Pedagógusok számára juttatott ingyenes leves

Kérdés: A képviselő-testületi ülésen jelezték, hogy a felső tagozatos iskolások körében jelentősen csökken az étkezést igénybe vevők száma, illetve negatív jelzéssel látják el az addig szívesen fogyasztott ételeket a gyerekek. Ennek ellensúlyozására egyes alapítványi iskolákban olyan gyakorlatot vezettek be, hogy a tanárok ingyen fogyaszthatják el a levest (csak a levest!), ezzel a magatartással példát mutatva az étel elfogyasztására.
a) Milyen adóvonzata van az így elfogyasztott ételnek? (A tanárok nem a költségvetési szervünk alkalmazottjai.)
b) Ha a mi költségvetési szervünkben (az óvodában) is lehetővé tesszük a pedagógusok számára az ingyenes levesfogyasztást, akkor mi annak az adóvonzata? Illetve mi a helyzet a többi óvodai alkalmazottal (dajka, takarítónő), akik nem pedagógusok? (Az egyenlő bánásmód elve hogyan érvényesül?)
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-a határozza meg az egyes meghatározott juttatásokat, az Szja-tv. 71. §-a szerint jelenleg béren kívüli juttatásnak csak a Széchenyi Pihenő Kártya minősül. A kérdéses juttatás egyik kategóriá-ba sem tartozik, ezért az összevonandó jövedelem szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Cafeteria az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét az éves költségvetési törvény (Kvtv.) és a köztisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) együttesen határozza meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. 2021-ben nettó 400 000 forintban állapította meg, a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozta meg, ami 38 650 forint esetében 193 250 forint. Hivatalunknál jelenleg bruttó 64 450 forint az illetményalap, mely esetében bruttó 322 250 forint éves cafeteriakeret kerülhetne megállapításra. Jogosan kerülhet megállapításra az előbb említett keretösszeg, illetve annak adózása a továbbiakban hogyan alakulna?
Részlet a válaszából: […] A Kvtv. 61. §-ának (4) bekezdése szerint a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott - az Szja-tv. 71. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Év végi SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: A munkáltató az év végére tervezett jutalmazást ez év decemberében, SZÉP-kártya-utalás formájában tervezi. A jutalom összegét a felettes vezető állapítja meg, munkavállalónként eltérő mértékben. Kifogásolható-e ez bármilyen tekintetben, illetve a szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem áll fenn?
Részlet a válaszából: […] Az Art. alapelvként rögzíti a rendeltetésszerű jog-gyakorlás követelményét, amely szerint az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű jog-gyakorlásnak az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása

Kérdés: Az OKJ-s képzésen részt vevők szállítói számláját dologi kiadásokra (K337), a továbbképzéshez kapcsolódó büfészolgáltatást pedig a reprezentációra könyveljük. A tanulmányi szerződéshez kapcsolódó kifizetéseket felbruttósítva a személyi juttatásokra adjuk fel, és adómentes költségtérítésként könyveljük le. Mindkét esetben a szállító számlája a cég nevére szól. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása szempontjából meg kell különböztetni azt az esetet, amikor a költségvetési szerv köt szerződést az oktatást végző céggel vagy szervezettel, valamint azt az esetet, amikor a munkáltató az alkalmazásában álló dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Cafeteria a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: A Költségvetési tv. 61. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2021-ben nem haladhatja meg a nettó 400 ezer forintot. A költségvetési szerv (régi munkáltató) foglalkoztatottja a Kit. 147. §-ának előírásait figyelembe véve 2021. I. félévében az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Széchenyi Pihenő Kártyára béren kívüli juttatásként nettó 400 ezer forint juttatást kapott, jogviszonyának megszűnésekor 2021. augusz-tus 31-én az illetményéből levonásra került az előre kifizetett béren kívüli juttatás időarányos része. Az említett foglalkoztatott 2021. szeptember 1-jétől másik költségvetési szervnél (új munkáltató) közszolgálati jogviszonyt létesített, és jogosulttá vált béren kívüli juttatásra. Mind az új, mind a régi munkáltató esetén a belső szabályzat éves nettó 400 ezer forint béren kívüli juttatási keretet állapít meg. Az új munkáltatónál az időarányosan adható béren kívüli juttatás (SZÉP-kártya) keret-összegének meghatározásakor a költségvetési törvény alapján meghatározott nettó 400 ezer forintos limitet az adott foglalkoztatott esetén hogyan szükséges érvényesíteni:
1. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatással, figyelembe véve (korrigálva) a régi munkáltató által érvényesített levonással?
2. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatás teljes összegével (ebben az esetben a fenti példa kapcsán a foglalkoztatott az új munkáltatónál béren kívüli juttatásként nem kaphat juttatást)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához figyelembe kell venni az Szja-tv. 71. §-án kívül a veszélyhelyzet megszűnése után a 2020. évi LVIII. törvény és a béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP-kártya alszámlákra utalt támogatás értékhatárairól, valamint a rekreációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Szociális juttatás adózása

Kérdés: Egészségügyi intézmény szociális bizottsága arról döntött, hogy a rászorult dolgozók pihenését támogatja. Az így meghatározott összeget a dolgozók SZÉP-kártya formájában kapják meg. Tekinthető-e a SZÉP-kártyára utalt összeg béren kívüli juttatásnak ?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése szerint béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártyaa) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?
Részlet a válaszából: […] 2019-től a munkahelyi étkeztetéshez nyújtott munkáltatói támogatás bérként adózik.Béren kívüli juttatásnak az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján csak a SZÉP-kártya-juttatás minősül.Egyes meghatározott juttatás sem lehet, mert azokat az Szja-tv. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Béren kívüli juttatás

Kérdés: Kaphat-e béren kívüli juttatást megbízási szerződéssel alkalmazott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. értelmében vett béren kívüli juttatás, azaz annak 71. §-a szerinti juttatás, az ahhoz kapcsolódó, az Szja-tv. által meghatározott kedvezményes adózás mellett (pl. SZÉP kártya) nem adható megbízási szerződéssel foglalkoztatott részére a megbízó részéről.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

SZÉP-kártya

Kérdés: 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv. 70. §-ának (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint. 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv.-től eltérően a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 265 ezer forint, szabad-idő alszámlájára legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. Költségvetési szervnek kell-e arányosítania a 400 ezer forint összeget (szálláshely 50%, max.: 200 ezer forint, vendéglátás 33%, max.: 132 ezer forint, szabadidő 17%, max.: 68 ezer forint), vagy a fenti kitétel szerint alkalmazhatja az egyes alszámlák összegét a kapott összeg erejéig (pl.: 265 ezer forint vendéglátás + 135 ezer forint szabadidő)?
Részlet a válaszából: […] 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv. 70. §-ának (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreá-ciós keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint, más munkáltató esetében évi 800 ezer forint.2021. január 1. és 2021. június 30....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Közlekedési költség megtérítése pénzben

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] A helyi közlekedésre a dolgozóknak adott bérlet az Szja-tv. hatályos rendelkezései szerint összevonandó jövedelemként adózik akkor, ha nem munkavégzés feltételeként biztosítják. A bérletjuttatás összevonandó jövedelemként adózik a bérhez hasonlóan, vagyis a dolgozóktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.
1
2
3
9