, a tanuló, a beteg, illetve a szociális ellátásra jogosult részére ingyenesen vagy kedvezményesen természetben biztosított étkeztetést is) azzal, hogy az üdültetés és a gyógyüdültetés nem minősül egészségügyi, illetőleg szociális ellátásnak.Adómentes továbbá a nem pénzben kapott juttatások közül az, amelyet a szociálisan rászorult magánszemély kap.Az önkormányzat által a rászorult magánszemélyek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5051
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Kormányzati funkció

Kérdés: Államháztartási számvitellel kapcsolatosan kérném a segítségüket. Nemzetiségi önkormányzatunk karácsonyi csomagot adományozott családok részére. A felmerült kiadásokat természetbeni juttatásként, egyéb dologi kiadásra számoltuk el, és a 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkcióra szerettük volna könyvelni, azonban ezt a 1247-es szektorra nem tudtuk kiválasztani. Jelenleg a 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége kormányzati funkción szerepeltetjük a felmerült ráfordításokat. Elfogadható-e így a számviteli elszámolásunk?
Részlet a válaszból: […]kormányzati funkciókat.Támogatási célnak kell tekinteni a kiadást, ha nem a támogatásnyújtó közfeladatának ellátását, kiváltását, hanem valamely egyéb közösségi, társadalmi, gazdasági szakpolitikai cél megvalósulását szolgálja, függetlenül a támogatásnyújtás konkrét formájától.Államháztartási forrásból nyújtott pályázati vagy egyedi támogatás nyújtáskor a támogatás alapjául szolgáló okiratban fel kell tüntetni a támogatási cél kormányzati funkcióját.A költségvetési számvitelben a bevételeket és kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek.A 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége kormányzati funkcióba tartozik:- az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok működésével, igazgatási tevékenységével összefüggő feladatok ellátása. Ezen a funkción kell elszámolni az önkormányzati hivatal helyi nemzetiségi önkormányzatok működése érdekében ellátott feladatainak kiadásait és bevételeit is.Nem ebbe a funkcióba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4929
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Vásárolt tűzifa adományozása

Kérdés: Az önkormányzat rendelet alapján karácsony előtt arról döntött, hogy tűzifát oszt ki az arra rászoruló lakosság között. Hogyan kell könyvelnünk a beszerzést és a lakosság részére történő átadását?
Részlet a válaszból: […]kifizetés alapján   T3651/3652 - K32/33b) Levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó   T3641- K32/33c) Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó   T84 - K32/333. Szállítói számla a költségvetési számvitel szerinta) Nettó érték  T053112/053122/053132 - K0021  T0022 - K053112/053122/053132b) Általános forgalmi adó   T053113 - K0021  T0022 - K053512c) Nettó előleg teljesítésként  T053113/053123/053133 - K003d) Előleg utáni általános forgalmi adó teljesítésként   T053513 - K0034. Szállítói számla a pénzügyi számvitel szerint  a) Készletre vétel nettó összegben (előleggel együtt)   T211/212 - K4213  Beszerzéssel egyidejű anyagfelhasználás elszámolása nettó összegben (előleggel együtt)   T51 - K4213      T6/7 - K591  b) Előleg rendezése   T4213 - K36513  c) Általános forgalmi adó:Levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó (előleg utáni általános forgalmi adóval)   T36412 - K4213Előleg utáni levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó rendezése   T4213 - K36411Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó (előleg utáni általános forgalmi adóval)   T36414 - K4213Előleg utáni le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó rendezése   T4213 - K36413Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4896
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Közcélú adományozással kapcsolatos adó- és illetékfizetési kötelezettség

Kérdés: Önkormányzatunk egy család megsegítésére adományt gyűjt. Az adomány fogadására egy elkülönített bankszámlát nyitott önkormányzatunk, ahova magánszemélyek, gazdasági társaságok utalhatják azt. Az összegyűjtött összeget az önkormányzat a rászoruló család rendelkezésére bocsátja. Valójában tehát magánszemélyek, gazdasági társaságok nyújtják az adományt magánszemély részére, az önkormányzat "csupán" közvetítő szerepet tölt be. Az adományozottnál milyen bevételnek minősül az átadott összeg? Van-e bármiféle adóvonzata, illetve felmerül-e az önkormányzatot terhelő adó, illetve járulék?
Részlet a válaszból: […]gyűjtött pénzösszeg (magánszemélyektől, gazdálkodó szervezetektől) jótékony célú közadakozásból származó vagyoni értéknek, bevételnek minősül-e. A NAV értelmezése szerint annak meghatározása során, hogy mi minősül jótékony célnak, a kifejezés hétköznapi értelemben vett jelentéséből kell kiindulni. Közadakozásnak pedig az tekinthető, ha nyilvánosan meg van hirdetve a gyűjtés, bárki számára hozzáférhető, aki adakozni szeretne. Nyilvános meghirdetésnek tekinthető például az önkormányzat hirdetőtábláján történő közzététel, a közösségi oldalon történő felhívás, a (helyi)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4758
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést