788 talált cikk az adózás kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja Revolut megtakarítási számlával rendelkezik, éves kamatot kap, a kamat jóváírásakor a litván előírások szerint 15 százalék adót kell fizetnie. A fennmaradó összegre vonatkozóan keletkezik-e Magyarországon bármilyen adókötelezettsége?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának két gyermeke van. Ha az anya 1988-ban született, a gyermekei 6 és 8 évesek, akkor a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére mikortól jogosult?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának három gyermeke van. Szakmai előadás megtartására felhasználási szerződést kötött egy megbízóval. A szellemi tevékenységet végző magánszemély feladatának teljesítése során személyes munkavégzés is felmerül. Ennek okán a szerződés szerinti díjazásának egy része a személyes munkavégzés ellenértéke, a másik része pedig a szerzői jogok átruházása. A díjazás a vegyes tartalmú szerződések esetén, a munkavégzés miatt, önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amivel szemben költségelszámolási lehetőség (vagy választás szerint 10%-os költséghányad) érvényesíthető. Érvényesítheti-e a háromgyermekes anya a neki járó kedvezményt a szerződés szerint járó teljes önálló tevékenységből származó jövedelem után?

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának édesanyja 2021. január 30-án elhalálozott. A tulajdoni lap szerint 2021 júniusában bejegyzett örököse lett a magánszemély a néhai édesanyja tulajdonát képező termőföldnek. Kell-e személyi jövedelemadót fizetnie, ha 2026. január hónapban értékesíti ezt a földet?

Kérdés:

A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keretösszeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?

Kérdés:

Szociális intézményünk (önkormányzati fenntartású) helyettes szülői megállapodást kötött az erre a feladatra meghatározott személlyel. Több fórumon próbáltunk tájékozódni a helyettes szülői díj kifizetésének jogcíme, illetve módja iránt, valamint a helyettes szülőt közvetve megillető nevelési ellátmány kifizetésének lehetőségeiről.

Kérdés: Kistelepülési önkormányzat vagyunk, és egyre nagyobb a szakemberhiány arra vonatkozóan, hogy kisebb javítási, karbantartási feladatokat elvégeztessünk. A vállalkozások általában ilyen kis volumenű munkát nem vállalnak, de előfordul, hogy a környéken vállalkozás sincs, aki kisebb javításokat elvégez (pl. ajtózárcsere, a buszmegálló törött deszkáinak kijavítása, a mosdóhelyiség kimeszelése, kiesett csavarok pótlása, szekrényzár cseréje, polc javítása stb.). A településen még él egy-két idősebb nyugdíjas, aki el tudja végezni, de nem számlaképes, illetve van olyan vállalkozás, aki elvállalná, de katás vállalkozó, így az önkormányzatnak számlát kiállítani nem tud. Köthet-e az önkormányzat megbízási szerződést egy nyugdíjassal vagy egy katás vállalkozóval a fentiekben felsorolt kisebb javítási feladatok elvégzésére?

Kérdés: Az önkormányzatunk adna 20.000 Ft értékben ajándékutalványt a dolgozóinak, melyet egy meghatározott üzletben vásárolhatnának le. Az ajándékutalványokat megvásárolja az önkormányzat. Adózási szempontból milyen költségekkel járna ez?

Kérdés: Települési önkormányzat támogatást kíván nyújtani annak a többcélú kistérségi társulásnak, amelynek maga a település is tagja. A település arra ad támogatást, hogy a társulás azt valamilyen kulturális szolgáltatás igénybevételére fordítsa a kistérség részére. A társulás összesen 300.000 Ft összegben 1000 db belépőjegyet kíván ebből vásárolni egy, a településen működő történeti-kulturális emlékparkba. A társulásnak általa fenntartott intézménye nincs. Ezeket a belépőket terv szerint átadná a többi önkormányzat részére, az önkormányzatok pedig adott esetben az intézményeik dolgozói részére. A fentiek szerint adott juttatás adómentes-e mind a társulás részéről, mind az önkormányzat részéről? Amennyiben adómentes, akkor kell-e számfejteni a KIRA-rendszerben az adott dolgozó részére mint adómentes juttatást, vagy elegendő átvételi jegyzéken átadni?