Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

6 találat a megadott behajtás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Szemétszállítási díj behajtása
Kérdés: A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
Részlet a válaszból: […]esetén, valamint azon nem természetes személy ingatlanhasználó esetében, amely számára az elektronikus kézbesítési cím közhiteles hatósági nyilvántartásban történő szerepeltetése kötelező, a felszólítás elektronikus úton az ingatlanhasználó elektronikus kézbesítési címén keresztül történik. A felszólítás megtörténtének igazolása elektronikus úton történt felszólítás esetén az elektronikus üzenettel, postai megküldés esetén az ajánlott szolgáltatás igénybevételével történt felszólítás igazolásával, vagy az átvétel igazolására alkalmas más módon történik.A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) kezdeményezi. A NAV - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül - jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának. Ha a behajtás eredménytelen, ennek tényéről és okáról a NAV - a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül - igazolást ad a követelés jogosultjának.Azon köztartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el, az Avt. rendelkezéseit is alkalmazni kell.A hivatkozott esetben 2013. és 2014. évi tartozásokról van szó, ezért kérdéses, hogy az adók módjára történő behajtásra vonatkozó szabályok alkalmazhatók-e, tekintettel a fentebbiekben írt határidőkre. Továb-bá az elévülés szabályait is figyelembe kell venni. Amennyiben egy követelés elévült, azt bírósági úton már nem lehet érvényesíteni, és arra a kötelezett hivatkozhat.A Ptk. jelenleg hatályos rendelkezései alapján a követelés öt év alatt évül el, a Hulladék-tv. eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Bizonyos, a követelés érvényesítésére tett cselekmények megszakítják az elévülést. Így az elévülést megszakítjaa) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagyd) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5012
2. találat: Követelésről lemondás
Kérdés: Helyi önkormányzat vagyunk. Követeléseink között szerepelnek 2012. évben, 2013. évben, 2014. évben kiállított - lakbérről, üzletbérbeadásról szóló - számlák. A számlák egyedi összegei egyik esetben sem érik el a 100 000 Ft-ot. Viszont van olyan partnerünk, akinek a 2012-2014 között felhalmozott tartozása meghaladja a 100 000 Ft-ot. A fenti esetekben élhetünk az Áht. 97. §-a szerinti elengedéssel? Ha igen, ezt milyen módon dokumentálhatjuk?
Részlet a válaszból: […]értelmezni. A kis összegű követeléseknél a követelés lejártát követően írásban fel kell szólítani a kötelezettet. Amennyiben a felszólítás ellenére a kötelezett nem fizet, akkor az év végi zárási feladatok során a kis összegű követelést le kellett volna írni. Figyelembe kell venni a kérdéses esetben az 5 éves elévülési időt is. Abban az esetben, ha behajtási cselekmény nem történt időközben, akkor a 2012. és 2013. évi követelések már elévültek. Ezekre már végrehajtás nem kezdeményezhető, ezért le kell írni. A számviteli politikában kell szabályozni az év végi értékelések között a kis összegű követelések leírására vonatkozó eljárásrendet. A vevő analitika, feljegyzés és vezető jóváhagyás alapján a mérlegkészítést megelőzően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4899
3. találat: Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése
Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszból: […]eredményezne. Ezen tartozásokról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.A Kúria Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében kiemelte, hogy az Art. a behajthatatlan követelés fogalmát kifejezetten nem definiálja, ugyanakkor az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmaz a behajthatatlanságra nézve definíciót. E rendelkezések értelmében "behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető). Behajthatatlan továbbá az a követelés is, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél fizetési meghagyással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. Ez alapján tehát azt mondhatjuk, hogy az Szt., illetve az Áhsz. rendelkezései irányadók a behajthatatlanság meghatározása során. Ugyanakkor - véleményünk szerint - az Art. 162. §-ának (3) bekezdése mint különös szabály "felülírja" az Áht. 97. §-ának (3) bekezdésében foglalt azon szabályt, miszerint a kis összegű, 100 ezer forintot el nem érő követelést behajtásra előírni nem kell. Az Art. ezt csak a 10 ezer forintot meg nem haladó tartozásokra nézve engedi meg, amelyeket az adóhatóság akkor is nyilvántarthat behajthatatlanként, ha a behajtás a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne.El kell különíteni a behajthatatlan követeléseket az elévült követelésektől. Előbbieket a végrehajtási jog elévüléséig továbbra is nyilván kell tartani, és adott esetben végrehajtási cselekményt is foganatosítani lehet azokra nézve, míg az elévült követeléseket törölni kell.Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adó megállapításához való jog el­évülése 12 hónappal meghosszabbodik, egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV-ot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4156
