796 talált cikk az adózás kifejezésre

Kérdés: Az alapítványunk alapító okirat szerinti feladata az idősek otthona munkavállalói részére szakmai továbbképzések, utak, tapasztalatcserék szervezése. A szakmai út során elszámolt étkezés adózás szempontjából minek minősül (reprezentáció, béren kívüli juttatás, adómentes juttatás), ha a szállásköltség tartalmazza az étkezés költségét is, illetve, ha külön számlán kerül elszámolásra? Szintén alapító okirat szerinti feladat az intézmény népszerűsítése. Adózási szempontból minek minősül az intézmény bemutatását szolgáló rendezvényen meghívott vendégek, külső partnerek részére nyújtott étkezés?

Kérdés: Az önkormányzat osztatlan közös tulajdonú erdőingatlanban tulajdonostárs. Az egyik tulajdonostárs az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló bekebelezési eljárást kezdeményezett. Az eljárás során az önkormányzat a tulajdoni hányadáért felajánlott ellenértéket elfogadta. Ebben az esetben az önkormányzatnak – mint áfaalanynak – szükséges-e számlát kibocsátania az ellenértékről, és ha igen, azt áfamentesen vagy az általános forgalmi adót is tartalmazó ellenértékről kell kiállítania?

Kérdés: A munkavállaló az Mt. hatálya alá tartozik. Két munkajogviszonya van. Az egyikben a „normál” adózási szabályok szerint vonják le tőle, illetve fizetik meg utána a közterheket (szja, tb-járulék, szocho). A másikban a tevékenysége FEOR-száma miatt teljes mértékben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás adózási formáját választotta. Az Ekho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján ez az adózási forma a tevékenység ellenértékeként fizetett bevételre alkalmazható. Ha a munkavállaló keresőképtelen lesz, a foglalkoztatási forma szerint betegszabadságra jogosult az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése értelmében. A kérdés az lenne, hogy a betegszabadságra fizetett távolléti díj beleérthető-e a „tevékenység ellenértéke” kifejezésbe, vagy az csak a tényleges munkavégzés kapcsán kapott munkabér lehet, tehát ha a munkavállaló a munkáját keresőképtelensége okán ellátni nem tudja, akkor az ekhóra jogosító tevékenységet sem végzi?

Kérdés: Egy társaság belföldi telephelyén közvámraktárat üzemeltet. A társaság egyik megbízója, egy magyar gyár – amely szintén belföldi adóalany – harmadik országból importál alapanyagot. Az importált alapanyag a harmadik országból történő behozatalt követően – szabad forgalomba helyezés nélkül – közvetlenül (vagy belföldi telephely érintésével, de végig vámfelügyelet alatt, T1 árutovábbítási okmánnyal) a társaság által üzemeltetett közvámraktárba kerül betárolásra, vámraktározási eljárás (vámjogi státusz) hatálya alatt. Az áru a közvámraktárban történő tárolás alatt nem kerül szabad forgalomba helyezésre, azon kizárólag a vámjogszabályok által megengedett szokásos kezelési módok (válogatás, csomagolás) valósulnak meg. A tárolást követően az alapanyagot a társaság megbízója a saját gyárába szállíttatja át, ahol az aktív feldolgozási eljárás alá kerül. Álláspontunk szerint a társaság nem ingatlan-bérbeadást, hanem komplex logisztikai szolgáltatást végez, amelyhez a megbízó részére kizárólagos használatú raktárterületet biztosít. A díjszabás az elvégzett logisztikai műveletek és a tárolt mennyiség alapján történik, így a szolgáltatás az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése szerinti főszabály alá tartozik.
1. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatás megrendelője, a megbízó belföldi adóalany, a teljesítés helye az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján belföld. Helyesen jár-e el a társaság, ha a belföldi teljesítési hely ellenére a raktározási és a kapcsolódó manipulációs szolgáltatást adómentesen (0%-os áfa felszámításával) számlázza ki a megbízó felé az Áfa-tv. 111. §-a (1) bekezdésének b) pontja (vámraktározási eljárás hatálya alatt álló termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnyújtás) alapján, figyelemmel arra, hogy a termék végig vámfelügyelet alatt áll, és nem történt meg a szabad forgalomba helyezése?
2. Hogyan alakul a számlázási kötelezettség a két belföldi vámhelyszín közötti áruszállítás (fuvardíj) esetében a láncolatban, figyelemmel az Áfa-tv. 102. §-ának (1) bekezdésére, valamint a közvetlen jogviszonyra vonatkozó bírósági joggyakorlatra (EUB C-288/16. sz. ügy)? A társaság felé teljesítő alvállalkozó fuvarozónak – mivel nincs közvetlen jogviszonyban a termék importőrével (a gyárral), csak a társasággal mint speditőrrel – 27%-os áfával kell-e kiállítania a számlát a társaság felé? A társaság a megbízó (a gyár) felé a fuvardíjat és a speditőri díjat adómentesen (0%-os áfával) számlázhatja-e ki az Áfa-tv. 102. §-ának (1) bekezdése alapján, amennyiben ez a fuvardíj igazoltan beépül a termék későbbi importáfaalapjába?

