Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott béren kívüli juttatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Béren kívüli juttatás

Kérdés: Kaphat-e béren kívüli juttatást megbízási szerződéssel alkalmazott munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]megbízási szerződés keretei között a megbízó érdekében eljáró, feladatot végző személyek, akik azonban a szervezeten kívül állnak, és tevékenységüket megbízási díj ellenében látják el. Lehetnek magánszemélyek, adószámos magánszemélyek, egyéni vállalkozók, társas vállalkozók. Esetükben a béren kívüli juttatás, vagy általánosabb értelemben béren felüli juttatás nem értelmezhető. Esetenként előfordul, hogy egy megbízási szerződéses magánszemély is szorosan kötődik a munkaszervezethez, azonban esetében minden, a megbízási szerződésen felüli juttatással óvatosan javasolt bánni, és figyelemmel kell lenni arra is, hogy esetleg másként fog adózni.Mindenképpen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5445
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: SZÉP-kártya

Kérdés: 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv. 70. §-ának (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint. 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv.-től eltérően a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 265 ezer forint, szabad-idő alszámlájára legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. Költségvetési szervnek kell-e arányosítania a 400 ezer forint összeget (szálláshely 50%, max.: 200 ezer forint, vendéglátás 33%, max.: 132 ezer forint, szabadidő 17%, max.: 68 ezer forint), vagy a fenti kitétel szerint alkalmazhatja az egyes alszámlák összegét a kapott összeg erejéig (pl.: 265 ezer forint vendéglátás + 135 ezer forint szabadidő)?
Részlet a válaszból: […]alszámlánál legfeljebb évi 75 ezer forint lehet.2021. július 1-jétől az éves rekreációs keretösszeg minden munkáltató esetében 450 ezer forint lesz.A béren kívüli és egyes meghatározott juttatást terhelő közterheket a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, így a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatás adókötelezettségének a megállapítása során a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell eljárni. Arra a juttatásra, amely az első félévben esedékes, a Vmtv. szabályai vonatkoznak, míg a második félévben az Szja-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.A keretösszegek (az egyes alszámlákra vonatkozóak és az éves keretösszegek is) az adóévre vonatkoznak. A juttatás időpontjában és az azt megelőzően az adóévben támogatásként utalt összegeket is figyelembe kell venni. A keretösszegek arányosítására nincs lehetőség.Arányosítani a munkaviszony év közbeni megszűnésekor kell. Ha a munkavállaló jogviszonya év közben megszűnik, akkor az éves rekreációs keretösszeg a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összegben illeti meg. Ha a munkaviszony az I. félévben szűnik meg, akkor az I. félévben hatályos rekreációs keretösszeget (800 ezer forintot), költségvetési szerv esetében 400 ezer forintot jelent. Ha a munkaviszony a II. félévben szűnik meg, akkor a I. félévben hatályos rekreációs keretösszeget (450 ezer forintot) kell arányosítani a munkaviszonyban töltött napokra.Ha a munkáltató az I. félévben a hatályos szabályok szerinti maximális összeghatárokig adott SZÉP-kártyára juttatást a munkavállalónak, akkor a munkaviszony megszűnésekor a juttatás egy része egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni. Az arányosított keretösszeget meghaladó rész (mint egyes meghatározott juttatás) után keletkező adókötelezettséget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5437
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Rekreációs keretösszeg

Kérdés: Költségvetési szerv esetén a 200 000 forint rekreációs keretösszeg nettó vagy bruttó összeg? Miként alakul az adózás abban az esetben, ha a bruttó keretösszeg 232 500 lesz? 2020-ban mennyi lesz az igényelhető nettó összeg úgy, hogy csak SZÉP kártyára lehet kérni juttatást az egyes juttatási elemeknél az szja által meghatározott éves keretösszegig?
Részlet a válaszból: […]szocho.Az előzőeken felül a törvény a SZÉP kártya alszámlákra adott juttatások összességére is meghatároz egy keretet, ez az ún. rekreációs keretösszeg, mely költségvetési szervek esetében 200 ezer forint (illetve bizonyos esetekben annak arányos része). A rekreá--ciós keret feletti összeg már az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint adózik. A rekreá-ciós keretösszeg nettónak tekintendő abban az értelemben, hogy erre jönnek rá a munkáltatói közterhek.Ugyanakkor az, hogy a juttatás után a kifizető oldalán jelentkezik a közteher, természetesen nem akadálya annak, hogy a munkáltató úgy rendelkezzen, hogy a munkáltatói közteherrel felbruttósított összeg felett rendelkezhet a munkavállaló. Ennek azonban elsősorban akkor van jelentősége,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5151
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Béren kívüli juttatás

