2133 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Községünk önkormányzata 1999. évben alapította a Község Fejlődésért Közalapítványt. A közalapítványnak van kuratóriumi elnöke és három kuratóriumi tagja. A közalapítványnak nagy értékű tárgyi eszköz nincs a nyilvántartásában. A közalapítványnak nincs tartozása, és az önkormányzat szeretné megszüntetni. A közalapítványt meg lehet-e szüntetni, ha az alapító vagy a kuratórium elnöke kezdeményezi azt? Ha igen, melyek a megszüntetéssel kapcsolatos feladatok?

Kérdés: A Lechner Tudásközpont által üzemeltetett E-ING-ből – elektronikus földhivatali rendszerből – a polgármesteri hivatal dolgozói, az önkormányzati feladatok ellátása kapcsán (pl.: adó- és értékbizonyítvány, hagyatéki ügyek, adóhatósági ügyek stb.) e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatokat kérnek le. Az e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatok egy része kapcsán a szolgálató számlát állít ki. A számlát a polgármesteri hivatal vagy az önkormányzat nevére szükséges kiállítania a szolgáltatónak?

Kérdés: Az önkormányzat a 100%-ban ingyenes gyermekétkeztetésről köteles-e számlát („nullás számlát”) kiállítani? Amennyiben igen, azt milyen jogszabályhelyek alapján?

Kérdés: Intézményünk vagyonkezelésbe vette egy önkormányzattól az egyik iskoláját. Az iskolával egy helyrajzi számon működik a gyermekétkeztetést biztosító konyha is, mely nem került a tankerület vagyonkezelésébe. Fő- és almérő órával felszerelt az ingatlan. Az ingatlanon napelem kiépítése történt. A mérőórák által mért villamos energiát korrigálják a napelemek által termelt energiafelhasználással, mely szintén mérőórával felszerelt, a többi közüzemi díj a mért fogyasztás alapján kerül számlázásra.
A tankerület az ingatlan használatáért bérleti díjat nem fizet. Az önkormányzat abban az esetben számlázza ki a tankerület részére a közüzemi díjakat helyesen, ha az ingatlan használatához szorosan kapcsolódó díjként, áfamentesen vagy közvetített szolgáltatásként 27%-os áfakulccsal állítja ki a számlákat?

Kérdés: Az önkormányzat feladata a gyermekek közétkeztetése (bölcsőde, óvoda, iskola) és a szociális étkeztetés, amit vásárolt élelmezés és saját konyhán főzés útján lát el. A szolgáltatásról a 27%-os áfát is tartalmazó számlákat csak az önkormányzat állítja ki az igénybe vevők felé. Az étkezők különböző kedvezményi kategóriákba tartoznak (pl.: 100% kedvezmény, 50% kedvezmény vagy 0% kedvezmény). Az önkormányzat a gyerekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre az államtól a költségvetési törvényben meghatározott finanszírozást kap még. A szociális étkeztetés esetén fix összeg van meghatározva. 2025-ben 88.520 Ft/fő/év összegben. A finanszírozást azon étkezők után lehet igényelni, akik mindennap igénybe veszik a szolgáltatást. Ez 2025-ben 42 fő/hó volt, ezzel szemben, átlagosan havi 44-50 főt szolgált ki az önkormányzat a szociális élelmezés keretein belül, akik nem mindennap vásároltak menüt. A gyerekétkezés finanszírozása ezzel szemben összetettebb. Az önkormányzat által leadott finanszírozási igénnyel szemben a Kincstár számol egy elvárt bevételt. Az így kapott egyenleget az egy főre jutó adóerő-képesség alapján 50–90%-ban finanszírozza. Ez a településünk esetében 2025-ben 90% volt. Az állami finanszírozás kiterjed a személyi jellegű kifizetésekre, a dologi kiadásokra és a beruházásokra, felújításokra is. Az önkormányzat 2-es adószámú, az óvoda és bölcsőde is 1-es adószámú. A tevékenységgel kapcsolatban költséget is számol el az önkormányzat, az óvoda és a bölcsőde is. A bölcsődében jelentkezik azoknak a költségeknek a nagy része, amelyek a saját főzőkonyhán ellátott gyermekek étkeztetésével kapcsolatosak. Többek között közüzem, nyersanyag (csak a bölcsődés gyerekeké!), tisztítószerek, élőmunka, karbantartási kiadások. Az óvodában jelentkeznek azok a költségek, amelyek az óvodai tálalókonyhával kapcsolatosak. Pl.: közüzem (egy számlán a köznevelési feladatokkal együtt), élőmunka, tálalóeszközök. Az önkormányzatban jelentkeznek az iskolai tálalókonyhával kapcsolatos kiadások/költségek. Pl.: KLIK által kiállított közüzemi számlák, élőmunka, konyha karbantartása, tálalóeszközök beszerzése … stb. Az önkormányzatnál jelentkezik még a gyerekétkeztetéssel kapcsolatban a közüzemi díj, a főzőkonyha karbantartása, élőmunka, a főzőkonyhák és a tálalókonyhák között az ételszállítás, az ételszállító járművek fenntartása. Az önkormányzatban jelentkezik még a szociális étkeztetéssel kapcsolatban az élőmunka, az étel kiszállításával kapcsolatos jármű tankolása, karbantartása … stb. Az önkormányzat a vásárolt élelmezéssel kapcsolatban 2 szolgáltatóval kötött szerződést, akik havonta számláznak az önkormányzatnak. Az önkormányzat a 27%-os áfát is tartalmazó bejövő számla tételeit vásárolt élelmezésként számolja el. Az egyik szerződött partner az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft., a másik pedig egy piaci alapon működő kft. A nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában álló bölcsődei főzőkonyhán főzi le a közétkeztetésben részt vevő óvodás, iskolás gyerekeknek és a szociális étkezésben részt vevőknek a menüt.
A kérdéssel kapcsolatban fontos információ még, hogy az önkormányzat jogszabály alapján a gyerekétkezést maximum alapanyagáron értékesítheti az igénybe vevők felé. A szociális étkeztetés tekintetében az eladási ár maximum a vásárolt élelmezés beszerzési ára lehet. Ebből következik, hogy a kiszámlázott szolgáltatás mindig a beszerzés alatt marad, mivel a vásárolt élelmezés beszerzési árában nemcsak nyersanyag szerepel, hanem az élőmunka és az eszközök értékcsökkenése is a része. Ebben az esetben hogyan kell számolni a fizetendő áfát? Az önkormányzatnak csak a kiállított számlák áfatartalmát kell az áfabevallásban szerepeltetnie? Vagy a kedvezményesen étkezők esetében a kedvezmény mértéke alapján számított áfát is be kell állítani a bevallásába? A beszerzések után milyen arányban vonhatja le, igényelheti vissza az áfát az önkormányzat? Kérem, a válaszban a pontos jogszabályi hivatkozásokat is tüntessék fel!

