2155 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk (áfaalany, 2-es adószámú) személyszállításról szóló számlát kapott szintén áfaalanytól (2-es adószámú). Az útvonal Magyarország–Szerbia–Magyarország volt. A számlán az áfakulcs „HO” megjelöléssel, „Harmadik országban teljesített ügylet” megnevezéssel szerepel. A számla rögzítésekor „Áfa hatályán kívüli” vagy „FAD” áfakulcs megjelölést használjunk? (Nem tudunk kiválasztani „HO” áfakulcsot.)

Kérdés: Egy gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, Magyarországon adószámmal rendelkező (áfaregisztrált), az Európai Unió másik tagállamában letelepedett társaság gyógyászati segédeszközöket importál harmadik országból Magyarországra, amely termékeket saját áru mozgatása keretében Magyarországról Csehországba szállít. Ezen termékek 30 napon belül igazoltan a végső csehországi rendeltetési helyükre kerülnek elszállításra. A vámkezelés közvetett vámjogi képviselő közreműködésével, 42-es eljáráskód szerint történik. A termék importja az Áfa-tv. 95. §-a értelmében mentes az adó alól. A saját áru mozgatásáról a társaság pro forma számlát állít ki, amelyen eladóként a magyar és vevőként a cseh adószámát tünteti fel. Ezeket az ügyleteket a társaság „V” (vagyonáthelyezés) jelöléssel szerepelteti a közösségi összesítő nyilatkozataiban, valamint jelenti áfabevallásaiban. Az importát-engedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre. A közvetett vámjogi képviselő szintén szerepelteti ezen ügyleteket a saját közösségi összesítő nyilatkozataiban, amelyben a „K” mint az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő által vallott adatok szerinti termékértékesítés jelölés szerepel a társaság cseh adószáma mellett. A társaság, mint a termékek importálója, nem bocsátott írásos meghatalmazást a közvetett vámjogi képviselő részére arra vonatkozóan, hogy az Áfa-tv. 95. §-a szerinti adómentesség érvényesítése érdekében eljárjon helyette. A társaság a fentiekben részletezett tevékenysége mellett egy Magyarországon letelepedett társaság (magyar társaság) részére továbbítja a vevői megrendeléseit, amely szerződéses gyártóként végzi a termékek előállítását. A gyártást követően a magyar társaság a késztermékeket értékesíti a társaság részére, amely azokat magyar közösségi adószáma alatt közösségi értékesítésként továbbértékesíti partnerei részére. A társaság a magyar társaságtól beszerzett termékeit az áfabevallásai-ban belföldi beszerzésekként szerepelteti, és a kapcsolódó adót levonásba helyezi. A vonatkozó szabályok szerint helyes-e a fenti ügylettel kapcsolatban alább kifejtett álláspontunk?
1. Mivel a társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, lehetősége van a magyar adószáma alatt a 4200-as eljárással végzett importbehozatalra. Ennek megfelelően a Magyarországra érkező termékeket a társaság magyar adószáma alatt kell nyilvántartani, és a továbbszállítást követően saját áru mozgatásaként kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban? Álláspontunk szerint az importátengedési okmányon feltüntetett cseh adószám nem befolyásolja ezt a kötelezettséget.
2. Amennyiben az importokmányokon a magyar adószám feltüntetése szükséges ahhoz, hogy a társaság a tranzakciót a saját bevallásában szerepeltetni tudja, van-e lehetőség utólagos helyesbítésre, illetve szükséges-e bármilyen további adminisztratív lépés megtétele a már meglévő dokumentumokkal kapcsolatban?
3. Álláspontunk szerint a társaság belföldi nyilvántartásba vétele (magyar adószáma) önmagában nem akadálya a közvetett vámjogi képviselet, illetve a 42-es vámeljárás alkalmazásának. A társaságnak lehetősége van arra, hogy az import-áfa-mentesség számlázási és adóbevallási feltételeinek saját maga megfeleljen, azaz a társaság jogosult magyar adószáma alatt számlát kiállítani, és saját adószáma alatt közösségi értékesítést (sajátáru-mozgatást) bevallani (különös tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. ezt a lehetőséget kifejezetten szabályozza).
4. Álláspontunk szerint, amennyiben a társaság számlát állít ki, és szerepelteti az ügyletet az áfabevallásában és az összesítő nyilatkozatában, akkor a közvetett vámjogi képviselő a 42-es vámeljárás keretében importált árukat nem szerepeltetheti a saját összesítő nyilatkozatában (erre vonatkozó meghatalmazás hiányában).

