Találati lista:
21. cikk / 762 Szolgálati találmányok
Kérdés: Dolgozóval találmányi díjra vonatkozó szerződést is kötött a cég a munkaszerződés mellé, amely tartalmazza, hogy a munkakörébe tartozik, hogy találmányokat dolgozzon ki. A szerződés a találmányok jövőbeni díjazására vonatkozik. Ha a munkáltató a találmány után végleges szabadalmi oltalmat kap, vagy know-how-ként értékesíti, a munkáltató meghatározott összegű találmányi díjat fizet a munkavállalónak. Milyen adó- és járuléklevonási és -befizetési kötelezettség terheli munkavállalói és munkáltatói oldalról ezeket a kifizetéseket?
22. cikk / 762 Gyermekgondozási díj utáni adózás
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója jelenleg gyermekgondozási díjban részesül. Mikortól nem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség az ellátás után?
23. cikk / 762 Kriptovaluta adás/vétel utáni adózás
Kérdés:
Önkormányzatunk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy hány százalék adót kell fizetni a kriptovaluta adás/vétel után? Például, ha egy kriptotőzsdén vált át a magánszemély kriptovalutát dollárra, majd azt kiutalja a Revolutra, majd onnan továbbküldi forintra átváltva a belföldi számlájára, akkor devizakereskedésről beszélhetünk? Ha igen, milyen adókötelezettség keletkezik?
24. cikk / 762 Magánszemély ingatlanvásárlása
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlant 2021-ben vásárolták, melyet megelőzött egy bérleti szerződés. A bérleti szerződésben szerepelt egy megállapodás is, miszerint, ha 2021. 08. 31-ig 38.500.000 Ft vételárért megvásárolják az ingatlant, akkor az addig fizetett bérleti díj felét beszámolja a bérbeadó a vételárba. Az adásvételi szerződés, mely 2021. 08. 18-án kelt, nem tartalmazza ezt az előzetes megállapodást, és 37.000.000 Ft vételár szerepel benne. Ebben az esetben figyelembe lehet venni a bérleti szerződést, mint „lízingszerződést”? Melyik év minősül a szerzés időpontjának?
25. cikk / 762 Terembérleti díj elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézményünkben helyiséget béreltek egy 3 napos kiállítás megrendezésre. A kiállítás belépődíjas volt, melyet a kiállítás megrendezője szedett be a helyszínen. A 3 napos kiállításra az intézményünkkel (terem)bérleti szerződés került megkötésre, tehát az intézmény biztosította a termeket – a helyszínt –, a kiállítás megrendezője pedig szedte a bevételt saját maga javára. A szerződésben rögzítésre került, hogy a bérleti díj összege a rendezvény bruttó bevételének 40%-a. A partner meg is küldte az intézmény részére, hogy a 3 nap alatt mennyi bruttó bevétele keletkezett, és hogy annak 40%-a mennyi, amennyi az intézményt illeti bérleti díj jogcímen. A számlát ki is állította az intézmény a szerződésnek megfelelően az általa kiközölt és szerződésben rögzített bruttó 40% összegével. A kiállítás megrendezője azonban nem hajlandó kifizetni, mert véleménye szerint nem helyesen lett a számla kiállítva. Az intézmény 2-es adószámos, de a bérbeadásra nem választotta az adókötelezettséget, így amit kiközölt a partner bruttó 40% bevételnek, ugyanazon összeggel került a számla kiállításra mentesen, tekintettel arra, hogy a bérletre nem választott az intézmény adókötelezettséget. A partner azt kéri az intézménytől, hogy sztornózza a számlát, és a bruttó „nettójáról” állítsa ki a számlát. Az intézmény helyesen állította-e ki a számlát, ha egyszer a szerződésben az volt rögzítve, hogy a bruttó bevétel 40%-a illeti meg?
26. cikk / 762 Közterület-használati engedélyek
Kérdés: Önkormányzatunk határozat alapján közterület-használati engedélyeket ad ki, amelyeknek díjaira vonatkozóan mint közhatalmi bevételekről áfa hatályán kívüli számlát állítunk ki. A határozatok meghozatala a benyújtott kérelmek alapján történik. Több esetben előfordul, hogy a kérelemben megjelölt célként például „mutatványos tevékenység, körhinta” szerepel, azonban a kérelmet benyújtó magánszemélyként nyújtja be a kérelmet. A körhinta üzemeltetése közterületen – álláspontunk szerint – egyértelműen vállalkozási tevékenység keretében végezhető a kérelmet benyújtó részéről, ugyanakkor – véleményünk szerint – ebben az esetben a közterület-használati engedély nem állítható ki, és nem számlázható magánszemély részére. Kell-e vizsgálnia, illetve vizsgálhatja-e az önkormányzat a közterület-használati engedélyek iránti kérelmek elbírálása során, hogy a kérelmet benyújtó – amennyiben adóköteles gazdasági tevékenységet (például körhinta üzemeltetése) végez közterületen – adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezetnek (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet stb.) minősül-e, vagy az engedély kiadható, és a közterület-használati díj számlázható ebben az esetben magánszemély részére is?
27. cikk / 762 Külföldi tanulmányi kirándulás
Kérdés: Iskolánkban a 12. osztályos évfolyam tanulói lengyelországi tanulmányi kiránduláson vesznek részt 2025 szeptemberében. Nem utazási irodán keresztül történik a kiutazásuk, hanem közvetlenül az intézményünk rendelné meg a szálláshely-szolgáltatást a lengyelországi hoteltől. Intézményünk nem rendelkezik EU-s adószámmal. Szükséges-e EU-s adószámot igényeljünk a szálláshely igénybevétele miatt?
28. cikk / 762 Önkormányzati ingatlanok bérbeadása I.
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. kereskedelmi szálláshelyeket üzemeltet. A szálláshelyet a kft. kiadja 30 napon túl dolgozói szálláshelynek (idegen munkások), illetve albérlőnek. Megítélésünk szerint ezek a kiadások adómentes ingatlanbérletek. Ezekben az esetekben feltétlen szükséges, hogy a rezsiköltség térítése külön legyen kezelve (feltüntetve), vagy megfelelő-e, ha szerződésben szabályozva a rezsiköltséget tartalmazza a bérleti díj (hasonlóan a kereskedelmi szálláshelyhez)?
29. cikk / 762 Diákoknak szóló pályázat díja
Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Diákjaink részére videópályázatot hirdetünk. Díjazásként élménypark-belépőjegyet szeretnénk adni a díjazottaknak. Az élményparkbelépőt a létesítmény tulajdonosa ellenszolgáltatás nélkül ajánlotta fel azzal, hogy mind a pályázat kiírásában, mind a díjazás oklevelében, minden megjelenésben szerepeltessük a park logóját. Milyen jogszabály alapján és milyen dokumentumok mellett tehetjük meg ezt?
30. cikk / 762 Reklám fejében adomány
Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Egyik iskolánkban jelentkezett egy vállalkozó, aki ingyenesen az oktatáshoz szükséges szakmai anyagot adna az iskolának azzal, hogy ellenértéket nem kér ugyan, de minden fórumon, ahol diákjaink szerepelnek, pl. nyílt nap, szakmai verseny, helyezzük ki a cég logóját. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, milyen formában, milyen dokumentáció mellett?
