2189 talált állásfoglalás az áfa kifejezésre

Kérdés: Intézményünk önkormányzat, önként vállalt feladataként fodrász, pedikűr szolgáltatást nyújt a gondozottjaink részére (házi segítségnyújtás, átmeneti gondozás keretében és klubokban ellátottaknak) térítési díj ellenében. A szolgáltatást és a térítési díjat önkormányzati rendelet szabályozza. A fodrász, pedikűr szolgáltatást az ellátottak részére áfamentesen számlázhatjuk?

Kérdés: Önkormányzatunk (illetve a helyi roma nemzetiségi önkormányzat) a törvényben meghatározott kulturális, hagyományőrző és közösségi feladatai keretében rendszeresen szervez helyi rendezvényeket (pl. nemzetiségi napok, városnapok, idősek világnapja), valamint nyári gyermek- és ifjúsági táborokat. A rendezvények során az alábbi, vendéglátással és programokkal összefüggő kiadások merülnek fel: A rendezvényeken részt vevő helyi lakosság (beleértve a roma lakosságot) részére vásárolt élelmiszerek, üdítők, alapanyagok közös főzéshez (pl. egytálétel biztosítása minden résztvevőnek). A rendezvényekre meghívott hivatalos vendégek, protokolláris szereplők, valamint a képviselő-testület tagjai részére biztosított elkülönített vagy kiemelt vendéglátás. A rendezvényeken versenyek, kulturális programok díjazására vásárolt serlegek, kupák. A nemzetiségi önkormányzat által szervezett nyári táborokban részt vevő gyermekek napi többszöri kötelező étkeztetésének (élelmiszer-alapanyagok) biztosítása. A gazdálkodás során bizonytalanság merült fel azzal kapcsolatban, hogy a fenti tételek közül melyek minősülnek a szakmai feladatellátás részét képező dologi kiadásnak (a rendezvény közvetlen költségének), és melyek esnek az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerinti reprezentáció hatálya alá, amelyek után az önkormányzatot mint kifizetőt adókötelezettség terheli. Fentiekre tekintettel az alábbi konkrét kérdésekre szeretnénk választ kapni:
A nyitott lakossági és nemzetiségi rendezvényeken a lakosok részére biztosított egységes étel-ital fogyasztás (alapanyagok, üdítők) elszámolható-e szakmai feladathoz kapcsolódó dologi kiadásként, vagy reprezentációnak minősül?
A rendezvényen megjelent hivatalos meghívott vendégek és a képviselő-testületi tagok ellátása minden esetben reprezentációs kiadásként (K123 rovat) kezelendő?
A rendezvényekre vásárolt serlegek, kupák és tárgyjutalmak dologi kiadásként (K312 Üzemeltetési anyagok) elszámolhatóak-e, vagy üzleti ajándéknak/reprezentációnak minősülnek?
A nemzetiségi önkormányzat által szervezett táborok során a gyermekek részére biztosított étkeztetés (rendelt melegétel) költségei (K311/K312) dologi kiadásnak minősülnek a szakmai program részeként?
A táborozó gyermekek vagy lakossági programok résztvevői részére megrendelt személyszállítás (autóbuszbérlés) elszámolható-e dologi kiadásként (K333 Szállítási szolgáltatások), vagy felmerülhet-e utazási reprezentáció/adókötelezettség? A kulturális programok, táborok keretében a résztvevőknek (gyermekeknek, lakosoknak) vásárolt belépőjegyek (múzeum, strand, vadaspark stb.) dologi szolgáltatásként (K337) elszámolhatóak-e, vagy reprezentációnak/ajándéknak minősülnek?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású kulturális intézmény bérleti díj fejében kiadja a színpadot 2 előadásra. A jegybevételt a kulturális intézmény szedi be, amit a bérlő által kiállított bruttó számla alapján kifizet a bérlő részére. A szerződés szövegét idézve: „A Felek megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó rendezvényenként – az adott rendezvény megtartását követő 3 munkanapon belül – teljesítésigazolást és jegybevételi igazolást küld a Bérlő részére. A Bérlő a jegybevételi igazolás alapján a jegybevételről a jogszabályoknak megfelelő számlát állít ki, amelyet megküld a Bérbeadó részére.” A kulturális intézmény elméletileg csak beszedi a bevételt, mert neki áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, de a bevétel tulajdonképpen a bérlőt illeti meg. A jegyértékesítés a jegyértékesítő programban zajlik, amelyből az adatok a NAV felé online beérkeznek. Nem szeretnénk a költségvetési kiadási és bevételi oldalt terhelni ezzel az átfutó tétellel, ezért helyes-e az alábbi könyvelésünk?
Jegybevétel: alapot csak pénzügyi főkönyvön, K 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, B406 vennénk nyilvántartásba (így az áfaanalitikában és -bevallásban is szerepelne az online már beérkezett adat áfatartalma).
Bérlő által kiállított számla: alapot csak pénzügyi főkönyvön, T 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, K351 (levonható áfa) nyilvántartásba vennénk.
Könyvelhetjük-e az alapot függő pénzügyi főkönyvre?

