25 év alatti macskatenyésztő

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója 25 év alatti fiatalként hobbicélú macskatenyésztéssel szeretne foglalkozni. A tevékenységet adószámos magánszemélyként végzi majd. Érvényesítheti-e a 25 éven aluliak kedvezményét, és felmerül-e szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a jövedelem után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hónapjára vonatkozóan közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek a szorzata.Tekintettel arra, hogy a fenti felsorolásban az adószámos magánszemélyként megszerzett jövedelem nem szerepel, így arra a 25 év alatti fiatalok kedvezménye sem vehető igénybe.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Intézményi gyermekétkeztetés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk adószámának 9. karaktere 2-es. Áfa-visszaigénylést kizárólag az intézményi gyermekétkeztetés során alkalmazunk. Nyáron a település iskoláskorú gyerekei számára az önkormányzat nyári napközit biztosít, napidíj ellenében. A napidíjat, valamint a nap során biztosított étkezést a szülők részére kiszámlázzuk. A nyári napköziben biztosított étkezést 27%-os áfaértékkel számlázzuk ki. A napidíj kapcsán a fentiek alapján milyen áfakulcsot szükséges rögzíteni a számlázás során? 27%-os áfakulcs esetén – a korábban leírtak alapján – áfa-visszaigénylési jogosultságunk keletkezik-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a alapján abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Színpad bérbeadása

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású kulturális intézmény bérleti díj fejében kiadja a színpadot 2 előadásra. A jegybevételt a kulturális intézmény szedi be, amit a bérlő által kiállított bruttó számla alapján kifizet a bérlő részére. A szerződés szövegét idézve: „A Felek megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó rendezvényenként – az adott rendezvény megtartását követő 3 munkanapon belül – teljesítésigazolást és jegybevételi igazolást küld a Bérlő részére. A Bérlő a jegybevételi igazolás alapján a jegybevételről a jogszabályoknak megfelelő számlát állít ki, amelyet megküld a Bérbeadó részére.” A kulturális intézmény elméletileg csak beszedi a bevételt, mert neki áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, de a bevétel tulajdonképpen a bérlőt illeti meg. A jegyértékesítés a jegyértékesítő programban zajlik, amelyből az adatok a NAV felé online beérkeznek. Nem szeretnénk a költségvetési kiadási és bevételi oldalt terhelni ezzel az átfutó tétellel, ezért helyes-e az alábbi könyvelésünk?
Jegybevétel: alapot csak pénzügyi főkönyvön, K 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, B406 vennénk nyilvántartásba (így az áfaanalitikában és -bevallásban is szerepelne az online már beérkezett adat áfatartalma).
Bérlő által kiállított számla: alapot csak pénzügyi főkönyvön, T 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, K351 (levonható áfa) nyilvántartásba vennénk.
Könyvelhetjük-e az alapot függő pénzügyi főkönyvre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szempontból sem helyes a leírt könyvelés. Ha az online jegyértékesítő rendszerben a jegyek kiállítása az intézmény adószámán történik, és a bérlő utólag számlát állít ki a jegybevételről az intézmény felé, akkor az ügylet adó- és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.
Kapcsolódó címkék:      

Önkormányzat használt személygépkocsit vásárol külföldről

Kérdés: Uniós adószámmal rendelkező önkormányzatunk egy uniós adószámmal rendelkező németországi használtautó-kereskedéstől vásárolna egy használt személygépjárművet, amely az önkormányzat tárgyi eszközei közé kerülne be. Hogyan valósulhat meg szabályosan ez a beszerzés? Az A60-as összesítő jelentésben kell szerepeltetni, de az áfa felszámítása, bevallása, megfizetése hogyan történik? Van egyéb bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzatnak a gazdasági eseménnyel kapcsolatban? Felmerül esetleg egyéb adó, vám stb. az ügylettel kapcsolatban, amely az önkormányzatot terheli?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a német kereskedő normál EU-s értékesítésként számláz, a saját és az önkormányzat EU-s adószámának feltüntetésével 0%-os (nettó) számlát bocsát ki, akkor az önkormányzatnak a gépkocsibeszerzést be kell vallani, és a 27%-os áfát meg kell fizetni. Ilyen esetben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Vállalkozási szerződés

