Adóbírság kiszabása

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?
Részlet a válaszából: […] ...is (bírói út, felügyeleti intézkedés iránti kérelem) megfoszt bennünket.3. A bírság kiszabásával kapcsolatban fontos figyelnünk az Alkotmánybíróság néhány éve hozott döntésére, az 5/2017. (III. 10.) AB határozatra, amely szerint az Alaptörvény XXIV. cikkének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Közalkalmazott téves besorolása, visszasorolása

Kérdés: Ha egy belső ellenőrzés keretében feltárásra kerül, hogy a közalkalmazott nem jogosult pl. garantált bérminimumra (konyhalány), csak minimálbérre, de a munkáltató már évek óta a garantált bérminimumot folyósította eddig részére -?jogtalanul (hibásan a "B" osztályba sorolta "A" helyett) -, akkor a munkáltató csökkentheti a bérét, és a továbbiakban csak minimálbért folyósít, vagy munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként a hibája miatti különbözetet továbbra is folyósítania kell? Összességében a dolgozó bére csökkenhet? Találtunk egy alkotmánybírósági döntést, mely a meg nem szerzett munkabérrel foglalkozik, hogy van-e arra vonatkozóan szerzett joga az érintettnek. A döntés szerint ilyen szerzett jog nem keletkezik a még meg nem szerzett munkabérre. Érvényes lehet ez a döntés a téves besorolás esetére is?
Részlet a válaszából: […] ...utol nem éri magát ("helyben toporgás"). Ezen álláspont valóban a szerzett jogok védelmének elvén alapszik. Az Önök által említett alkotmánybírósági döntés azonban egy teljesen más tényálláson alapult, ezért az a közalkalmazotti téves besorolásra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Víziközmű-társulat - utólagos csatlakozási hozzájárulás

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta - ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként - a helyi rendelet szabályai szerint - a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?
Részlet a válaszából: […] ...létesítményeket hoz létre, illetve fejleszt; a vízi társulat pedig helyi vízrendezési és vízkárelhárítási feladatokat lát el. Az Alkotmánybíróság 5/1993. (II. 12.) AB határozatának indokolása is kifejti, hogy a vízgazdálkodási társulat helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Közszolgálati tisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének számítása - GYES, sorkatonai szolgálat

Kérdés: A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a Ktv.-hez viszonyítva megváltozott a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető jogviszonyok köre. Az új szabályozásból nem tűnik ki, hogy a GYES, valamint a sorkatonai szolgálat ideje figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomnál. A jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idők újraszámolásánál ezen időszakokat figyelembe vegyük, vagy hagyjuk figyelmen kívül?
Részlet a válaszából: […] ...sorkatonai szolgálat időtartama egy alkotmány­bírósági határozat alapján került be a korábbi köztisztviselői törvénybe. Az Alkotmánybíróság 6/1997. (II. 7.) AB határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy a sorkatonai szolgálat időtartamát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Közalkalmazott vezetők 2011. évi szabadsága

Kérdés: A 2011. évi változások következtében hogyan alakult a magasabb vezetők szabadsága a közoktatási intézményekben?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani, hogy az őket megillető alapszabadsághoz (21 nap) hozzákellett adni a munkakörük alapján járó 25 nap pótszabadságot.Az Alkotmánybíróság azonban a megbízott vezetők szabadságátérintő rendelkezéseket, vagyis a Kjt. 57/B. § (1) és (2) bekezdését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Magánszemélyek különadója polgármesterek esetében, az Alkotmánybíróság döntése a különadó visszamenőleges hatályával kapcsolatban

Kérdés: Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Az erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Kérdésem, hogy vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?
Részlet a válaszából: […] ...esetében tehát a megszűnés évében esedékesszabadságmegváltás összege is a különadó alapját képezi.Megjegyezzük, hogy az Alkotmánybíróság 2011. május 10-énkihirdetett (Magyar Közlöny 49. szám) 37/2011. (V. 10.) AB határozatábanmegállapította, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Kötelező étkezés elrendelése