Kérdés: Közszolgáltatóként (állami kórház) végzett adómentes humán-egészségügyi tevékenység [Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés b) pont] esetében számviteli bizonylatként B.318-100/a/V jelű Bevételi pénztárbizonylat költségvetési szervek részére nyomtatvány tömböt használunk. Terheli-e a szolgáltatót nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség 2026. szeptember 1-től?

Kérdés: A Mötv. 13. §-a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között említi a kulturális szolgáltatást, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítását; filmszínházat, előadó-művészeti szervezet támogatását, a kulturális örökség helyi védelmét; a helyi közművelődési tevékenység támogatását. Az önkormányzat az előbb hivatkozott kötelező közművelődési feladatairól – a Mötv. szerint – rendeletet alkotott, mely kimondja, hogy az önkormányzat a kötelező közművelődési feladatait elsősorban saját fenntartású intézményein keresztül hajtja végre. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közművelődési célú vállalkozásaira is. A rendelet pontosan nevesíti azt a két fesztivált, amelynek a lebonyolítására kizárólag az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló kft. jogosult. Ezzel – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló – kft.-vel az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött előadó-művészeti tevékenység végzésére. A szerződés határozatlan időre jött létre, és ez az alapja annak az évente megkötött megállapodásnak, amely szerint a kft. a feladatainak ellátásához működési támogatásban részesül. A kft. ebből az önkormányzati működési támogatásból és saját bevételeiből finanszírozza a tevékenységét. A kft. úgy szervezi meg a két fesztivált, hogy a kiadásokat az önkormányzati támogatás kb. 40%-os részben, 60%-os részben pedig a saját gazdasági tevékenységének bevételei fedezik. A kft. saját bevételei rendezvényszervezésből, reklámköltségekből, marketingbevételekből származnak, amely szolgáltatások után áfa fizetésére kötelezett a társaság. A fesztiválok rendezéséből is származik saját bevétele a kft.-nek a fesztiválon részt vevő szolgáltatók, pl. az ételt, italt árusítók részére nyújtott reklámszolgáltatásból. A kft. által szervezett fesztiválok ingyenesen látogathatóak, az ott megtekinthető műsorokért, koncertekért nem fizetnek a résztvevők. A fesztiválokból származó bevételek és a fesztiválok költségei, ráfordításai elkülönülten kerülnek könyvelésre. A fentiekben leírt információk alapján a fesztiválok szervezésével kapcsolatban befogadott számlák előzetesen felszámított áfaösszege visszaigényelhető-e teljes mértékben? A fesztivál szervezésével kapcsolatban felmerült kiadások tekintetében a fenti tényállás igazolja-e azt, hogy a kft. adóalanyi minőségében jár el, adóalanyiságát eredményező tevékenysége érdekében használta fel azokat, vagy a gazdasági tevékenység nem igazolható, így adólevonási joga sincs a kft.-nek?