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő jármű Romániában lerobbant. A gépjármű szállításáról, javításáról román nyelven készpénzes számla került kiállításra. Az önkormányzat közösségi adószámmal nem rendelkezik. A számlát a román fél adómentesen állította ki. A kiállított számla alapján az önkormányzatnak az áfát Magyarországon kell bevallani és megfizetni? A számlát a könyvelésbe a pénztárba történő kifizetés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és kifizetni?

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális rendelete alapján a karácsonyi ünnepekre élelmiszercsomagot biztosít a lakosság számára. Mi a helyes könyvelési tétele ennek a kiadásnak? Az élelmiszerről szóló számlát az önkormányzat a 107060 egyéb szociális pénzbeli és természetbeni támogatások COFOG-ra könyveli. A számlát kiadásként a 48-as rovatra bizonylattal vagy számlaként felrögzítve a dologi kiadásokon belül, üzemeltetési anyag és áfa megbontásban kell rögzíteni a könyvekben?

Kérdés:

Önkormányzat energiaszolgáltatóval kötött szerződést, amelybe a kedvezőbb kondíciók elérése érdekében olyan felhasználási helyek fogyasztása is szerepel, amelyet az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság a működéséhez használ fel, illetve a társaság számláz tovább közvetített szolgáltatásként intézmények részére. Az energiafelhasználásra a szerződés a szolgáltató mint kereskedő és az önkormányzat mint felhasználó között jött létre. A számlán a szolgáltatás igénybe vevője az önkormányzat (vevő), számlafizetőként a gazdasági társaság szerepel. Az energiaszolgáltató nem hajlandó változtatni a számlázásban, így nem a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő részére kerül kiállításra a számla. Ebben az esetben az önkormányzat jogosult-e közvetített szolgáltatásként kimutatni a könyveiben ezeket a befogadott energiaszámlákat, és továbbszámlázni a társaság részére áfával, valamint visszaigényelni az energiaszolgáltatásra előzetesen felszámított áfát? (Az önkormányzat áfaalany.) Kompenzálható-e a gazdasági társaság részére az önkormányzat által biztosított működési támogatással szemben az energiadíjak továbbszámlázásából eredő követelése?

Kérdés: Közfoglalkoztatásban a mezőgazdasági/értékteremtő programokban a dologi kiadások áfája nem támogatott. Az értékesített termékek után áfafizetésre vagyunk kötelezettek, a beszerzett dologi kiadások után áfát igénylünk vissza. Abban az esetben, ha a visszaigényelhető áfa meghaladja a fizetendő áfa összegét, a különbözet megilleti az önkormányzatot? Visszaigényelhető és felhasználható az áfakülönbözet?

Kérdés:

Önkormányzatunk 2023. évben ingyenesen átadta a víziközművagyont az állam részére. Ezzel párhuzamosan a korábbi üzemeltető felé kiszámlázott használati díjat (követelésünket) is ki kellett vezetni a könyvelésből. A használati díjból származó követelésünk többéves, amelynek áfája a korábbi években bevallásra, illetve befizetésre került. Mivel a számlák már nem lesznek kiegyenlítve – a könyvelésből mint követelést ki kell vezetni –, a befizetett áfaösszeg visszaigényelhető a NAV-tól?