Kérdés: Van egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft., amely a társasági adó hatálya alá tartozik, és az általános szabályok szerinti, havi gyakoriságú áfabevalló, bevételei az általa végzett szolgáltatásokból és termékértékesítésekből származnak. Emellett működésére az önkormányzattól évente működési támogatást is kap, utólagos elszámolás terhe mellett. A kft. tevékenysége során rendezvényeket is szervez. Egy-egy esemény létrehozásához szintén kap önkormányzati támogatást. Az általa megrendezett rendezvényekre bárki díjmentesen elmehet, azon részt vehet. A kapott támogatások miatt hogyan alakul a kft. áfalevonási lehetősége? Például a rendezvényekhez kizárólag kapcsolódó költségekből (fellépők díja, adminisztráció, hirdetés, szállítási, bérleti díjak stb.) áfája levonható-e 100%-ban vagy valamilyen arányban? A működésre kapott támogatás miatt az utólagos elszámolásba beállított számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e, vagy csak valamilyen arányban?

Kérdés: Egy önkormányzatnak több gépjárműve van, amelyeket ingyenesen használatra átadott a fenntartása alatt álló intézménynek. A gépjárművek költségeit nem az önkormányzat fizeti, hanem az az intézmény/szervezet, amely használja azokat. Azonban a kötelező biztosítási díjról szóló számla az önkormányzat nevére szól. Ennek arányos részét (az adott gépjárműre szóló részt) az önkormányzat továbbterheli (nem az ingyenes bérbeadás járulékos költségeként) az intézményre/szervezetre. A számlán az önkormányzat számítson fel 27% áfát, vagy nem? A biztosítótól kapott számla áfamentes.

Kérdés: Önkormányzatunk alanyi áfamentességet választott évekkel ezelőtt. Ebben az évben egy építési telket szeretne értékesíteni. Előreláthatólag az ingatlan értékesítési ára 20 millió Ft alatt lesz. Jól látjuk, hogy az Áfa-tv. 188. §-a (3) bekezdésének d) pontja és a 193. § (1) bekezdése értelmében akkor is át kell kérnie magát áfaalannyá az önkormányzatnak, ha nem éri el a 20 millió Ft összegű értékhatárt az értékesített ingatlan ellenértéke?

Kérdés: 2025. december 2-án kifizetésre került egy 30% előleget tartalmazó számla, azonban a számlán tévesen voltak a dátumok feltüntetve (előre kiállította a partner a számlát), 2025. november 24. volt a teljesítés és a kiállítás dátuma, a fizetési határidő pedig 2025. december 08. volt. Most javíttatni szeretnénk vele a kézi számláját, és ebben szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy ennek mi a szabályos módja, mik legyenek a helyes dátumok a bizonylaton (a teljesítés napja az előleg beérkezésének napja, a kelte szintén az kellene, hogy legyen, illetve a fizetési határidő mi legyen a bizonylaton előleg esetén)! Olvastuk, hogy kézi számla esetében, amennyiben nem módosítja az adót vagy adóalapot (adó alól mentes szolgáltatásról szól a számla), úgy az is elfogadott, hogy a rossz adat áthúzásra kerül, és fölé kell írni a helyes adatokat, mivel azonban már lezárt gazdasági évről van szó, nem vagyunk biztosak benne, hogy ez az eljárási mód használható.

