2172 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk területén működő kft. bővíteni szeretné a gyártókapacitását, új gyártóegységet szeretne létesíteni, amelyhez a területét kell bővítenie. A bővítéshez az önkormányzat az ingatlanokat helyi gazdáktól vásárolja meg, majd azt a termelés alóli kivonást követően értékbecslés alapján értékesíti a kft. részére. Az ügylet bonyolítására ingatlan-adásvételi előszerződés készült, amely rögzíti, hogy az ingatlan az Áfa-tv. 259. §-ának 7. pontja szerint építési teleknek minősül, így az átruházása az általános szabályok szerint egyenesen adózik. A vételár alap + áfa összegben került meghatározásra a szerződésben, és tartalmazza az átminősítéssel kapcsolatos összes költséget, illetve az önkormányzat által a kft. részére nyújtandó de minimis támogatás összegét is. Az önkormányzat a szerződés szerint az első számláját 50% mértékkel mint vételárelőleget számlázza ki. Az összeg beérkezését követően megvásárolja a gazdáktól a földterületeket, átminősíti, elvégzi a szükséges telekalakítási feladatokat. Az önkormányzat a fennmaradó második részről szóló számlájába beszámítja a kft. részére biztosítandó csekély összegű de minimis támogatás összegét, és az így fennmaradó összegről (fennmaradó vételár) állítja ki az ügyletet lezáró számláját. Az ügylettel kapcsolatosan készült egy másik közcélú fejlesztési megállapodás is, amely a kft. által fizetett vételárból a kisajátítási, átminősítési költségek levonását követően képződött összeg felhasználását rögzíti, egy intézményi fejlesztési program formájában. Jól gondoljuk, hogy az ügylet az áfa szempontjából általános módon kezelendő, az előlegről és a fennmaradó részről kiállított számlákban szereplő áfatartalmat az önkormányzat bevallja és befizeti? A második 50%-ról szóló számlában levonható tételként meg lehet jeleníteni a de minimis támogatás összegét? Amennyiben igen, akkor a fizetendő áfa összege kevesebb lesz, mint a szerződésben rögzített áfatartalom, ez így helyes?

Kérdés: Az önkormányzat köthet-e rendezvényszervezésre szerződést a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő (saját) nonprofit kft.-vel? Ha igen, ez esetben hogyan alakul az áfa kérdése, és milyen releváns jogszabályi rendelkezésekre kell figyelemmel lenni a szerződéskötéskor? Ha nem köthető szerződés, akkor milyen jogszabály zárja ezt ki? A szerződés értéke: 30 millió forint + áfa.

Kérdés: Önkormányzatunk tábort szervez a helyi gyermekeknek. A tábor célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a szülőknek, akiknek problémát jelent a gyermekeik nyári felügyelete. A költségek nagy részét az önkormányzat fizeti, jelképes 15.000 forintot kell befizetni a szülőknek a gyermek után. Ki kell számlázni ezt a díjat a szülők felé mint szolgáltatást? Ha igen, akkor az áfabevallásban ennek a kiadási oldala is megjeleníthető, mint visszaigényelhető áfa? Könyvelése megfelelő a B402-es rovaton?

Kérdés: Az önkormányzat havi, az intézmények negyedéves áfabevallók. 2026. július 20-án benyújtásra kerül az önkormányzat és intézményei áfabevallása is. A 2026. I. féléves mérlegjelentésben ki kell mutatni az önkormányzat esetében a 2026. 06. havi, az intézmények esetében pedig a 2026. II. negyedévi áfakövetelést vagy -kötelezettséget? Ezeket június 30. nappal az ASP-ben elő kell írnunk áfa-visszaigénylés esetén követelésként, fordított esetben kötelezettségként? Az áfaszámlákat év közben össze lehet/kell vezetni?

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. 2020-ban az önkormányzat megnyert egy gazdaságfejlesztési pályázatot, de a feltétele az volt a bruttó támogatásnak, hogy bevétel keletkezzen, de áfás bevétel nem keletkezhet, mert a projekt áfáját vissza kell fizetni. A program kapcsán 7 db beépítetlen terület átadásra került az önkormányzattól a polgármesteri hivatalnak üzemeltetésre. A 2 intézmény között egy térítésmentes üzemeltetési megállapodás született. A hivatal mentes a bérbeadás miatt. Ezekhez az ingatlanokhoz 2020-ban készült egy megállapodás, hogy a használatba adó (hivatal) éves díj ellenében használati díjat szed be a használatba vevőktől (ügyfelektől). Ezzel párhuzamosan egy adásvételi előszerződést megkötöttek az önkormányzat és a vevők között (ezek a személyek azok, akik használati díjat fizetnek a hivatalnak). Az előszerződésben foglaltak a következők: a szerződő felek kötelezettséget vállalnak, az 5 éves fenntartási időszak lezárását követő 30 napon belül adásvételi szerződést kötnek, pl. 4.000.000 Ft + áfa vételár (ezt alátámasztja egy ingatlanvagyon-értékelési szakvélemény, melyben az ingatlanok várható forgalmi értéke 5 év elteltét követően került megállapításra). A vételárba a polgármesteri hivatallal kötött használati szerződés alapján fizetett teljes használati díj beszámításra kerül. Az önkormányzat minden nyilatkozatot kiad, hogy a vevő gazdasági tevékenységet folytasson, épületet emeljen, utat építsen, a közműveket saját költségére megvalósítsa. A 7 db ingatlanból 6 ingatlan beépítetlen terület, a HÉSZ és a Mép-tv. 16 §-ának 27. pontja alapján ezek építési telkek, illetve 1 beépített ingatlan, mivel egy műhelyépületet emeltek, és a használati engedély dátuma 2023. 12. hó. Az 5 év alatt pl. összesen 1.500.000 Ft üzemeltetési díjat a polgármesteri hivatal megkapott egy ügyféltől. A fenntartási időszak hivatalos lezárása ezután következik, így az értékesítés miatt a számlát hogyan állítjuk ki helyesen az önkormányzatnál? A 6 db telek 27% áfával kerül értékesítésre (példám alapján 4.000.000 Ft + áfa)? A beépített ingatlan esetében mentesen számlázunk? Hogyan számítjuk bele az önkormányzat ingatlanértékesítése során a vételárba a hivatalnak megfizetett használati díjat? A számlán csökkentő tételként szerepeltethetjük-e, ha igen, akkor milyen áfakulccsal és mire hivatkozva? Ha nem, akkor a számlát 4.000.000 + áfa összeggel állítjuk ki és könyveljük le, de a használati díjat hogyan kell beleszámítani és lekönyvelni?

Kérdés: Az önkormányzat és egy magánszemély között csereszerződés jött létre építési telek vonatkozásában. A szerződésben kölcsönösen 2 millió forintot állapítottak meg és fogadtak el forgalmi értéknek. Rögzítették továbbá, hogy értékkülönbözet nem keletkezett, így egymásnak értékkülönbözetet nem kell megfizetni. Hogyan kell helyesen ezt az ügyletet a főkönyvi könyvelésben lekönyvelni, számlázni? Hogyan kell áfa szempontjából kezelni? Kell-e illetéket fizetni? Az általános forgalmi adó kérdésére nem tértek ki a szerződésben, nem is fizette meg az önkormányzat felé a magánszemély. Hogyan lehet ezt utólag orvosolni?

Kérdés: Intézményünk költségvetési szervként 2026 szeptemberétől az egyik általunk fenntartott iskola konyhai berendezéseinek használatáért használati díjat kíván számlázni az önkormányzat részére. Kérjük szíves szakmai állásfoglalásukat a fenti ügylet általános forgalmi adó szempontjából történő megítélésével kapcsolatban. Tájékoztatásul jelezzük, hogy intézményünk és az önkormányzat között a közüzemi költségek vonatkozásában költségmegosztási megállapodás van hatályban. Továbbá a konyhai berendezéseket intézményünk szerezte be, amelyek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba nem helyeztünk.

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenység tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adózást választotta 2021. január 1-től. Jelenleg folyamatban van egy pályázat, mely keretén belül az önkormányzatunk ipari terület kiépítését vállalta a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítésével, így útépítéssel együtt. Az ipari terület haszonszerzés (bérbeadás) céljából épül. Az irányító hatóság közlése szerint: „Amennyiben az önkormányzat az ipari területen lévő ingatlanokat bérbe adja, a bérbeadást az Áfa-tv. alapján adókötelessé teszi, és a közmű-, illetve útfejlesztés célja az ipari terület hasznosítása, értékesítése vagy bérbeadása, úgy feltételezhető, hogy a beruházás az adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgálja, ezért a beszerzések áfatartalma levonható. Ebben az esetben az elszámolási útmutató hivatkozott rendelkezései alapján a projektet nettó módon szükséges rögzíteni.” Az ipari parkhoz vezető út építése, illetve felújítása tekintetében (mivel az útfejlesztés célja az ipari terület bérbeadása) önkormányzatunk a beszerzés áfatartalmának levonására jogosult?

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) a fenntartótól fejlesztési pályázat keretében VRV klímát alakított ki az épületen. A projekt során nyilatkoztunk, hogy a költségek áfáját nem kívánjuk levonni, így a támogatást bruttó módon kaptuk meg. Jól gondoljuk, hogy a nem levonható áfa semmiképpen sem lehet a bekerülési érték része?

Kérdés: A víziközmű-szolgáltató az elmúlt időszakban számtalan helytelen összegű számlát állított ki, amit rövid időn belül sztornózott is, majd kiállította a helyes számlát. A legutóbbi esetben egy kistelepülésen 210 db téves számlát állított ki egy hónap alatt, melyeket egyenként elektronikus úton küldött meg, majd kiállította a sztornószámlákat, melyeket szintén egyenként, külön elektronikusan küldött meg. A szolgáltató telefonon megkereste az önkormányzatot, és tájékoztatta arról, hogy a számlák hibásak, ne is nyomtassuk ki, mert mindegyikhez sztornószámla tartozik. Kell-e könyvelni, illetve van-e könyvelési tétele a fent említett 210 db téves számlának, helyes-e, ha az önkormányzat nem jeleníti meg a könyveiben?