Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott bérjövedelem tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkáltató által nyújtott tanévkezdési támogatás

Kérdés: Hogyan adhat a munkáltató tanévkezdési támogatást? Van-e lehetőség kedvezőbb adózás mellett nyújtani?
Részlet a válaszból: […]ellenében történik a juttatása.Ennél kedvezőbb adózási oldalról, ha a munkáltató csekély értékű ajándékként biztosítja azt.Ennek feltétele, hogy az adott adóévben még nem adott a magánszemély részére csekély értékű ajándékot, mivel a magánszemélynek évente csak egyszer adható ezen a jogcímen juttatás, továbbá nem nyújtható pénzbeli formában, csak természetben (utalvány formájában vagy számlával történő elszámolás mellett), és legfeljebb 14 900 Ft értékben.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5031
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Bér téves utalása

Kérdés: 2015. év januárjában egyik dolgozónk megkapta a teljes havi fizetését. Közben kiderült, hogy táppénzen volt, ezért a táppénzes időre járó bérét jogosulatlanul vette föl. A következő hónapban már levonni nem tudtuk tőle, mert elment intézményünktől. A kilépéskor ez az összeg rákerült a MIL lapjára. Hogyan kell ezt az összeget a kétféle számvitelben kezelnünk?
Részlet a válaszból: […]egymással egyeztetni a (4) bekezdés szerinti kincstári könyvelési értesítő és a szervezet részletező nyilvántartásaiban szereplő adatok közötti esetleges eltéréseket. Az egyeztetés során az Ávr. 62/E. §-ának (2) bekezdése szerint kell eljárni. A feltárt és mindkét fél által elfogadott eltérésekről a Kincstár helyesbítő könyvelési értesítőt küld.""53. § (1) A könyvviteli zárlat során a (3) bekezdés szerinti elszámolási időszakokat követően el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és - a (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti könyvviteli zárlat alátámasztására - a főkönyvi kivonat elkészítését.(2) A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait - ha a (4)-(6) bekezdés másként nem rendelkezik - a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni.(3) A könyvviteli zárlatot a (4)-(7) bekezdés szerinti tartalommal kell elvégeznia) havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig,b) negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, ésc) évente, a mérlegkészítés időpontjáig."A központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül került 2015. január 1-jétől, ezt már az Ávr. 62.-62/I. §-ai szabályozzák.A KIR hatálya alá tartozó szervezetek a K1.-K2 rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését az Ávr. 62/E. §-ának (1) bekezdése szerint megküldött könyvelési értesítő vagy más adatszolgáltatás szerint kötelesek nyilvántartásba venni.Az Ávr. 62/E. §-ának (2) bekezdése alapján a hibamegalapozottság esetén a Kincstár helyesbítő könyvelési értesítőt készít és küld. A Kincstár legkésőbb a tárgyhavi számfejtés zárását követő hónap utolsó munkanapjáig javítja az adatokat és pótolja az esetleges hiányosságokat.Ezért mindenképpen egyeztetni kell az Államkincstárral is, hogy mi történt, és a táppénzes papíroknak megfelelően a táppénzt nyilvántartásba venni, a különbözetet pedig dolgozóval szembeni követelésként kezelni.A tévesen elutalt havi bér összegét a dolgozóval szembeni követelésként szükséges előírni.Az Áhsz. 43. §-ának (13) bekezdése szerinti rovatokon csak a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg lehet követelést vagy kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget nyilvántartásba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3972
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Kamatkedvezményből származó jövedelem adózása

Kérdés: Központi költségvetési szerv egyik dolgozójának nem méltányolható lakásigényére kamatmentes lakáscélú hitelt folyósított 2004-ben. Év végén személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak és a munkavállalónak? Kinek milyen mértékű személyi jövedelemadót és járulékot kell megfizetnie?
Részlet a válaszból: […]jövedelem után is a bérjövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell a munkáltatónak a közterheket (járulékokat) megfizetnie, és a munkavállalótól az szja-t és az egyéni járulékokat levonnia. A kamatkedvezményből származó jövedelmet az adóév utolsó napján a munkáltatónak kell megállapítania, és a munkavállaló felé bérjövedelemként igazolnia. Amennyiben a kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő szja-előleg és az egyéni járulék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1015
Kapcsolódó tárgyszavak: ,