Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontjában foglaltak értelmében nem tekinthető főállásúnak (biztosítottnak) a kisadózó, ha a tárgyhónap egészében legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. A hivatkozott rendelkezés éppen azért nem minősíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) 36/A. § (1) bekezdés alapján rokkantsági nyugdíjra azjogosult, akia) esetében a rehabilitációs járadékról szóló 2007. éviLXXXIV. törvény (Rjtv.) 1. §-ának a) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Köztisztviselő keresetkiegészítése

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évikeresetkiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében aköztisztviselő az eseti keresetkiegészítésre 2010. január és március hónaprajáró illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Táppénzes állományban lévő köztisztviselőnél az OSZI (Orvosszakértői intézet) I. fokú orvosi bizottsága 67 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a köztisztviselő a rokkantsági nyugdíjat igénybe kívánja venni, akkor mi a teendő? A munkaviszony megszűnése felmentéssel vagy közös megegyezéssel történik? Lehetséges-e ugyanazon a munkahelyen rokkantnyugdíjasként továbbfoglalkoztatni ezt a köztisztviselőt? Ha igen, akkor ebben az esetben a munkáltató részéről milyen lépéseket kell tenni? Munkaalkalmassági vizsgálat kell-e?
Részlet a válaszából: […] Gyakori kérdés, hogy hogyan kerülhet sor a jogviszonyfennállása mellett a rokkantsági nyugdíj igénybevételére. Vizsgáljuk meg ezérta Tny-tv. (1997. évi LXXXI. tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról)rendelkezéseit.Tny-tv. 23.§-a alapján rokkantsági nyugdíjra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

Rokkantnyugdíj

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?
Részlet a válaszából: […] Maga a kérdés is két lehetőséget vet fel, mely egy 67%-osmunkaképesség-csökkenés esetén a jogviszony megszüntetéséhez vezethet.Egyik esetben sor kerülne a rokkantsági nyugdíjigénybevételére, s ezen okból a jogviszony felmentéssel történőmegszüntetésére. Gondot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényt (Tbj) ismódosította a 2004. évi CI. törvény. Az említett törvény 318. § (8) bekezdéseszerint az e törvénnyel megállapított járulékokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

GYED és GYES egyidejű igénybevétele

Kérdés: Jelenleg 2 éves örökbe fogadott gyermekemmel vagyok fizetés nélküli szabadságon, és gyermekgondozási segélyt kapok. Két hét múlva megszületik második gyermekem. Igénybe veheti-e öregségi nyugdíjban részesülő édesanyám az első gyermekre a gyermekgondozási segélyt, amíg én a kicsivel terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülök?
Részlet a válaszából: […] A kérdést minden bizonnyal a Cst. 2001. május 1-jei hatályú módosítása indokolja, mely a következő szabályozással bővítette a gyermekgondozási segélyre vonatkozó részt:Cst. 20/A. § (1) bekezdése: a 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül (szülő, nevelőszülő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Nyugdíjas dolgozó baleseti táppénze

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban 10 hónapon keresztül - 8 órában - foglalkoztatott nyugdíjas dolgozónak jár-e munkahelyi baleset utáni táppénz?
Részlet a válaszából: […] Baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. Eltérően a táppénz általános szabályaitól (mely nem jár a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára) a baleseti táppénz megilleti a saját jogú nyugdíj mellett munkát végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.