Kérdés: Önkormányzatunk vállalkozási szerződést kötött csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztésére. A vállalkozási szerződés 2022. július 5. napján került aláírásra. A műszaki tartalom módosulására tekintettel a szerződés módosításra került. Ennek eredményeként a teljesítési határidő: a szerződés hatálybalépésétől számított 8 hónap + 54 nap lett. A kivitelező a teljesítési biztosítékot (12.343.809 Ft) 2022. 07. 05. napján megfizette, majd a szerződés módosítását követően a biztosítékkülönbözet (233.691 Ft) is átutalásra került 2023. 03. 29. napján. A kivitelező a műszaki ellenőr beszámolója alapján a munkát szerződésszerűen, teljes mértékben teljesítette 2023. 06. 23. napján. A munka befejeztével a teljesítési biztosíték jótállási biztosítékká alakult. A kivitelező kérelmet nyújtott be a jótállási biztosítás visszafizetése iránt. A vállalkozási szerződés rendelkezik a jótállási biztosítékról az alábbiak szerint:
Jótállási biztosíték:
„Felek megállapodnak, hogy a vállalkozó hibás teljesítésével kapcsolatos megrendelői igények biztosítékaként a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő jót-állási biztosítékot kötnek ki.
Felek rögzítik, hogy a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. § (4) bekezdésének megfelelően legkésőbb a szerződés teljesítésének időpontjában kell a megrendelő rendelkezésére bocsátani azzal, hogy a jótállási biztosítéknak a jótállási időszak végéig kell érvényben lennie.
Felek rögzítik, hogy a vállalkozó a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. §-a (6) bekezdésének a) pontjában rögzítetteknek megfelelően az alábbi formátumban bocsátja a megrendelő rendelkezésére:
A vállalkozó a 12.343.809 Ft teljesítési biztosítékot, a megrendelő részére a fizetési számlájára történő átutalásával biztosítja. A Kbt. 134. §-ának (8) bekezdésében foglaltak értelmében a vállalkozó a fentiekben hivatkozott, általa választott, a Kbt. 134. §-ának (6) bekezdésében foglalt egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Amennyiben a jótállási biztosíték pénzeszköz átadásával került teljesítésre, úgy a megrendelő a biztosított időszak lejártakor a biztosíték (fel nem használt) összegét köteles az időszak utolsó napját követő 30 napon belül a felek által egyeztetett módon, ennek hiányában banki átutalás útján a vállalkozó részére visszaszolgáltatni.”
Az ajánlattételi felhívás alapján a jótállási időszak: 36 hónap. A vállalkozási szerződés hivatkozik a 12/1988. ÉVM–IpM–KM–MÉM–KVM együttes rendeletre, amely szerint a nyomvonal jellegű építményszerkezeteket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét mint három évet meghaladó szavatosságiigény-érvényesítési jogvesztő határidőt (Ptk. 308. §) a rendelet melléklete tartalmazza. A beruházás kapcsolódik a rendelet 1. mellékletének 4.4 alpontja pontjához.
A fentiekre tekintettel a jótállási időszak mennyi ideig tart? Az önkormányzat köteles visszautalni a jótállási biztosítékot a rendeletben meghatározott időtartamra tekintettel?

Kérdés: Bölcsődében a gondozási díj tárgyi adómentes, az étkezés áfás. Az intézménynél az alapfeladat ellátása mellett – a fenntartó rendeletében meghatározottak alapján – önként vállalt feladatként játszó csoportot és időszakos gyermekfelügyeletet is biztosítanak. A játszócsoportban napidíj és ebédtérítési díj került meghatározásra külön-külön, az időszakos gyermekfelügyelet esetében óradíj és étkezési térítési díj, szintén külön-külön. Ezekben az esetekben is adómentes a gondozási díj, vagy áfaköteles lesz?

Kérdés: A hozzánk tartozó önkormányzati költségvetési szervek az intézmény dolgozói részére kedvezményes munkahelyi étkezést biztosítanak. Van olyan intézmény, ahol saját konyhában történik a főzés, és van olyan is, ahol külső szolgáltatótól vásárolják az ételt. Az intézményeknek az áfát csak a ténylegesen megfizetett összeg után kell befizetniük (mivel a szolgáltatás ellenértéke részben megtérül), vagy a teljes ár után kell az áfát befizetni?

Kérdés: Uniós adószámmal rendelkező önkormányzatunk egy uniós adószámmal rendelkező németországi használtautó-kereskedéstől vásárolna egy használt személygépjárművet, amely az önkormányzat tárgyi eszközei közé kerülne be. Hogyan valósulhat meg szabályosan ez a beszerzés? Az A60-as összesítő jelentésben kell szerepeltetni, de az áfa felszámítása, bevallása, megfizetése hogyan történik? Van egyéb bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzatnak a gazdasági eseménnyel kapcsolatban? Felmerül esetleg egyéb adó, vám stb. az ügylettel kapcsolatban, amely az önkormányzatot terheli?

Kérdés: Az alapítványunk alapító okirat szerinti feladata az idősek otthona munkavállalói részére szakmai továbbképzések, utak, tapasztalatcserék szervezése. A szakmai út során elszámolt étkezés adózás szempontjából minek minősül (reprezentáció, béren kívüli juttatás, adómentes juttatás), ha a szállásköltség tartalmazza az étkezés költségét is, illetve, ha külön számlán kerül elszámolásra? Szintén alapító okirat szerinti feladat az intézmény népszerűsítése. Adózási szempontból minek minősül az intézmény bemutatását szolgáló rendezvényen meghívott vendégek, külső partnerek részére nyújtott étkezés?