GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Költségvetési szervünk alvállalkozója egyéni vállalkozó átalányadózó, és GYES mellett végzi a tevékenységét a vállalkozásában. Felmerül járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése alapján az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Munkaviszony melletti ekhós jövedelem

Kérdés: A munkavállaló az Mt. hatálya alá tartozik. Két munkajogviszonya van. Az egyikben a „normál” adózási szabályok szerint vonják le tőle, illetve fizetik meg utána a közterheket (szja, tb-járulék, szocho). A másikban a tevékenysége FEOR-száma miatt teljes mértékben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás adózási formáját választotta. Az Ekho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján ez az adózási forma a tevékenység ellenértékeként fizetett bevételre alkalmazható. Ha a munkavállaló keresőképtelen lesz, a foglalkoztatási forma szerint betegszabadságra jogosult az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése értelmében. A kérdés az lenne, hogy a betegszabadságra fizetett távolléti díj beleérthető-e a „tevékenység ellenértéke” kifejezésbe, vagy az csak a tényleges munkavégzés kapcsán kapott munkabér lehet, tehát ha a munkavállaló a munkáját keresőképtelensége okán ellátni nem tudja, akkor az ekhóra jogosító tevékenységet sem végzi?
Részlet az állásfoglalásából: […] A betegszabadság, azaz az első 15 napra járó távolléti díj (70%) a munkáltató által fizetett munkabér jellegű jövedelem, nem társadalombiztosítási (tb-) ellátás. Mivel az eredeti ekhós munkaviszonyból származik, a törvényi feltételek megléte esetén adózhat az ekho...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:    

Közfoglalkoztatási jogviszony melletti jogviszonyok

Kérdés: A település roma önkormányzati képviselője tiszteletdíjat kap a képviselői munkájáért, ugyanakkor a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban van. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett tiszteletdíj megfelel a jogszabályoknak? Szintén önkormányzati közfoglalkoztatott munkavállalók hétvégén besegítenek a szociális étkeztetési feladatokba, és ezért az Szja-tv. 1. sz. mellékletében nevesített szociális gondozói díjat kapnak. Mértéke éves szinten nem haladja meg az adómentes 180.000 forintos értékhatárt. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett szociális gondozói díj megfelel a jogszabályoknak?
Részlet az állásfoglalásából: […] 1. A Mötv. 36. §-a (1) bekezdésének e) pontja tételesen meghatározza, hogy az önkormányzati képviselő mely munkaköröket nem töltheti be. Így nem lehet jegyző (főjegyző), aljegyző, továbbá ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Társas vállalkozó adózása

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 4. §-a 21. pontjának 21.1. alpontja értelmében társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 13.
Kapcsolódó címkék:      

Járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok

Kérdés: Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján, a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. október 17.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 97. §-ának (2) bekezdésében szabályozott általános munkarend mellett az Mt. 93. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg. A munkaidőkeret lehetővé teszi, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. május 16.

Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Katv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontjában foglaltak értelmében nem tekinthető főállásúnak (biztosítottnak) a kisadózó, ha a tárgyhónap egészében legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. A hivatkozott rendelkezés éppen azért nem minősíti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. május 17.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) 36/A. § (1) bekezdés alapján rokkantsági nyugdíjra azjogosult, akia) esetében a rehabilitációs járadékról szóló 2007. éviLXXXIV. törvény (Rjtv.) 1. §-ának a) pontjában meghatározott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. február 22.

Köztisztviselő keresetkiegészítése

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évikeresetkiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében aköztisztviselő az eseti keresetkiegészítésre 2010. január és március hónaprajáró illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 21.

Rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Táppénzes állományban lévő köztisztviselőnél az OSZI (Orvosszakértői intézet) I. fokú orvosi bizottsága 67 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a köztisztviselő a rokkantsági nyugdíjat igénybe kívánja venni, akkor mi a teendő? A munkaviszony megszűnése felmentéssel vagy közös megegyezéssel történik? Lehetséges-e ugyanazon a munkahelyen rokkantnyugdíjasként továbbfoglalkoztatni ezt a köztisztviselőt? Ha igen, akkor ebben az esetben a munkáltató részéről milyen lépéseket kell tenni? Munkaalkalmassági vizsgálat kell-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] Gyakori kérdés, hogy hogyan kerülhet sor a jogviszonyfennállása mellett a rokkantsági nyugdíj igénybevételére. Vizsgáljuk meg ezérta Tny-tv. (1997. évi LXXXI. tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról)rendelkezéseit.Tny-tv. 23.§-a alapján rokkantsági nyugdíjra az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 26.
1
2