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. 2020-ban az önkormányzat megnyert egy gazdaságfejlesztési pályázatot, de a feltétele az volt a bruttó támogatásnak, hogy bevétel keletkezzen, de áfás bevétel nem keletkezhet, mert a projekt áfáját vissza kell fizetni. A program kapcsán 7 db beépítetlen terület átadásra került az önkormányzattól a polgármesteri hivatalnak üzemeltetésre. A 2 intézmény között egy térítésmentes üzemeltetési megállapodás született. A hivatal mentes a bérbeadás miatt. Ezekhez az ingatlanokhoz 2020-ban készült egy megállapodás, hogy a használatba adó (hivatal) éves díj ellenében használati díjat szed be a használatba vevőktől (ügyfelektől). Ezzel párhuzamosan egy adásvételi előszerződést megkötöttek az önkormányzat és a vevők között (ezek a személyek azok, akik használati díjat fizetnek a hivatalnak). Az előszerződésben foglaltak a következők: a szerződő felek kötelezettséget vállalnak, az 5 éves fenntartási időszak lezárását követő 30 napon belül adásvételi szerződést kötnek, pl. 4.000.000 Ft + áfa vételár (ezt alátámasztja egy ingatlanvagyon-értékelési szakvélemény, melyben az ingatlanok várható forgalmi értéke 5 év elteltét követően került megállapításra). A vételárba a polgármesteri hivatallal kötött használati szerződés alapján fizetett teljes használati díj beszámításra kerül. Az önkormányzat minden nyilatkozatot kiad, hogy a vevő gazdasági tevékenységet folytasson, épületet emeljen, utat építsen, a közműveket saját költségére megvalósítsa. A 7 db ingatlanból 6 ingatlan beépítetlen terület, a HÉSZ és a Mép-tv. 16 §-ának 27. pontja alapján ezek építési telkek, illetve 1 beépített ingatlan, mivel egy műhelyépületet emeltek, és a használati engedély dátuma 2023. 12. hó. Az 5 év alatt pl. összesen 1.500.000 Ft üzemeltetési díjat a polgármesteri hivatal megkapott egy ügyféltől. A fenntartási időszak hivatalos lezárása ezután következik, így az értékesítés miatt a számlát hogyan állítjuk ki helyesen az önkormányzatnál? A 6 db telek 27% áfával kerül értékesítésre (példám alapján 4.000.000 Ft + áfa)? A beépített ingatlan esetében mentesen számlázunk? Hogyan számítjuk bele az önkormányzat ingatlanértékesítése során a vételárba a hivatalnak megfizetett használati díjat? A számlán csökkentő tételként szerepeltethetjük-e, ha igen, akkor milyen áfakulccsal és mire hivatkozva? Ha nem, akkor a számlát 4.000.000 + áfa összeggel állítjuk ki és könyveljük le, de a használati díjat hogyan kell beleszámítani és lekönyvelni?