Kérdés: Intézményünk a havi munkabérrel együtt utal a dolgozóknak béren kívüli juttatásként havi 5000 Ft készpénzjuttatást. Az utalás általában a követő hónap 5-én történik. Úgy tudjuk, hogy jövőre az évi 100 000 Ft-ig adható készpénzjuttatás nem lesz béren kívüli juttatás. A januárban folyósított bérrel együtt utalt készpénzjuttatás után számolhatjuk-e a béren kívüli juttatás utáni adót?
Részlet a válaszból: […]a kifizetés napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig fizetési számlán jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette).Az Szja-tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ez a rendelkezés csak az előző évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik.A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén nem alkalmazható az a szabály, hogy amennyiben az előző évre járó juttatást a következő év január 10-ig átadják, átutalják, akkor az az előző évben megszerzett jövedelemnek minősül.A béren kívüli juttatásoknak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4836
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]étkeztetés, mind az Erzsébet-utalvány formájában nyújtott juttatás az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjai között szerepel, a költségvetési szervek által a foglalkoztatottjaik részére adott juttatások mértékének korlátját meghatározó rendelkezés, azaz a bruttó 200 ezer forint szempontjából a két juttatást össze kell számítani. Ez azonban nincsen összefüggésben a fizetendő közterhekkel, azokra vonatkozóan az adójogszabályok adnak eligazítást. El kell tehát különíteni a költségvetési törvény által előírt, a juttatás összegére vonatkozó korlátot a közteher-fizetési kötelezettséget meghatározó előírásoktól és az ott szereplő korlátoktól.Az Szja-tv. 69. és 71. §-ai alapján a munkahelyi étkeztetés és az Erzsébet-utalvány juttatása mint béren kívüli juttatás értékének 119%-a után - ha a juttatás megfelel az ott leírt további feltételeknek - 16% személyi jövedelemadót és 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak.Az a juttatás, amely megfelel az Szja-tv. 71. §-ában meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, egyes meghatározott juttatásnak minősül.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3814
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Év végi ajándékként utalvány juttatása a munkavállalóknak

Kérdés: Év végén, Mikulás-nap, karácsony alkalmából utalványt szeretnénk adni a dolgozóinknak, ajándék- vagy Erzsébet-utalványt. A munkavállalók év közben is részesültek cafeteriajuttatásban, melynek részeként az Erzsébet-utalvány is választható volt. Hogyan, milyen adó és járulék megfizetése mellett tehetjük ezt meg? Van-e korlát az összegre vonatkozóan?
Részlet a válaszból: […]esetében egyenként megnézik, hogy választották-e korábban a cafeteria keretében ezt a juttatást, akkor a leírtak figyelembevételével kell megfizetni a közterheket, tehát értékhatárig az alacsonyabb, a felett a magasabb mértékkel. Ha nem kívánják egyedileg megvizsgálni, hogy ki és milyen értékben kért már az év során ilyen juttatást, akkor mindenki esetében meg kell fizetni a magasabb mértékű, 27%-os egészségügyi hozzájárulást és a 16% személyi jövedelemadót (a juttatás értékének 119%-a után).A munkáltató által a munkavállalónak legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - adott csekély értékű, azaz a minimálbér 10%-át (9800 forintot) meg nem haladó értékű ajándék (pl. meghatározott körben beváltható utalvány) egyes meghatározott juttatásnak minősül, annak értéke után 27%-os egészségügyi hozzájárulást és a 16% személyi jövedelemadót kell fizetni.Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben biztosított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3580

