87 cikk rendezése:
11. cikk / 87 Díszpolgári címként adományozott ajándék
Kérdés:
Önkormányzatunk képviselő-testülete a községért tett munka elismeréseként díszpolgári címet adományozott községünk egyik lakójának. Ajándékként gravírozott pecsétgyűrűt vásároltak, melynek értéke 165.000 forint. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik?
12. cikk / 87 Magánszemély pénzadománya önkormányzatnak
Kérdés: Önkormányzat elfogadhat-e magánszemélyektől pénzadományt, mellyel a kulturális intézményénél szakköri formában működő néptánccsoport működési költségeit szeretné támogatni? Ha igen, hogyan történik meg az adományozási lehetőség kihirdetése, a testületi döntés, a nyilvántartás, a felhasználás és a könyvelés? Az adományt érdemes-e a kulturális intézménynek közvetlenül befizetni, vagy az önkormányzaton keresztül valósulhat meg?
13. cikk / 87 Díszpolgári cím adományozása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete díszpolgári címet kíván adományozni önkormányzati rendelet alapján. Ajándéktárgyat kívánnak adni a cím mellé, melynek értéke a minimálbér feletti összeg. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik? Mi béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások közé soroltuk. Helyes az elgondolásunk?
14. cikk / 87 Elhunyt személy, illetve civil szervezet részére adományozott jutalom
Kérdés: Az önkormányzat rendelet alapján kitüntetéssel járó pénzjutalmat adományoz. Milyen módon kell helyesen eljárni a következő esetekben (adózás, alátámasztó dokumentumok)?
a) Elhunyt részére,
b) civil szervezet részére.
Véleményünk szerint az elhunyt részére kifizetendő összeg az örökösnek számfejthető, de milyen jogcímen? A civil szervezet pedig a teljes összeget vissza nem térítendő támogatásként kapná meg, elszámolási kötelezettség nélkül, támogatói okirat alapján. Helyes-e ez így? Ha nem, akkor hogyan járjunk el?
a) Elhunyt részére,
b) civil szervezet részére.
Véleményünk szerint az elhunyt részére kifizetendő összeg az örökösnek számfejthető, de milyen jogcímen? A civil szervezet pedig a teljes összeget vissza nem térítendő támogatásként kapná meg, elszámolási kötelezettség nélkül, támogatói okirat alapján. Helyes-e ez így? Ha nem, akkor hogyan járjunk el?
15. cikk / 87 Önkormányzat által gyűjtött adomány
Kérdés: Egy önkormányzat meghatározott céllal adományt/támogatást kap magánszemélyektől. Az összegeket egy közzétett bankszámlára utalhatják a magánszemélyek, így azok kilétéről a néven kívül nem rendelkezik információval az önkormányzat. Közleményrovatból derül ki, hogy mire utalta azt a magánszemély, mert elkülönített bankszámla megnyitására nem került sor. Kérdésként merül föl, hogy az önkormányzat gyűjthet-e adományt? Ha támogatásként értelmezzük, akkor kell-e erről okiratot készíteni (támogatási szerződés, igazolást a magánszemély részére)? Hogyan tud elszámolni a támogatókkal az önkormányzat?
16. cikk / 87 Ingyenesen nyújtott szolgáltatás
Kérdés:
Intézményünk központi költségvetési szerv. Reprográfiai szolgáltatások kapcsán merült fel a kérdés. Milyen esetekben nyújthatnánk ingyenes szolgáltatást áfafizetési kötelezettség nélkül, illetve milyen esetekben áll fenn áfafizetési kötelezettség? Utóbbi esetben számla kiállítása szükséges?
17. cikk / 87 Üzleti ajándék elszámolása
Kérdés: Intézetünk – magánszemélytől, nem munkavállalónk – ajándékba kapott egy festményt. Az adományozót "köszönetképpen" megajándékoztunk egy 14 ezer forint értékű itallal. Helyesen járunk-e el, amikor a KIRA-ba feladva, a számla nettó összege után megfizetjük a munkáltatói járulékokat?
18. cikk / 87 Magánszemély adománya nemzetiségi önkormányzatnak
Kérdés: Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatunk számára magánszemélyek szeretnének adományt befizetni az ukrán menekültek támogatására. Mi mint nemzetiségi önkormányzat gyűjthetünk-e ilyenfajta adományt? Ha igen, elkülönítve kell nyilvántartani?
19. cikk / 87 Gyógyászati segédeszközök bérbeadása
Kérdés: Szociális intézményünk nagyon sok gyógyászati segédeszközzel (tolószék, betegágy, járókeret stb.) rendelkezik, amit pályázatokból, adományokból és egyéb más forrásból szerzett be. Az intézmény ellátottai részére ezen eszközök használata ingyenes, hosszabb időre is térítésmentesen igénybe vehetik. Az elmúlt időszakban azonban a településről többen is jelezték (akik nem ellátottai az intézménynek), hogy bérbe szeretnék venni, ki szeretnék próbálni egy-két napra ezen eszközöket. Ezt a "bérbeadást" lehet-e alaptevékenység keretében végezni, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősül? Ha ezt lehet még az alaptevékenység keretében végezni, akkor az igénylő részére 27%-os áfatartalmú bérleti díjról szóló számlát kell kiállítanunk?
20. cikk / 87 Kórházi alapítvány tevékenységének minősítése
Kérdés: Kórház által létesített alapítvány alaptevékenysége (célja) az alapító okirat szerint a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. Az alapítvány az általa alapcélra beszerzett eszközöket a kórház részére bérbe adja önköltségi áron, nyereség realizálása nélkül, határozott időre, amelynek lejártával az eszközt az alapítvány a kórház részére ingyenes használatba adja. Az alapítvány a befolyt bérleti díjat újabb alapcél szerinti orvostechnológiai fejlesztésre (pl. eszközbeszerzés) használja fel. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenységének minősül-e az alapító okiratban foglalt alapcélra beszerzett eszközök hasznosítása, bérbeadása a kórház számára, vagy az gazdasági-vállalkozási tevékenységnek tekintendő? [A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2. § 11. b) pontja alapján véleményünk szerint alapcél szerinti tevékenységnek minősül, nem meríti ki a gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalmát.]
