2092 kérdés-válasz az afa kifejezésre

Találati lista:

11. cikk / 2092 Földterület használatának átengedése

Kérdés: Az önkormányzati vagyongazdálkodásért felelős, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaság vagyunk. Társaságunk fő tevékenysége az önkormányzati tulajdonban álló ingóságok és ingatlanok hasznosítása. Egy telekommunikációs cég adótornyot kíván létesíteni az önkormányzat tulajdonában álló egyik földterületen, amelynek használatáért a telekommunikációs cég díjat fog fizetni. A földterület, illetve a földterület egy részének rendelkezésre bocsátása ingatlan-bérbeadásnak tekinthető-e, függetlenül attól, hogy a szerződésben használati jog átengedéséről tervezünk megegyezni a céggel? Ha az előző tevékenység bérbeadásnak tekintendő, akkor az adóköteles vagy adómentes ügyletnek minősül? A telekommunikációs céget a megállapodás alapján annak időtartama alatt kizárólagos használati jog illeti meg a megállapodásban rögzített célra a rendelkezésére bocsátott földterület vonatkozásában.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

12. cikk / 2092 Közterület reklámcélú hasznosítása koncessziós szerződés alapján

Kérdés: Egy gazdasági társaság koncessziós szerződést kötött egy helyi önkormányzattal, mely alapján a közterületek reklámcélú hasznosítását a saját nevében végzi, a reklámot közterületre kihelyezni szándékozó személyekkel saját nevében köt szerződést, a helyi önkormányzati rendeletben rögzített reklámcélú közterület-használati díjakat alkalmazva. A 2020/12. Adózási kérdésben foglaltak – nevezetesen, hogy a helyi önkormányzat közhatalmi tevékenységet folytat akkor, amikor a tulajdonában álló közterület egy meghatározott részének vonatkozásában, hatósági eljárásban, kérelemre, ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra, meghatározott használó részére, díj ellenében biztosít kizárólagos használatot – a társaság által a fentiek szerint végzett tevékenységre is érvényesek-e, azaz a társaság is közhatalmi tevékenységet folytat-e?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

13. cikk / 2092 Tehergépjármű értékesítése

Kérdés: Áfakörös helyi önkormányzat 2008-ban vásárolt tehergépjárművet (forgalmi engedélyben N1). Beszerzéskor az áfatartalom nem került levonásra. Most, 2025-ben értékesíti a tehergépjárművet. Értékesítheti-e áfamentesen, tekintettel arra, hogy 2008-ban nem élt a levonási lehetőséggel? Vagy mindenképpen áfás az ügylet?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

14. cikk / 2092 Önkormányzati ingatlanértékesítés

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. Van egy ingatlan, aminek 3/24 részére tulajdonosként hagyatéki hitelezői igény kielégítése jogcím be van jegyezve az önkormányzat részére. Most meg akarja venni egy vállalkozó az ingatlant. Mi a teendő, ha ez a tétel nincs nyilvántartva az önkormányzatnál? Hogyan kell eljárni, ha eladásra kerül sor?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

15. cikk / 2092 Bérelt ingatlan felújítása

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlant bérbe adja úgy, hogy két bérlő van az ingatlanban, akik 1/3, illetve 2/3 arányban bérelnek. Az önkormányzat döntése szerint bérleti díjat nem fizetnek, csak a rezsiköltség kerül nekik kiszámlázásra a bérletük arányában. Az egyik bérlő 1-es adószámos, a másik bérlő 2-es adószámos. Az önkormányzat 2-es adószámos, de a bérletre nem választott adókötelezettséget. A bérlők, saját költségen, felújítást szeretnének a bérelt ingatlanon. Ablakokat cserélnének, laminált padlóznának stb.
1. Az önkormányzati tulajdonban lévő, bérelt ingatlanon a bérlő(k) által elvégzett felújításnak milyen szabályai vannak?
2. Hogyan kell a fentieket számvitelileg helyesen elszámolni, könyvelés és számlázás egyaránt?
3. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a tulajdonos önkormányzatnak vagy a bérlőknek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

16. cikk / 2092 Elektromosautó-töltő berendezés használatba adása

Kérdés:

Önkormányzatunk a tulajdonában álló két elektromosautó-töltő berendezést használatra kívánja átadni egy szolgáltatónak üzemeltetési szerződés keretében. A szolgáltató az üzemeltetéssel elektromobilitási szolgáltatást fog nyújtani az általa a felhasználóktól beszedett szolgáltatási díj ellenében. A díjat az önkormányzat határozza meg kWh-alapon. A szolgáltatáshoz szükséges villamos energia beszerzése az önkormányzat feladata. A szolgáltató az önkormányzat felé negyedévente töltőberendezésekként bontott részletes kimutatással elszámol az előző negyedév töltéseiről. A negyedévben beszedett szolgáltatási díj 90%-át „jutalékként” számla ellenében átutalja az önkormányzatnak.
a) Az önkormányzat által a jutalékról negyedévente kiállított számlát milyen áfamértékkel kell elkészíteni? Az önkormányzat az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, és az ingatlan-bérbeadás vonatkozásában adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta.
b) Felfogható-e ez a jutalék az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadásából származó bevételként? Esetleg a szerződésben szerencsésebb lenne jutalék helyett forgalomarányos bérleti díjról rendelkezni?
c) Az önkormányzat által fizetett villamos energia, az állandó internet, a töltőberendezéssel kapcsolatos karbantartási, javítási, felújítási számlák levonásba helyezhetőek-e?
d) Ha a szerződésbe később bekerülne, hogy az önkormányzat jogosult lesz a saját töltőberendezésének használatára egy regisztrált felhasználóra használatidíj- és jutalékmentesen, ez mennyiben befolyásolja a beszerzések után kifizetett áfa levonhatóságát?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