7. találat: Melegétkezés térítési díja

Kérdés: Hogyan történik a dolgozók által igénybe vett melegétkezés számviteli elszámolása a saját konyhával rendelkező költségvetési szerv esetében, ha a térítési díj alacsonyabb az élelmiszer tényleges bekerülési értékénél, és a különbözet utáni adófizetési kötelezettség a MÁK KIR-rendszerén keresztül teljesül?
Részlet a válaszból: […]munkaügy bérfeladása alapján, a MÁK KIR-rendszerén keresztül történik hónap közben, amely feladáskor a 3929. egyéb átfutó kiadásként kerül lejelentésre a MÁK felé, és a MÁK-tól érkező bérkönyveléskor kerül az 514. személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások főkönyvi számlára a 3929. főkönyvi számmal szemben.Ekkor már pénzforgalom nem történik, ezért a 3929. főkönyvi számlát a 499. pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása főkönyvi számla közbeiktatásával lehet kivezetni a 3929. főkönyvi számláról. A 39. főkönyvi számlára történő könyvelés viszont szükséges, mivel így lesz meg az egyezőség a MÁK bérkönyvelésével.Az 5412. főkönyvi számon megjelenő élelmiszerköltségeket csökkenteni nem lehet, mert akkor nincs meg az egyezőség a mérlegben szereplő, élelmiszerkészletet alátámasztó analitikával. Az élelmiszer-beszerzés kiadása is és az étkezési hozzájárulás kiadása is megjelenik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3284

8. találat: SZÉP kártya

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy rendezvény- és turisztikai központja. Az intézmény SZÉP kártya-elfogadóhely szeretne lenni. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
- Milyen nyilvántartást kell vezetni erről?
- Hogyan történik az ebből befolyó bevétel könyvelése?
Részlet a válaszból: […]kizárólag az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott támogatás érkezhet. Az intézménynek a munkáltató megrendelése alapján, munkavállalónként személyes elektronikus utalványról nyilvántartást kell vezetnie, amely naprakészen mutatja az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogcímen juttatott munkáltatói támogatás egyenlegét. Az intézménynek és a szolgáltatónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kötelezettségek és a rendeltetésszerű joggyakorlás megállapítható. Az utalványok beváltása az elfogadóhelyeken POS-terminálon történik, vagy a bank, illetve az elfogadóhely által üzemeltetett internetes felületen. Az elektronikus utalványokra feltöltött összeget a következő naptári év december 31-ig fel kell használni, a fel nem használt összeg, az év végi egyenleg nem vihető át az azt követő évre. A SZÉP kártya a munkavállaló és a munkaadó részére egyaránt díjmentes, az elfogadóhelyek esetében 1,5%-os jutalékfizetési kötelezettség áll fenn a kártyakibocsátó bank felé a szolgáltatásnyújtás biztosítása okán. A gazdasági műveletek számviteli elszámolása: A SZÉP kártya-követelés előírása:   T 289 - K 41331 SZÉP kártya elfogadóhelyen történő elfogadása és az ebből befolyt bevétel számviteli elszámolása: bevétel elszámolása közgazdasági osztályozás szerint T 311, 321 - K 91322 bevétel elszámolása funkcionális osztályozás szerint T 999 - K 992 Jutalék elszámolása: közgazdasági osztályozás szerint   T 5562 […] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. augusztus 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3238
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: SZÉP kártya juttatása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, és szeretnénk júniustól SZÉP kártyát igényelni. Januárra visszamenőleg is utalhatjuk júniusban az étkezésre fordítható 12 000 Ft-ot, vagy csak júniustól decemberig adhatjuk? Egy hónapban mekkora összeget utalhatunk a SZÉP kártyára? Lehet-e dolgozónként más és más az összeg?
Részlet a válaszból: […]meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 150 ezer forint támogatást. A jogszabályi hely értelmében akár egy összegben is lehet utalni a 150 ezer forint juttatást, akár előre, akár utólag, azaz nincs akadálya annak, hogy hathavi juttatást egy összegben utaljanak utólagosan a munkavállalóknak. Ha a költségvetési szervnél cafeteriaszabályzatban rögzítésre került, hogy a munkavállalók bizonyos juttatásokból maguk választhatják meg, hogy melyeket veszik igénybe, természetesen munkavállalónként eltérő összegeket - a választásuk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3185
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: SZÉP kártya

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott Széchenyi Pihenőkártya egyes alszámláira meghatározott összegeket lehet utaltatni, amennyiben több munkáltatója van a munkavállalónak, akkor nyilatkozni szükséges. Amennyiben az értékhatár(oka)t meghaladó utalás történik, terhel-e valakit szankció?
Részlet a válaszból: […]magánszemély nyilatkozatával. Így például, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a magánszemély az adóévben két munkáltatótól is kapott SZÉP kártya formájában juttatást, és a juttatás értéke együttesen meghaladja a törvényben meghatározott értékhatárt, akkor annál a munkáltatónál minősíti át a juttatás jogcímét (egyes meghatározott juttatássá), ahol nem tudják bemutatni a magánszemély nyilatkozatát. A 70. § hatálya alá tartozó egyes meghatározott juttatások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3135
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést