2189 talált állásfoglalás az áfa kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat havi, az intézmények negyedéves áfabevallók. 2026. július 20-án benyújtásra kerül az önkormányzat és intézményei áfabevallása is. A 2026. I. féléves mérlegjelentésben ki kell mutatni az önkormányzat esetében a 2026. 06. havi, az intézmények esetében pedig a 2026. II. negyedévi áfakövetelést vagy -kötelezettséget? Ezeket június 30. nappal az ASP-ben elő kell írnunk áfa-visszaigénylés esetén követelésként, fordított esetben kötelezettségként? Az áfaszámlákat év közben össze lehet/kell vezetni?

Kérdés:

Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. 2020-ban az önkormányzat megnyert egy gazdaságfejlesztési pályázatot, de a feltétele az volt a bruttó támogatásnak, hogy bevétel keletkezzen, de áfás bevétel nem keletkezhet, mert a projekt áfáját vissza kell fizetni. A program kapcsán 7 db beépítetlen terület átadásra került az önkormányzattól a polgármesteri hivatalnak üzemeltetésre. A 2 intézmény között egy térítésmentes üzemeltetési megállapodás született. A hivatal mentes a bérbeadás miatt. Ezekhez az ingatlanokhoz 2020-ban készült egy megállapodás, hogy a használatba adó (hivatal) éves díj ellenében használati díjat szed be a használatba vevőktől (ügyfelektől). Ezzel párhuzamosan egy adásvételi előszerződést megkötöttek az önkormányzat és a vevők között (ezek a személyek azok, akik használati díjat fizetnek a hivatalnak). Az előszerződésben foglaltak a következők: a szerződő felek kötelezettséget vállalnak, az 5 éves fenntartási időszak lezárását követő 30 napon belül adásvételi szerződést kötnek, pl. 4.000.000 Ft + áfa vételár (ezt alátámasztja egy ingatlanvagyon-értékelési szakvélemény, melyben az ingatlanok várható forgalmi értéke 5 év elteltét követően került megállapításra). A vételárba a polgármesteri hivatallal kötött használati szerződés alapján fizetett teljes használati díj beszámításra kerül. Az önkormányzat minden nyilatkozatot kiad, hogy a vevő gazdasági tevékenységet folytasson, épületet emeljen, utat építsen, a közműveket saját költségére megvalósítsa. A 7 db ingatlanból 6 ingatlan beépítetlen terület, a HÉSZ és a Mép-tv. 16 §-ának 27. pontja alapján ezek építési telkek, illetve 1 beépített ingatlan, mivel egy műhelyépületet emeltek, és a használati engedély dátuma 2023. 12. hó. Az 5 év alatt pl. összesen 1.500.000 Ft üzemeltetési díjat a polgármesteri hivatal megkapott egy ügyféltől. A fenntartási időszak hivatalos lezárása ezután következik, így az értékesítés miatt a számlát hogyan állítjuk ki helyesen az önkormányzatnál? A 6 db telek 27% áfával kerül értékesítésre (példám alapján 4.000.000 Ft + áfa)? A beépített ingatlan esetében mentesen számlázunk? Hogyan számítjuk bele az önkormányzat ingatlanértékesítése során a vételárba a hivatalnak megfizetett használati díjat? A számlán csökkentő tételként szerepeltethetjük-e, ha igen, akkor milyen áfakulccsal és mire hivatkozva? Ha nem, akkor a számlát 4.000.000 + áfa összeggel állítjuk ki és könyveljük le, de a használati díjat hogyan kell beleszámítani és lekönyvelni?

Kérdés:

Az önkormányzat és egy magánszemély között csereszerződés jött létre építési telek vonatkozásában. A szerződésben kölcsönösen 2 millió forintot állapítottak meg és fogadtak el forgalmi értéknek. Rögzítették továbbá, hogy értékkülönbözet nem keletkezett, így egymásnak értékkülönbözetet nem kell megfizetni. Hogyan kell helyesen ezt az ügyletet a főkönyvi könyvelésben lekönyvelni, számlázni? Hogyan kell áfa szempontjából kezelni? Kell-e illetéket fizetni? Az általános forgalmi adó kérdésére nem tértek ki a szerződésben, nem is fizette meg az önkormányzat felé a magánszemély. Hogyan lehet ezt utólag orvosolni?