17. cikk / 2092 Dolgozóknak nyújtott BKK-bérlet-térítés elszámolása

Kérdés: Ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerv vagyunk. Dolgozóink részére BKK-bérlet-térítést adunk szabályzat alapján a különböző ingatlanok közötti munkavégzés céljából. A BKK-bérlet költségét milyen rovatra kell könyvelni? A bérlet áfája visszaigényelhető?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

18. cikk / 2092 Az alanyi adómentességre jogosító értékhatár számítása

Kérdés:

Alanyi adómentes adóalany áfás tevékenységet és tárgyi mentes tevékenységet is folytat. Ha egyaránt teljesít olyan ügyleteket, amelyek az Áfa-tv. 85–86. §-a alá tartozó tárgyi mentes (a tevékenység közérdekű jellegére, valamint a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes) ügyletnek minősülnek, illetve olyanokat, amelyeket alanyi adómentesen számláz, akkor az alanyi adómentességre jogosító felső értékhatárba (18 millió forint) valamennyi tárgyi adómentes ügylet ellenértéke beleszámít? A harmadik országos értékesítéseket a felső értékhatár kiszámításakor figyelembe kell venni? Vannak olyan ügyletek is, amikor hiába választott az adóalany alanyi adómentességet, mégis áfát kell felszámítania. Ezek az ügyletek beleszámítanak a 18 millió forintos értékhatárba?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

19. cikk / 2092 Szerb testvérváros táncegyüttesének magyarországi fellépésével kapcsolatos adózási szabályok

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázaton szeretne elindulni, melynek kapcsán szerbiai testvérvárosunkból egy táncegyüttest hívna meg községünkbe. A következő kérdések merülnek fel:
1. A táncegyüttes szerb (adózás szempontjából „harmadik ország”), és fellépne községünkben (Magyarországon). Tehát a teljesítés helye Magyarország. A fellépéséről (művelődési tevékenység) számlát állítana ki. Hogyan kell kiállítania a számlát? Mivel a teljesítés helye Magyarország, 27%-os áfával? Ha adómentes a táncegyüttes, akkor adómentesen kiállítható a számla? Mivel harmadik országbeli a számla kiállítója, felmerül valamilyen plusz bevallási kötelezettség? Az áfabevallás mely során kell szerepeltetni ezt a számlát? Mi a szabályos eljárás a számla befogadását követően önkormányzatunknak?
2. A táncegyüttes szállítása a következő módon valósulna meg. A táncegyüttes bérelne kisbuszt Szerbiában (harmadik országbeli vállalkozótól), a számlát az önkormányzatunkra (magyar) állítaná ki. Ezt a számlát hogyan fogadhatja be szabályos feltételek mellett az önkormányzatunk? Szerb áfával kell a számlát kiállítani? Bruttó módon (a számla teljes összege) történik a könyvelés (áfa könyvelése nélkül)? Erre kell még magyar áfát (27%) felszámítani? Ha igen, hogyan könyvelendő? A számla reprezentációs jellegű lesz, tehát a személyi jellegű kiadások között kell elszámolni, és az egyes meghatározott juttatások szerint adózik [×1,18×(0,15 + 0,13)]?
3. A táncegyüttes szállását és étkeztetését az önkormányzatunk vállalná. Ebben az esetben ezek a gazdasági események is személyi jellegű juttatásnak minősülnek, és egyes meghatározott juttatásként adóznának?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

20. cikk / 2092 A határon átnyúló alanyi adómentesség szabályainak vagy a fordított adózás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Egy belföldi alanyi adómentes adóalany egy másik tagállambeli, egy német, áfafizetésre kötelezett adóalanynak nyújt szolgáltatást. A magyar adóalany Németországban határon átnyúló alanyi adómentességet (SME) választott. A belföldi adóalany a magyar adószáma alatt nyújtja a szolgáltatást – mivel a magyar székhelye/telephelye a szolgáltatással legközvetlenebbül érintett (figyelemmel az Áfa-tv. 254. §-ára) –, és fordított adózás alkalmazandó az ügyletre, vagy a szolgáltatást az EX-utótaggal ellátott egyedi azonosító száma alatt, alanyi adómentesként nyújtja, illetve kell nyújtania, függetlenül attól, hogy az áfa áthárítható lenne az igénybe vevő áfafizetésre kötelezett adóalanyra?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.