Kérdés: Helyesen járna-e el a költségvetési intézmény, ha eredménykötelemre hivatkozva vállalkozási szerződést kötne magánszeméllyel (adóazonosító jellel rendelkezik) alkalomszerű tevékenység ellátására, például műtárgymásolat készítése fénykép, illetve gyűjteményi tárgy alapján, vagy műtárgy restaurálása, vagy demonstrációs tárgyak installálása esetén? Kifizetéskor a jogviszonyt megbízási jogviszonyként kezelné, a díjat a bérkeret terhére számolná el. A bruttó megbízási díjból adóelőleg és társadalombiztosítási járulék levonására kerülne sor.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szempontból pedig nem kell belőle adóelőleget levonni, és az egyéni vállalkozó a járulékát is maga fizeti. Az egyéni vállalkozónak adószámmal kell rendelkezni (nem adóazonosító jellel), és számla kiállítására kötelezett.A megbízási jogviszony az Szja-tv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Túlfizetés elévülése az adószámlán

Kérdés: Elévülhet-e egy túlfizetés azon az adószámlán, amelyen évről évre folyamatosan van „mozgás”, például adóelőírás, előlegbefizetés?
„Az elévülési időt nem az adószámla folyamatos napi mozgása, aktuális egyenlege vagy az újabb előlegbefizetések határozzák meg. A túlfizetés egyenlegét tehát tételenként kell vizsgálni, amikor egy adott évben túlfizetés keletkezik (megnyílik a jog), arra a konkrét összegre elindul az elévülés. Ha az adott túlfizetés keletkezési évének utolsó napjától számítva letelik az 5 év, az a konkrét összeg elévül és törlődik – teljesen függetlenül attól, hogy közben az adószámlán évről évre folyamatosan adóelőírások és újabb befizetések követték egymást.”
Részlet az állásfoglalásából: […] ...utolsó napjától számítva letelik az 5 év, az a konkrét összeg elévül és törlődik – teljesen függetlenül attól, hogy közben az adószámlán évről évre folyamatosan adóelőírások és újabb befizetések követték egymást.A kérdésben közölt válasszal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Használt traktor értékesítése

Kérdés: Az áfa hatálya alá tartozó 2-es adószámmal rendelkező kis önkormányzat használt traktort értékesít. A használt traktor 8 éves, a beszerzés időpontjában az önkormányzat még nem volt alanya az áfának, és beszerzéskor az áfát nem igényelte vissza. A tevékenységre tekintettel, amihez a traktort vásárolta, sem lett volna jogosult visszaigényelni az áfát. Az értékesítés áfás lesz? Az adásvételi szerződés alapján a traktor vételára két részletben kerül kifizetésre, a vételár 50%-a 2026. augusztus 31-ig, a fennmaradó 50%-a 2027. augusztus 31-ig. Ebben az esetben részszámla és végszámla kerül kiállításra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 87. §-ának a) pontja szerint mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:      

Használt gépjármű értékesítése

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk nem tartozik az áfakörbe (adószáma 9. karaktere „1”). Használt gépjárművet értékesít a kft. részére, amely áfa-visszaigénylési joggal rendelkezik. Ebben az esetben a számlát 27% áfaértékkel, vagy áfa hatályán kívül szükséges kiállítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alanyi adómentességet választó adóalanynak bevallási és adófizetési kötelezettsége van azokban az esetekben, amikor nem járhat el alanyi adómentesként. Ilyen például, ha tárgyi eszközként használt terméket értékesít (Áfa-tv. 193–194. §).Amennyiben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:      

Harmadik országban teljesített személyszállítás

Kérdés: Önkormányzatunk (áfaalany, 2-es adószámú) személyszállításról szóló számlát kapott szintén áfaalanytól (2-es adószámú). Az útvonal Magyarország–Szerbia–Magyarország volt. A számlán az áfakulcs „HO” megjelöléssel, „Harmadik országban teljesített ügylet” megnevezéssel szerepel. A számla rögzítésekor „Áfa hatályán kívüli” vagy „FAD” áfakulcs megjelölést használjunk? (Nem tudunk kiválasztani „HO” áfakulcsot.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 40. §-a szerint a személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. Mentes az adó alól a személyszállítás abban az esetben, ha akár az indulási hely vagy az érkezési hely, akár...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

42-es eljáráskóddal végzett vámeljárás keretében megvalósuló importbeszerzések

Kérdés:

