1976 cikk rendezése:
1. cikk / 1976 Tanároknak adott ajándék
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat külföldön vásárolt ajándékokat a tanároknak évzáró ünnepségre. A külföldi számviteli bizonylat/nyugta után lesz szja- és szochofizetési kötelezettsége a nemzetiségi önkormányzatnak?
2. cikk / 1976 Villamos energia elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk a temetkezési vállalkozásoknak a ravatalozó használata esetén bérleti díjat számláz ki, mely többek között tartalmazza az infrastrukturális költségeket, mint víz-, villany-, eszközhasználat. Mivel áfás bevételünk származik a temetővel kapcsolatban, ezért a felmerülő költségeinket az áfabevallásban mint visszaigényelhető áfát beállítjuk. Az áramszolgáltató az áramdíj elszámolása keretében 2023. és 2024. évre vonatkozóan áramdíjat térített vissza az önkormányzat részére. A mínuszos számlák kiállításának dátuma 2024. június hónapban volt. A teljesítés dátuma minden számlán az a hónap, amire a visszatérítés vonatkozik. Jól járok el, ha a 2024. június havi áfabevallásba állítom be ezeket a tételeket mínusz összegben? A 2023. évre vonatkozó visszatérítéseket egyéb bevételként könyveltük áfa hatályán kívüli tételként. Ezek esetében az áfabevallásban milyen módon kell megjelentetnem, egyáltalán meg kell-e jelentetnem?
3. cikk / 1976 Térítés nélkül kapott eszközök
Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát rögzíteni kell a könyveinkben? Ha igen, akkor milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyieszköz-modulban mint térítésmentesen kapott eszközt is ki kell mutatni.
4. cikk / 1976 Számlák javítása
Kérdés: Önkormányzatunk 2022. évben számlázott bérleti díjakat (akkor még 27% áfatartalommal). Most jelezte partnerünk, hogy jelenleg NAV támogatói vizsgálat folyik náluk a 2022. évre vonatkozóan, és a vizsgálat során megállapításra került, hogy az általunk kiállított számlákon nem szerepel a Csoportos Áfa azonosító szám, így ezek a bizonylatok nem szerepelnek a NAV Online rendszerében sem. Kérték, hogy az adott számlákat javítsuk, és tüntessük fel rajta a helyes adószámot és csoportazonosítót. Felvettük a kapcsolatot az ASP-fejlesztő kollégákkal, ők a számlák sztornózását javasolták, és új számla kiállítását ebben az évben (2024) a helyes adatokkal. Továbbá partnerünk úgy kéri az új számlát, amelyen a helyes partneradatok szerepelnek, hogy a teljesítés dátuma 2022. évi legyen. Véleményünk szerint nem állíthatunk ki 2024. évben olyan számlát, amelyen a teljesítés dátuma 2022. év. A programban a helyesbítő számla készítésénél van mód ugyan a partner módosítására, de hiába van átírva az adószám, a törzsadatoknál a csoportazonosítót ugyan hozza pluszban, de akkor is a régi adószámot tünteti fel a rendszer. Helyes a fenti eljárási mód, hiszen már egy lezárt gazdasági évre vonatkozó számlákat kellene sztornózni? Mit fog befolyásolni a könyvelésben, áfabevallásban stb.? Amennyiben helyes a régi számla sztornózása és új számla kiállítása a helyes partneradatokkal, akkor az új bizonylaton a dátumok hogyan szerepelnek helyesen?
5. cikk / 1976 Önkormányzati társulás megszüntetése
Kérdés: Több önkormányzat által létrehozott társulást közös megegyezés alapján meg kívánnak szüntetni. A társulás a működése során több gépet és eszközt vásárolt, amely után visszaigényelte az áfát. Ezeket a gépeket és eszközöket a tag önkormányzatoknak térítésmentesen átadja. Ebben az esetben keletkezik-e a társulásnak áfafizetési kötelezettsége, továbbá a pénzeszközeit a megszűnést megelőzően 2 hónappal is átutalhatja az önkormányzatoknak, vagy kizárólag a tervezett megszűnés előtti időpontban?
6. cikk / 1976 Parkolási közszolgáltatás
Kérdés: Önkormányzatunk parkolási közszolgáltatást nyújt, melyből áfás bevétele és áfakörön kívüli pótdíjbevétele is keletkezik. A közszolgáltatás fenntartásához szakmai szolgáltatókat veszünk igénybe, akik áfás számlákat állítanak ki részünkre. Ebben az esetben az előzetesen felszámított levonható áfát arányosítással kell-e megállapítani?
7. cikk / 1976 A védőnők munkavégzéséhez kapcsolódó kiadások áthárítása
Kérdés: Az önkormányzat a védőnői feladat ellátását törvény szerint átadta a kórháznak. A védőnői épületek, épületrészek ingyenes használatba kerültek átadásra. A rezsiköltségeket az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerve fizeti, mivel a közüzemi szolgáltatások az intézmény nevén vannak megkötve, a kórház részére nem került átírásra. Megállapodás alapján számlázza tovább az intézmény többek között a rezsiköltséget, irodaszert, tisztítószert, szakmai anyagot. A beérkező számlán 5%-os áfatartalommal szereplő anyagokat (pl. tesztcsík, gyógyszertári oldat) változatlan áfatartalommal továbbszámlázhatjuk-e, vagy pedig 27%-os áfa számlázandó? Helyesen járunk-e el, ha a telefon és internet díját (telefon 27%-os áfa, internet 5%-os áfa) a főszolgáltatásra (telefon) tekintettel egységesen 27%-os áfatartalommal számlázzuk tovább?