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő tóba halat telepített, de a nagyarányú szaporodás miatt most ritkítani kellett a tóban a halállományt, ezért a felesleget értékesíteni kívánja. Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy halat értékesítsen az önkormányzat, kell-e hozzá bárminemű külön engedély? Önkormányzatunk áfaalany, milyen adókulccsal adózik a halértékesítés?

Kérdés: Az önkormányzat pályázatot adott be lakossági víztisztító berendezés, illetve villamos hálózat kiépítése ügyében. A költségek az önkormányzatnál merülnek fel, és számolja el őket a pályázati támogatás terhére. Azonban a kiadások egy része önerőt igényel, amelyet egyelőre szintén az önkormányzat fizet ki, de megállapodás szerint a magánszemélyek ezt megtérítik az önkormányzat részére. Magához a beruházáshoz is kapcsolódik 10% önerő, valamint felmerül egyes berendezések éves karbantartási költsége is. A tisztítóberendezések esetében a használatba adás már megtörtént, viszont a tanyák tulajdonába csak a fenntartási időszak végén kerülnek. Addig is felmerülnek azonban karbantartási költségek, amelyeket a lakók szintén megfizetnek az önkormányzat részére. Ebben az esetben a továbbszámlázás és az áfás számla kiállítása egyértelműbb dolognak tűnik, mivel minden évben egyszer jön számla a karbantartásról, azokat továbbszámlázzuk, áfájuk levonható. A csatlakozási díjaknál akadtunk el a folyamatban, hiszen ott a 2026-ban felmerült költséget 5 év alatt fizetik meg. Hogyan kellene azt kiszámlázni, az áfa levonható-e?
Kérdéseink a fennálló helyzettel kapcsolatban:
1. Az önkormányzat tovább kell, hogy számlázza ezeket a megtérítendő költségeket, vagy elég megkötni a megállapodásokat és az alapján fizetnek? A beruházás 10%-os önereje nagyobb összeg, amelyet 5 éven keresztül részletekben fizetnek meg.
2. Az önkormányzat áfakörbe tartozik, amennyiben számla kiállítása kötelező, akkor áfás számlát kell kiállítani? Ez esetben az eredeti kiadás áfája levonható? Akkor is, ha 5 év alatt fizetik vissza?

Kérdés: Önkormányzatunk áfaköteles és áfamentes tevékenységet egyaránt végez, ezért az előzetesen felszámított áfa tekintetében arányosítást alkalmazunk. Jelenleg egy olyan problémával szembesültünk, amelynek megítélésében szakmai állásfoglalást szeretnénk kérni. A gazdálkodási rendszerünkben az arányosítandó előlegáfa a 364112 – „Adott előleghez kapcsolódó arányosításba vont előzetesen felszámított áfa” főkönyvi számlán kerül nyilvántartásba. Míg a szállítói számláink közvetlen „K” rovatok esetében az arányosítandó áfa a 364124 „Más arányosításba vont előzetesen felszámított levonható áfa” számlaszámon kerül elszámolásra. Az arányosított áfa havi rendezése során azonban azt tapasztaltuk, hogy a rendszer az előleghez kapcsolódó áfarendezést nem a 364112 számlával szemben végzi el, hanem úgy kezeli, mintha az már végszámlás, „K” rovatos tétel lenne, és a 364124 főkönyvi számlát érinti. Ennek következtében a 364124 főkönyvi számlán jelentős negatív egyenleg keletkezik hónap végén, miközben a kapcsolódó végszámla még nem érkezett be, sőt akár még ki sem került állításra, így az arányosítandó előlegáfa továbbra is a 364112-n van. Álláspontunk szerint az előleg áfarészének rendezése csak a végszámla előlegbeszámító (mínuszos) sorának könyvelésekor történhetne meg, miután az előleghez kapcsolódó tételek a végszámlával ténylegesen átvezetésre kerülnek 364112-ről a 364124-re. Egy jelenleg zajló NAV-áfaellenőrzés során azt a megállapítást kaptuk, hogy a NAV álláspontja szerint az előlegszámlában szereplő áfa levonási jogát már az előlegszámla alapján, annak teljesítési feltételei fennállása esetén kell érvényesíteni az arányosítás figyelembevételével. Ebben az esetben a végszámla áfakezelése már lényegében csak technikai rendezést jelenthetne, az előleg és a végszámla közötti elszámolás révén. De a végszámla áfa-visszaigénylésre nem jogosít, mert az előlegszámlával ez megtörtént. Helyes számviteli és áfakezelési megoldásnak tekinthető-e az a rendszerlogika, amely már a végszámla be-érkezését megelőzően a 364124 főkönyvi számlán rendezi az előleghez kapcsolódó arányosítandó áfát, és ezáltal negatív egyenleget eredményez? Mivel a NAV elvárása szerint az előlegszámlában kell érvényesíteni az áfa-visszaigénylést, akkor milyen főkönyvi és analitikus kapcsolatnak kell fennállnia a 364112 és a 364124 számlák között annak érdekében, hogy a végszámla be-érkezésekor ne keletkezzen indokolatlan negatív egyenleg? A havi és az év végi áfaszámlaszámok rendezése/összevezetése milyen könyvelési lépésekkel történjen meg? Valamint elsősorban arra szeretnénk választ kapni, hogy a NAV által elvárt előlegszintű áfalevonás és az arányosítandó áfa főkönyvi elszámolása milyen könyvelési logika szerint valósítható meg helyesen?

