Magánszemélyeknek nyújtott önkormányzati támogatások

Kérdés: Önkormányzatunk háromféle támogatást nyújt magánszemélyek részére:
1. a sport területén kimagasló eredményt elérő, a kerületben állandó lakóhellyel rendelkező, 12–34. év közötti sportolók részére,
2. a tanulói jogviszonnyal és a kerületben lakóhellyel rendelkező, a 4–11. évfolyamra járó általános vagy középiskolai tanulók részére (kiemelkedő tanulmányi átlag és kiemelkedő művészeti vagy sportversenyen elért helyezésért), valamint
3. a kerület 12–34. év közötti ifjú tehetségei részére (szellemi és tudományos élet területén kimagasló eredmény elismerésére).
Az egyes támogatási formákat külön önkormányzati rendeletek szabályozzák. Az önkormányzat pályázatot ír ki a támogatásokra. Az 1. és 3. esetben havonta (12 hónapon keresztül) kerül számfejtésre és kifizetésre a támogatás összege, a 2. esetben évi kétszeri kiutalással (összesen 10 hónapra), számfejtés nélkül kapják meg a támogatás összegét a tanulók. Valamennyi támogatás esetében a támogatott magánszemélynek saját nevére és lakcímre szóló számlával kell elszámolni a folyósított támogatással a folyósítási időszak végén (10–12 hónapot követően). A belső ellenőrzés álláspontja szerint valamennyi támogatás esetében a kifizetett támogatási összeget önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni, és ennek megfelelően számfejteni. A fenti támogatások önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek? Kell számfejteni a fenti támogatásokat, ha a támogatott magánszemélyek a folyósítási időszak (10–12 hónap) végén a 100% támogatással saját névre és lakcímre szóló számlákkal számolnak el az önkormányzat felé?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindhárom támogatás pénzben adott, ezért mindegyik önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Mindhárom támogatással a támogatott saját nevére és címére szóló számlákkal kell elszámolni, ezért a támogatás költségtérítésnek minősül. Az adóelőleg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Gazdasági vezető végzettsége

Kérdés:

A községi önkormányzati hivatalban a gazdasági vezetőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie, és köztisztviselői jogviszonyban kell-e állnia, vagy szabályszerű-e a munka törvénykönyve szerint történő alkalmazás? Hogyan tudja szabályszerűen aláírni a beszámolót?

Részlet az állásfoglalásából: […] Az Ávr. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Helyi önkormányzati alszektorba tartozó szervezet

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik gazdasági társaságát a jelenleg hatályos „NGM közlemény a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről” I. része a B) Helyi önkormányzatok alszektorba tartozó szervezetek közé sorolja, azonban a Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételnek nem felel meg. A Bkr. vagy a Gtbkr. rendelkezései vonatkoznak erre a társaságra? Jogszabály kötelezi-e belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére? Kötelezett-e saját belső ellenőrzést működtetni, vagy elégséges a tulajdonosi szintű belső ellenőrzés?

Részlet az állásfoglalásából: […] A Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerint azon köztulajdonban álló gazdasági társaság – a Magyar Nemzeti Bank és annak felügyelete alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Éves beszámoló és évközi adatszolgáltatások aláírása

Kérdés:

Megyei jogú város polgármesteri hivatala gazdasági szervezettel rendelkezik, az Áht. 6/C. §-a alapján látja el a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat az önkormányzatnál, nemzetiségi önkormányzatoknál, társulásoknál, valamint – munkamegosztási megállapodás alapján – az önkormányzat és a társulások által fenntartott költségvetési szerveknél. Az Áhsz. 31. §-a rendelkezik az éves költségvetési beszámoló aláírásáról. Az eddigi gyakorlat szerint az éves költségvetési beszámolót a gazdasági vezető és a szerv vezetője (önkormányzat esetén a polgármester, társulás és nemzetiségi önkormányzat esetén az elnök, költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője) írta alá. A belső ellenőrzés az egyik nemzetiségi önkormányzat ellenőrzése során feltárta, hogy az éves költségvetési beszámolót a szerv vezetője helyen nem az elnöknek, hanem a jegyzőnek kellett volna aláírnia az Áhsz. 31. §-a, az Áht. 6/C. §-a, valamint a MÁK kitöltési útmutatója alapján. Az évközi adatszolgáltatások (időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés) esetében is a fenti gyakorlatot alkalmazzuk, az adatszolgáltatásokat PIR-számonként nyomtatjuk és íratjuk alá a gazdasági vezetővel és a szerv vezetőjével. Az éves beszámolót és az évközi adatszolgáltatásokat, a fenti esetet tekintve, kinek kell aláírnia, helyes-e az aláírásokra vonatkozó eljárásunk?

Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áht. 6/C. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 14.

Elektronikus számla megőrzése

Kérdés: 2025. január 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztótársaságok a nem lakossági felhasználók részére kizárólag elektronikusan küldik a számlát. Ezen túlmenően egyre gyakoribb az elektronikus számla használata. Az elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg, az elektronikus számlák archiválásával összefüggő szabályokat jogszabály rögzíti. Az önkormányzat és intézményei az ASP programot használják a gazdálkodási feladataik ellátása során. Az ASP-ben tárolt elektronikus számlákat kell-e még külön is archiválni, vagy az ASP zárt rendszere megfelel a jogszabályban rögzített archiválási módnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jogszabályváltozás miatt 2025. július 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztótársaságok a nem lakossági felhasználók számláit kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki. Ez azt jelenti, hogy a fenti dátumtól a papíralapú számla helyett e-számlát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. július 22.

Gazdasági vezető

Kérdés: Polgármesteri hivatal pénzügyi és adóügyi osztályvezetője az alábbi végzettségekkel és szakmai gyakorlatokkal rendelkezik. Megfelel az Ávr. 12. §-a szerinti kritériumoknak? Az óvoda, bölcsőde, hivatal, önkormányzat könyvelését, beszámolókészítését a polgármesteri hivatal végzi, melyeknek aláírása az osztályvezető feladata. Nincs külön pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó önálló szervezeti egység (GESZ, GAMESZ).
Végzettségek:
Egészségügyi Főiskola (diploma),
OKJ-s 52-es Számviteli ügyintéző vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Mérlegképes könyvelő vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Társadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítés,
OKJ-s 54-es Államháztartási mérlegképes könyvelő.
Szakmai gyakorlatok:
Költségvetési szerveknél szerzett 15 éves szakmai és vezetői tapasztalat.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdés az, hogy a polgármesteri hivatal pénzügyi és adóügyi osztályának vezetője egyben gazdasági vezetőnek is minősül-e, azaz az Áht. 10. §-ának (4) bekezdése alapján a gazdasági szervezetet vezeti-e, ez a polgármesteri hivatal szervezeti és működési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:      

Belső ellenőri feladatok ellátása nyugdíj mellett

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdés az, hogy a belső ellenőri feladatok elláthatóak-e megbízási jogviszony alapján, vagy erre közszolgálati jogviszonyt kell létesíteni? A Kttv. 8. §-ának (1)–(2) bekezdései értelmében a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati stratégia

Kérdés: A Bkr. 30. §-a (1) bekezdésének alapján az önkormányzat 2023. január 1-jén 4 évre stratégiai tervet készített (2026. 12. 31-ig). A 132/2023. Korm. rendelet beiktatta a Bkr. 30. §-ának (1a) bekezdését. Elegendő-e az új (5 éves) stratégiai terv készítése azután, miután a jelenleg érvényben lévő 2023. január 1-jén készített stratégiai terv érvényét veszti, azaz a jelen helyzetben 2027. január 1-jétől?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 132/2023. Korm. rendelet 7. §-a szerint az Áht. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél, társulásnál, valamint a térségi fejlesztési tanácsnál ötévente, a helyi önkormányzat,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyző felelőssége a választási kiadások tekintetében

Kérdés: Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2013. évi XXXVI. törvény 66. §-ának (3) bekezdése szerint a helyi választási iroda vezetője a jegyző.A 3/2024. IM rendelet az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:„1. § (1) A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) az országgyűlési képviselők időközi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírások

Kérdés: Költségvetési szervnél, polgármesteri hivatalnál (munkaszervezezeti feladatokat ellátó hivatal) alkalmazott gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírásokkal kapcsolatos a kérdésem. Az Ávr. 12. § szerint:
12. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Megfelel-e a kritériumoknak a mérlegképes könyvelői képzettség vállalkozási szakterületen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 93/2002. Korm. rendelet szerint a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az engedélyben, illetve az igazolványban és a nyilvántartásban megjelölt szakterületen szerzett szakképesítéstől függetlenül bármely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 27.
1
2
3
…
10