Horgászjegy áfája

Kérdés:

A haltermelési létesítmény a Hhtv. 2. §-ának 11. pontja alapján nem minősül halgazdálkodási vízterületnek. A haltermelési létesítményre a Hhtv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján területi jegy nem adható ki, mivel az csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható. A haltermelési létesítmény üzemeltetője nem minősül halgazdálkodásra jogosultnak, mert a Vhr. 1. §-ának 6. pontja alapján halgazdálkodásra jogosult az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására – a Hhtv.-ben meghatározott módon – jogosult természetes vagy jogi személy.
Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel, ha a haltermelési létesítmény üzemeltetője, haszonbérlője a taván horgászatra jogosító napijegyet, éves horgászjegyet árusít, az eladás áfaköteles-e? Ha igen, milyen áfakulccsal kell történnie? Ha áfaköteles, kérhető-e erre mentesség? Befolyásol-e valamit, ha az üzemeltető áfakörös (az adószámának a harmadik, kötőjel előtti számjegye 2-es)? Befolyásol-e valamit az áfafizetés kérdésében az, ha az üzemeltető horgászegyesület?

Részlet a válaszából: […] ...valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és amely a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:    

Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek

Kérdés: Egy önkormányzat 100%-os tulajdonosa „A” Kft.-nek, mely 51%-os tulajdonosa „B” Kft.-nek. „B” Kft. ingyenesen tervez átadni lakásokat az önkormányzat részére. Ezek a lakások az átadást megelőzően az önkormányzat tulajdonában voltak, a cégek megalapításakor kerültek „A”, majd „B” Kft. tulajdonába. Ebben az esetben a társasági adó alapját meg kell növelni az átadásra kerülő ingatlanok piaci értékével?
Részlet a válaszából: […] ...ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét csökkentenie vagy növelnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Tárgyi eszközök adományozása

Kérdés: Alapítványunk tárgyi eszközöket szeretne egy óvoda részére átadni. Két opcióval kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. Térítésmentes átadás esetén az alapítványnak kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő egy átadás-átvételi nyilatkozat? Ha igen, a számlán milyen összeget (alap, áfa) kell feltüntetni? Ebben az esetben jól gondoljuk, hogy keletkezik áfafizetési kötelezettség, amit döntés alapján vagy az alapítvány fizeti meg, vagy áthárítja az óvoda részére?
2. Használatba adás esetén az eszközök maradnak az alapítvány tulajdonában, csak ingyenes használatra adja az óvoda részére? Itt kell-e bármilyen számviteli bizonylatot kiállítani, vagy elegendő egy megállapodás? Ebben az esetben van bármilyen adózási kötelezettsége bármelyik félnek?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, az is, ha az adóalany a terméket más tulajdonába ingyenesen átengedi, illetve azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Egy átalányadózó egyéni vállalkozó 953106 Gépjárműmosás tevékenységet végez, más tevékenysége nincs, csak ezzel kapcsolatban számláz. Hány százalékos költséghányadot kell alkalmaznia?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a jövedelmet az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék költséghányad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Ingatlancsere-ügylet adózása

Kérdés: Az önkormányzat és egy ingatlanfejlesztő cég csereügyletet kíván végrehajtani. Az önkormányzat által átadásra kerülő ingatlan egy építési telek, amit 27%-os áfával kellene számlázni, az ingatlanfejlesztő által felkínált ingatlan egy új építésű sorház egyik lakása, ami 5%-os áfával számlázandó. Helyes lenne az a gyakorlat, hogy a csereügylet során az ingatlanok nettó értéke azonos összegű lenne, 50.000.000 forint, és a két számla közötti áfakülönbözetet az ingatlanfejlesztő átutalja az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlancsere-ügylet adásvételnek számít, mindkét fél eladó és vevő is. Az értékesítésre az ingatlanra vonatkozó áfamértéket kell alkalmazni, amely telek esetén 27%.Amennyiben az új építésű sorházi lakás megfelel az Áfa-tv. vonatkozó feltételeinek, akkor 5%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Talajterhelési díj bevallása és megfizetésének elmulasztása

Kérdés:

A talajterhelési díj esetében alkalmazható-e az Art. 221. §-ának (2), illetve a (3) bekezdése? Amennyiben nem, milyen eszköz lehet az önkormányzati adóhatóság kezében, amellyel szankcionálni tudja a bevallás és megfizetés elmulasztását?

Részlet a válaszából: […] ...tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig.(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaviszonyhoz kapcsolódó adminisztratív teendők

Kérdés: Az Art. Vhr. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató által kiállításra kerülő ún. „M30-as nyomtatványt” a vonatkozó jogszabályok alapján kötelező-e ellátnia a munkáltatónak a munkáltató képviselőjének cégszerű aláírásával, vagy elegendő a nyomtatványt kitöltve, pdf-formátumban a munkavállaló rendelkezésére bocsátani, a munkáltató képviselőjének cégszerű aláírása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...465/2017. Korm. rendelet 23. §-a nem írja elő azt, hogy az M30-as adatlapot cégszerűen alá kell írni, azonban a kiállított igazolás adózással kapcsolatos adatokat tartalmazó okiratnak minősül, amelyet a munkavállaló hatóság előtti eljárásaiban használhat fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Éttermi, cukrászdai vendéglátás keretében megvalósuló reprezentációs juttatások

Kérdés: Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. Korm. rendeletében foglaltakkal kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy a költségvetési szervek tekintetében az „adóév” a 2026. évet jelenti-e? Az „elszámolt éves összes bevétel” tekintetében a bevételi előirányzat vehető figyelembe? Mi a megítélése annak az esetnek, ha a juttatással a költségvetési szerv meghaladja a bevételi előirányzata 1%-át, teljesíti a közterhek bevallását, de év végén a bevételi előirányzat változik?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontjában foglaltak szerint az adóév: a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév.Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt értelmező rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózása

Kérdés: 10 millió forintot meghaladó munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózásával kapcsolatban, pontosan milyen módon tudja igazolni a magánszemély minden évben az aktuális bevalláskor, hogy éppen mennyi a piaci ingatlanvásárlási kölcsön kamata? Havi bontásban kell számolni a fennmaradó kölcsönre a járulékokat, azaz minden egyes hónapban annyival csökken a járulékfizetés alapja, amennyivel csökkent a fennálló tartozás? Ha a kölcsönt például 2025. november közepén kapta a magánszemély, hogyan kell kiszámolni a 2026. évi bevallásnál a novemberre mint tört hónapra és a december hónapra eső járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdése szerint kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:      

Díszpolgári cím elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete a községért tett kiemelkedő munka elismeréseként díszpolgári címet szeretne adományozni a község egyik lakosának. A díszpolgári cím mellé 50.000 Ft pénzjutalmat határoztak meg. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt a pénzjutalmat besorolni?
Részlet a válaszából: […] A díszpolgár és az önkormányzat között nincs semmilyen jogviszony. A díszpolgári címhez adott pénzjutalom nem munkavégzés ellenértéke, ezért egyéb összevonandó jövedelemnek számít, amiből 15%-os szja-t kell levonni, és az önkormányzatnak szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
79