Kérdés: A 2010. 04. 06-án megjelent 128. sz. Költségvetési Levelek 2623. kérdés-válaszával kapcsolatban merült fel kérdésem. A kötelező étkezéssel kapcsolatban hivatkoznak a 19/2006. (VI. 16.) AB határozatára. A fenti határozat nem ezzel a problémával foglalkozik. Mivel intézményünk is hasonló gondokkal küszködik, kérném a vonatkozó határozat számát részemre megadni szíveskedjenek.
Részlet a válaszából: […] ...kívül került).Sok önkormányzat követte azt a gyakorlatot, hogy önkormányzati rendeletben írtaelő a kötelező étkezést. A hivatkozott alkotmánybírósági határozat éppen aztmondta ki, hogy ez olyan kérdés, amelyet önkormányzati rendeletben nem lehetszabályozni, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Köztisztviselői jubileumi jutalommal kapcsolatban kérem az állásfoglalásukat. 1970. 07. 16.-1989. 12. 31. folyamatosan vállalatoknál dolgoztam, 1990. 01. 01.-1995. 12. 31. iskolánál (gazdasági vezető), 1996. 01. 01.-1997. 09. 23. segítő családtag, 1997. 09. 24.-2004. 09. 15. vállalkozó, 2004. 09. 16.-2007. 03. 04. közalkalmazott, 2007. 03. 05-től áthelyezéssel jelenleg is köztisztviselőként dolgozom. Kérdésem, hogy 2009. évben járt-e számomra a 30 éves jubileumi jutalom? Munkáltatóm az egyéni vállalkozói, illetve a nem folyamatos közszolgálati munkaviszonyomra tekintettel nem tartja jogosnak.
Részlet a válaszából: […] ...idő. A munkavégzési kötelezettséggel nemjáró, megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladó időtartamból 6 hónapot kellbeszámítani. Alkotmánybírósági döntés következtében a sor- és tartalékoskatonai, valamint a polgári szolgálat teljes időtartamát figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

1992. július 1-je előtt keletkezett munkaviszony beszámítása közalkalmazotti fizetési fokozat megállapításánál

Kérdés: A Kjt. 87/A. § (Kjt. 64. §) értelmében a fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő beszámításával kapcsolatosan eltérő nézetek vannak az intézetünk és a fenntartó között. 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszonyok teljes időtartamát beszámítottuk közalkalmazotti jogviszonynak. Problémát okoz, hogy hogyan kell kezelni az 1992. július 1-je előtt keletkezett, de azt követően is fennállt munkaviszonyt, ha a dolgozó nem rendelkezett a beosztásának megfelelő szakmai képesítéssel. Jelen gyakorlatunk szerint az ilyen jogviszonyt úgy kezeltük, hogy 1992. július 1-jéig közalkalmazotti jogviszonyként elismertük, azt követően azonban már nem vettük figyelembe a közalkalmazotti jogviszony beszámításánál. A fenntartó illetékes szakembere úgy ítéli meg, hogy az 1992. július 1-jén fennállt jogviszonyoknak teljes időtartamát, tehát az 1992. július 1-je utáni időszakot is közalkalmazotti jogviszonynak kell elismerni mindaddig, amíg az meg nem szűnt. Hivatkoznánk még a 25/2003. (V. 21.) AB Határozat III. 3. pontjára, amelyet mi úgy értelmezünk, hogy 1992. július 1-je egy határvonal volt, amelytől alkalmazni kell a Kjt.-t, és az érvényesség a korábbi jogviszonyokat nem érinti. Azonban azt követően a Kjt. előírásait kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az adott időpontban, még fennálló jogviszonyról vagy megszűnő jogviszonyról van szó. Valamint a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés b) pontja azt mondja: "az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát", nem pedig azt, hogy a fennálló munkaviszony teljes időtartamát kell beszámolni a fizetési fokozat megállapításához.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó - 87/A. §-ának értelmezéséhez segítséget ad az ezzelkapcsolatosan kialakult bírói joggyakorlat. A hivatkozott alkotmánybíróságihatározat megadott pontja azonban a szolgálati jogviszony fogalmára, a sor-,tartalékos katonai szolgálat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Helyi adókról szóló törvény értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 49. § a) pontjában foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...azzal afeltétellel, hogy az önkormányzat meghatározott helyi adót - 1992. január 1-jétmegelőzően - bevezetett. A hivatkozott alkotmánybírósági határozatmegállapította, hogy sem a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései, sem azalkotmány nem zárja ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.
1
2
3