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szervként 2026 szeptemberétől az egyik általunk fenntartott iskola konyhai berendezéseinek használatáért használati díjat kíván számlázni az önkormányzat részére. Kérjük szíves szakmai állásfoglalásukat a fenti ügylet általános forgalmi adó szempontjából történő megítélésével kapcsolatban. Tájékoztatásul jelezzük, hogy intézményünk és az önkormányzat között a közüzemi költségek vonatkozásában költségmegosztási megállapodás van hatályban. Továbbá a konyhai berendezéseket intézményünk szerezte be, amelyek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba nem helyeztünk.

Kérdés:

Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenység tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adózást választotta 2021. január 1-től. Jelenleg folyamatban van egy pályázat, mely keretén belül az önkormányzatunk ipari terület kiépítését vállalta a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítésével, így útépítéssel együtt. Az ipari terület haszonszerzés (bérbeadás) céljából épül. Az irányító hatóság közlése szerint: „Amennyiben az önkormányzat az ipari területen lévő ingatlanokat bérbe adja, a bérbeadást az Áfa-tv. alapján adókötelessé teszi, és a közmű-, illetve útfejlesztés célja az ipari terület hasznosítása, értékesítése vagy bérbeadása, úgy feltételezhető, hogy a beruházás az adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgálja, ezért a beszerzések áfatartalma levonható. Ebben az esetben az elszámolási útmutató hivatkozott rendelkezései alapján a projektet nettó módon szükséges rögzíteni.” Az ipari parkhoz vezető út építése, illetve felújítása tekintetében (mivel az útfejlesztés célja az ipari terület bérbeadása) önkormányzatunk a beszerzés áfatartalmának levonására jogosult?

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) a fenntartótól fejlesztési pályázat keretében VRV klímát alakított ki az épületen. A projekt során nyilatkoztunk, hogy a költségek áfáját nem kívánjuk levonni, így a támogatást bruttó módon kaptuk meg. Jól gondoljuk, hogy a nem levonható áfa semmiképpen sem lehet a bekerülési érték része?

Kérdés: A víziközmű-szolgáltató az elmúlt időszakban számtalan helytelen összegű számlát állított ki, amit rövid időn belül sztornózott is, majd kiállította a helyes számlát. A legutóbbi esetben egy kistelepülésen 210 db téves számlát állított ki egy hónap alatt, melyeket egyenként elektronikus úton küldött meg, majd kiállította a sztornószámlákat, melyeket szintén egyenként, külön elektronikusan küldött meg. A szolgáltató telefonon megkereste az önkormányzatot, és tájékoztatta arról, hogy a számlák hibásak, ne is nyomtassuk ki, mert mindegyikhez sztornószámla tartozik. Kell-e könyvelni, illetve van-e könyvelési tétele a fent említett 210 db téves számlának, helyes-e, ha az önkormányzat nem jeleníti meg a könyveiben?

Kérdés: Önkormányzatunk 2021. évben díjbekérő alapján kifizetést intézett. Az előlegért cserébe a termékértékesítés megtörtént. A kiutalt előlegről a partner sem előlegszámlát, sem végszámlát nem állított ki, így könyvelésileg a 36514-ről a tétel kirendezése rovatra nem történt meg a tárgyévig. Kérjük javaslatukat a tétel helyes rendezésére a tárgyévben!

Kérdés: 1. Önkormányzatunk közterületen illemhelyet épített, amelyet folyamatosan üzemeltet. A mosdókba a belépést a pénzbedobós zárak biztosítják. Az érmék pontos összegű bedobása után nyílik az ajtó, de nyugtát a beléptetőrendszer nem tud adni. Továbbra is működhet az illemhely a meglévő feltételekkel?
2. Önkormányzatunk területén nincs járóbeteg-szakellátás, ezért az önkormányzat foglalkoztat egy egészségügyi végzettséggel rendelkező asszisztenst, aki térítés ellenében vért vesz a betegektől. A térítés átvételéről papíralapú nyugtatömbben állít ki nyugtát az asszisztens, majd havonta elszámol az önkormányzattal, és az önkormányzat bankszámlájára befizeti az átvett pénzt. Az áfabevallásban az ebből származó bevételt a tárgyi adómentes soron valljuk be. E tevékenységre is vonatkozik az e-nyugta-adási kötelezettség?

Kérdés: Államháztartáson kívüli, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenés összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal „amortizálódik” tovább.
A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás:
– a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre,
– az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves – adatszolgáltatások alapján szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket.
Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén (szerződés lejáratakor vagy megszüntetésekor) adja át, és a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illette meg)? Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttóérték-változásokat könyvelnie, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejáratakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél, az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.