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Közigazgatási bírság behajtása - a végrehajtásban történő közreműködési kötelezettséget megsértő munkáltató felelőssége
Kérdés: Rendőrség által kiszabott közigazgatási bírság hogyan hajtható be egy kft.-től? Mi a teendő, ha egy magánszeméllyel szemben végzéssel elrendelt letiltásnak egy kft. mint munkáltató nem tesz eleget? Hogyan érvényesíthető a kft.-vel szemben a készfizető kezesi felelősség, ugyanis a közigazgatási bírsággal sújtott személynek évek óta fennáll a munkaviszonya a kft.-nél? A kft. ellen milyen eljárás kezdeményezhető ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]működik együtt, akkor érdemes másik végrehajtási cselekményt foganatosítani.Az adós munkabérének, járandóságának végrehajtás alá vonása esetén a letiltás hatálya a munkáltató részére történt szabályszerű kézbesítéssel áll be. A behajtó (jegyző) a letiltás iránt írásban intézkedik, mellyel a munkáltatónak két kötelezettsége merül fel: egyrészt az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget le kell vonnia, másrészt a levont összeget át kell utalnia a behajtás iránt intézkedő részére. További kötelessége a munkáltatónak, hogy értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról vagy a Vht. szerinti felfüggesztéséről a behajtót, illetve hogy az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást állítson ki, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni, az új munkáltató pedig köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni, és a végrehajtást folytatni.A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ez tehát azt jelenti, hogy a készfizető kezestől is követelhető a tartozás, vele szemben is indítható végrehajtási eljárás.A Vht. kimondja továbbá, hogy a végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti. Ha tehát a behajtó önkormányzat a rendbírság kiszabásának alapjául szolgáló körülményről szerez tudomást, a bírságolás kilátásba helyezésével haladéktalanul[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4075
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Étkeztetési térítési díj behajtása
Kérdés: Az önkormányzat által alapított és 100%-os tulajdonban lévő nonprofit kft.-nek adta ki önkormányzatunk a gyermekétkeztetést. Milyen lehetőség van az étkeztetési térítési díj behajtására?
Részlet a válaszból: […]ellátja. Az állami támogatással finanszírozott feladatnak az intézmény alapító okiratában szerepelnie kell, ez feltétele az állami támogatással való elszámolásnak. A nonprofit kft. nem költségvetési intézményként működik, ezért az állami támogatás nem utalható át támogatásként. Ha a kft. főz, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat megvásárolja a kft.-től az ételt, és a gyermekektől az önkormányzatnak kell beszedni az étkezési térítési díjakat, vagyis a kiadásnak és a bevételnek, vagy más szempontból meghatározva a levonható, illetve a fizetendő áfának ugyanannál az adóalanynál kell megjelennie. Az állami támogatással az önkormányzatnak kell elszámolni.Az étkezési szolgáltatási díj nem adók módjára behajtható köztartozás, ezért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3553
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Étkezésidíj-hátralék behajtása
Kérdés: Intézményünknél magas összeget tesz ki az étkezési díjak hátraléka. Milyen lehetőségünk van ennek behajtására? A gyermek az étkeztetésből nem zárható ki. A jogszabály változásáig a hátralék a szülőtől adók módjára behajtható volt.
Részlet a válaszból: […]alapján nem kötelezett arra, hogy ingyen étkeztesse a gyermeket, ha a Gyvt., illetve szociális helyzete alapján az nem indokolt. Tehát nincs olyan jogszabály, ami szerint a nem fizető szülő gyermeke ne lenne kizárható az étkeztetésből. Az étkeztetéssel szolgáltatást nyújt az iskola, amelyet a szülő vagy igénybe vesz, vagy nem. Ha igénybe veszi, akkor köteles érte díjat fizetni. Tehát polgári jogi jogviszony van a felek között, ezért a behajtásra a Ptk. előírásai szerint van lehetősége az intézménynek. A követelés behajtásánál, illetve elengedésénél figyelemmel kell lenni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 108. §-ában foglaltakra, amely szerint az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. A kis összegű, 100 000 Ft alatti követelést nem kötelező behajtásra előírni, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az egyenként kis összegű követelésállomány is olyan nagy összeget tehet ki, amelyről nem tud lemondani az intézmény. A díjtartozás behajtására tehető intézkedések a következők: fizetési felszólítás küldése a szülőnek, esetleges részletfizetésben történő megállapodás a szülővel. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor élhet az intézmény a fizetési meghagyásos eljárással, amely közjegyzői hatáskörbe tartozik. A fizetési meghagyásos eljárást a 2009. évi L. törvény szabályozza. Ez egy viszonylag olcsó és gyors eljárás. Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány érintett fél van. A díjalap a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3081
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,