Kérdés: Helyesen járna-e el a költségvetési intézmény, ha eredménykötelemre hivatkozva vállalkozási szerződést kötne magánszeméllyel (adóazonosító jellel rendelkezik) alkalomszerű tevékenység ellátására, például műtárgymásolat készítése fénykép, illetve gyűjteményi tárgy alapján, vagy műtárgy restaurálása, vagy demonstrációs tárgyak installálása esetén? Kifizetéskor a jogviszonyt megbízási jogviszonyként kezelné, a díjat a bérkeret terhére számolná el. A bruttó megbízási díjból adóelőleg és társadalombiztosítási járulék levonására kerülne sor.

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenység tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adózást választotta 2021. január 1-től. Jelenleg folyamatban van egy pályázat, mely keretén belül az önkormányzatunk ipari terület kiépítését vállalta a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítésével, így útépítéssel együtt. Az ipari terület haszonszerzés (bérbeadás) céljából épül. Az irányító hatóság közlése szerint: „Amennyiben az önkormányzat az ipari területen lévő ingatlanokat bérbe adja, a bérbeadást az Áfa-tv. alapján adókötelessé teszi, és a közmű-, illetve útfejlesztés célja az ipari terület hasznosítása, értékesítése vagy bérbeadása, úgy feltételezhető, hogy a beruházás az adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgálja, ezért a beszerzések áfatartalma levonható. Ebben az esetben az elszámolási útmutató hivatkozott rendelkezései alapján a projektet nettó módon szükséges rögzíteni.” Az ipari parkhoz vezető út építése, illetve felújítása tekintetében (mivel az útfejlesztés célja az ipari terület bérbeadása) önkormányzatunk a beszerzés áfatartalmának levonására jogosult?

Kérdés: A pénzügyi ellenjegyző aláírási jogosultsága azonos az érvényesítésre jogosult személlyel, ennek a személynek rendelkeznie kell az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti szakmai képesítési követelményekkel. Milyen konkrét képzéseket takarnak az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerint előírt adóképzések? Végezhet-e érvényesítői feladatokat az a dolgozó, akinek a középfokú iskolai végzettsége mellett vállalkozási ügyviteli ügyintéző (5 0411 09 02) végzettsége van, tekintettel arra, hogy a 12/2020. Korm. rendelet 1. melléklete szerinti szakmajegyzék a szakképzettséget a gazdálkodás és menedzsment ágazatba sorolja, valamint arra, hogy a két képzés kimeneti követelménye is nagy fokú hasonlóságot mutat?

Kérdés:

A haltermelési létesítmény a Hhtv. 2. §-ának 11. pontja alapján nem minősül halgazdálkodási vízterületnek. A haltermelési létesítményre a Hhtv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján területi jegy nem adható ki, mivel az csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható. A haltermelési létesítmény üzemeltetője nem minősül halgazdálkodásra jogosultnak, mert a Vhr. 1. §-ának 6. pontja alapján halgazdálkodásra jogosult az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására – a Hhtv.-ben meghatározott módon – jogosult természetes vagy jogi személy.
Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel, ha a haltermelési létesítmény üzemeltetője, haszonbérlője a taván horgászatra jogosító napijegyet, éves horgászjegyet árusít, az eladás áfaköteles-e? Ha igen, milyen áfakulccsal kell történnie? Ha áfaköteles, kérhető-e erre mentesség? Befolyásol-e valamit, ha az üzemeltető áfakörös (az adószámának a harmadik, kötőjel előtti számjegye 2-es)? Befolyásol-e valamit az áfafizetés kérdésében az, ha az üzemeltető horgászegyesület?

Kérdés: Egy önkormányzat 100%-os tulajdonosa „A” Kft.-nek, mely 51%-os tulajdonosa „B” Kft.-nek. „B” Kft. ingyenesen tervez átadni lakásokat az önkormányzat részére. Ezek a lakások az átadást megelőzően az önkormányzat tulajdonában voltak, a cégek megalapításakor kerültek „A”, majd „B” Kft. tulajdonába. Ebben az esetben a társasági adó alapját meg kell növelni az átadásra kerülő ingatlanok piaci értékével?