Egy gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, Magyarországon adószámmal rendelkező (áfaregisztrált), az Európai Unió másik tagállamában letelepedett társaság gyógyászati segédeszközöket importál harmadik országból Magyarországra, amely termékeket saját áru mozgatása keretében Magyarországról Csehországba szállít. Ezen termékek 30 napon belül igazoltan a végső csehországi rendeltetési helyükre kerülnek elszállításra. A vámkezelés közvetett vámjogi képviselő közreműködésével, 42-es eljáráskód szerint történik. A termék importja az Áfa-tv. 95. §-a értelmében mentes az adó alól. A saját áru mozgatásáról a társaság pro forma számlát állít ki, amelyen eladóként a magyar és vevőként a cseh adószámát tünteti fel. Ezeket az ügyleteket a társaság „V” (vagyonáthelyezés) jelöléssel szerepelteti a közösségi összesítő nyilatkozataiban, valamint jelenti áfabevallásaiban. Az importátengedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre. A közvetett vámjogi képviselő szintén szerepelteti ezen ügyleteket a saját közösségi összesítő nyilatkozataiban, amelyben a „K” mint az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő által vallott adatok szerinti termékértékesítés jelölés szerepel a társaság cseh adószáma mellett. A társaság, mint a termékek importálója, nem bocsátott írásos meghatalmazást a közvetett vámjogi képviselő részére arra vonatkozóan, hogy az Áfa-tv. 95. §-a szerinti adómentesség érvényesítése érdekében eljárjon helyette. A társaság a fentiekben részletezett tevékenysége mellett egy Magyarországon letelepedett társaság (magyar társaság) részére továbbítja a vevői megrendeléseit, amely szerződéses gyártóként végzi a termékek előállítását. A gyártást követően a magyar társaság a késztermékeket értékesíti a társaság részére, amely azokat magyar közösségi adószáma alatt közösségi értékesítésként továbbértékesíti partnerei részére. A társaság a magyar társaságtól beszerzett termékeit az áfabevallásaiban belföldi beszerzésekként szerepelteti, és a kapcsolódó adót levonásba helyezi. A vonatkozó szabályok szerint helyes-e a fenti ügylettel kapcsolatban alább kifejtett álláspontunk? 
1. Mivel a társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, lehetősége van a magyar adószáma alatt a 4200-as eljárással végzett importbehozatalra. Ennek megfelelően a Magyarországra érkező termékeket a társaság magyar adószáma alatt kell nyilvántartani, és a továbbszállítást követően saját áru mozgatásaként kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban? Álláspontunk szerint az importátengedési okmányon feltüntetett cseh adószám nem befolyásolja ezt a kötelezettséget.
2. Amennyiben az importokmányokon a magyar adószám feltüntetése szükséges ahhoz, hogy a társaság a tranzakciót a saját bevallásában szerepeltetni tudja, van-e lehetőség utólagos helyesbítésre, illetve szükséges-e bármilyen további adminisztratív lépés megtétele a már meglévő dokumentumokkal kapcsolatban? 
3. Álláspontunk szerint a társaság belföldi nyilvántartásba vétele (magyar adószáma) önmagában nem akadálya a közvetett vámjogi képviselet, illetve a 42-es vámeljárás alkalmazásának. A társaságnak lehetősége van arra, hogy az importáfa-mentesség számlázási és adóbevallási feltételeinek saját maga megfeleljen, azaz a társaság jogosult magyar adószáma alatt számlát kiállítani, és saját adószáma alatt közösségi értékesítést (sajátáru-mozgatást) bevallani (különös tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. ezt a lehetőséget kifejezetten szabályozza).
4. Álláspontunk szerint, amennyiben a társaság számlát állít ki, és szerepelteti az ügyletet az áfabevallásában és az összesítő nyilatkozatában, akkor a közvetett vámjogi képviselő a 42-es vámeljárás keretében importált árukat nem szerepeltetheti a saját összesítő nyilatkozatában (erre vonatkozó meghatalmazás hiányában).

Részlet az állásfoglalásából: […] ...akár a saját vagyon mozgatása keretében – másik tagállamba átkerüljön, ezért az importálónak főszabályként Magyarországon adószámmal és közösségi adószámmal kell rendelkeznie, mivel enélkül az adómentes termékimportot követő közösségi értékesítést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
35