8. cikk / 1976 Bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjárművek értékesítése
Kérdés: Intézményünk bírósági fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv, és bírósági eljárás során, bírói rendelkezés alapján, bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjármű értékesítését hajtja végre, mely gépjármű jelen szakaszban még az eljárásban szereplő személy (természetes és jogi személy) tulajdonában van. Az általános forgalmi adó vonatkozásában 2024. 04. 01-jétől az általános szabályok szerint adózunk. Az ügylettel összefüggésben kérdés, hogy a számlát áfamentesen vagy 27%-os áfatartalommal kell-e kiállítanunk? Hivatkozhatunk-e a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentességre (Áfa-tv. 87. §)? Vonatkozik-e bármilyen speciális szabály a nem saját tulajdonú, lefoglalt gépjármű értékesítésére számlázási, áfaeljárásrendi szempontból?
9. cikk / 1976 Bérbeadással kapcsolatos költségek továbbszámlázása
Kérdés: Helyi önkormányzatunk közüzemi díjat, telefondíjat, internetdíjat számláz tovább, az önkormányzat alanya az áfának. A közüzemi díjak továbbszámlázása az alábbi esetekben fordulnak elő:
– A továbbszámlázás bérbeadással van összefüggésben, az adott ingatlan bérleti szerződése alapján meghatározott havi bérleti díj, melyet minden hónapban kiszámlázunk, és a szerződés alapján a közüzemi költségek is havonta kerülnek továbbszámlázásra. Közvetített szolgáltatásként kell-e kezelni a továbbszámlázott közüzemi díjat, illetve a közüzemi számlán szereplő adómentes tételek változatlanul adómentesen kerülnek-e továbbszámlázásra? Az önkormányzatnál a bérbeadás áfás.
– Ha a továbbszámlázás nem bérbeadással van összefüggésben, hanem ingyenes vagyonátadással (pl. járási hivatal részére) vagy vagyonkezelésbe adással (pl. tankerület részére az iskolaépület), akkor a közüzemek továbbszámlázásának mi a szabálya?
– Van olyan eset, amikor az önkormányzat és intézménye számláz tovább közüzemi díjat. A vagyonrendelet alapján az intézmény ingyenesen használja az önkormányzat tulajdonát képező ingatlant az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására.
– Takarékossági intézkedésként az önkormányzat kötött szerződést a telefonszolgáltatóval, mind az önkormányzat, mind pedig az intézményei tekintetében. A telefondíjak havonta kerülnek továbbszámlázásra az intézmények részére. Ebben az esetben mi a továbbszámlázás szabálya, és ezek közvetített szolgáltatásként kezelendők-e?
– A továbbszámlázás bérbeadással van összefüggésben, az adott ingatlan bérleti szerződése alapján meghatározott havi bérleti díj, melyet minden hónapban kiszámlázunk, és a szerződés alapján a közüzemi költségek is havonta kerülnek továbbszámlázásra. Közvetített szolgáltatásként kell-e kezelni a továbbszámlázott közüzemi díjat, illetve a közüzemi számlán szereplő adómentes tételek változatlanul adómentesen kerülnek-e továbbszámlázásra? Az önkormányzatnál a bérbeadás áfás.
– Ha a továbbszámlázás nem bérbeadással van összefüggésben, hanem ingyenes vagyonátadással (pl. járási hivatal részére) vagy vagyonkezelésbe adással (pl. tankerület részére az iskolaépület), akkor a közüzemek továbbszámlázásának mi a szabálya?
– Van olyan eset, amikor az önkormányzat és intézménye számláz tovább közüzemi díjat. A vagyonrendelet alapján az intézmény ingyenesen használja az önkormányzat tulajdonát képező ingatlant az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására.
– Takarékossági intézkedésként az önkormányzat kötött szerződést a telefonszolgáltatóval, mind az önkormányzat, mind pedig az intézményei tekintetében. A telefondíjak havonta kerülnek továbbszámlázásra az intézmények részére. Ebben az esetben mi a továbbszámlázás szabálya, és ezek közvetített szolgáltatásként kezelendők-e?
10. cikk / 1976 Közüzemi díjak visszatérítése
Kérdés: Önkormányzatunk 2023-ban a gázszolgáltató által kiállított számlák alapján továbbszámlázta a rezsiköltséget. 2024-ben a gázszolgáltatónál megtörtént az elszámolás, túlfizetésbe esett az önkormányzat, és így a vállalkozó is, akinek továbbszámláztuk a költséget. A túlfizetést a gázszolgáltató visszautalta, könyveltük mint egyéb bevétel – azon belül kiadások visszatérítései. Kiállítottuk a túlfizetésről a számlát, majd sztornóztuk is, mert teljesen elbizonytalanodtunk könyvelésileg. Csak ezzel a vállalkozást is nehéz helyzetbe hoztuk. Hogyan kell helyesen kezelni a túlfizetést a vállalkozás szempontjából? Ha kiszámlázhatjuk a túlfizetést (mint negatív bevétel), akkor hogyan kell helyesen könyvelni? Szembe lehet-e állítani azzal az idei bevétellel, amit a szolgáltató visszautalt?