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunk a székhely önkormányzatunk, valamint egy társult önkormányzat és annak költségvetési szervei részére lát el gazdálkodási feladatokat. A társult önkormányzat a közös hivatal működéséhez kapcsolódó hozzájárulását átadott pénzeszközként biztosítja. A társult önkormányzat fenntartásában működő óvoda nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel, ezért a gazdasági vezetői és egyéb pénzügyi feladatokat a közös hivatal pénzügyi munkatársai látják el. Ugyancsak a közös hivatal végzi a társult önkormányzat gyermekétkeztetési feladatához kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív tevékenységeket (befizetések kezelése, könyvelése stb.). Álláspontunk szerint e feladatok költségei funkcionálisan a köznevelési, illetve a gyermekétkeztetési feladatellátást szolgálják. Amennyiben az óvoda önálló gazdasági szervezettel rendelkezne, vagy a gyermekétkeztetés pénzügyi feladatait saját állományban látnák el, az érintett munkavállalók személyi juttatásai és járulékai közvetlenül az adott feladathoz tartozó COFOG-on kerülnének elszámolásra, így a felmerülő költségek a kapcsolódó állami támogatások terhére is megjelenhetnének. A közös hivatal finanszírozási konstrukciója miatt azonban a társult önkormányzat hozzájárulása átadott pénzeszközként kerül elszámolásra, amelyhez az ASP-rendszer kizárólag a 018030 COFOG alkalmazását teszi lehetővé. Emiatt a társult önkormányzat köznevelési és gyermekétkeztetési feladatokhoz kapcsolódó gazdasági-pénzügyi tevékenység költségei nem jeleníthetők meg az érintett feladatok COFOG-jain, és az éves beszámoló űrlapjai sem biztosítanak erre lehetőséget. Jogszerűen alkalmazható-e olyan elszámolási megoldás, amely lehetővé teszi a közös hivatal által ellátott gazdasági és pénzügyi feladatok költségeinek a társult önkormányzat köznevelési, illetve gyermekétkeztetési támogatással szembeni figyelembevételét? Amennyiben erre az átadott pénzeszköz konstrukciója mellett nincs lehetőség, megfelelő megoldást jelenthet-e a gazdasági szolgáltatások költségeinek továbbszámlázása a társult önkormányzat részére, amely ezeket saját feladatai (óvodai köznevelés, gyermek-étkeztetés) terhére számolná el? Ebben az esetben a továbbszámlázás áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, vagy van olyan jogszerű elszámolási mód, amely áfafizetési kötelezettség nélkül is biztosítja a költségek megfelelő feladathoz rendelését?