Magánszemély ingatlan-bérbeadása 2008-ban

Kérdés: Intézetünk magánszemélytől bérel egy ingatlant. Úgy hallottuk, hogy a személyi jövedelemadóban van olyan változás, ami a bérbeadást érinti.
Részlet a válaszából: […] A termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadása esetén amagánszemély a bérbeadásból származó bevételére a – 25 százalékos – különadózáshelyett választhatja, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelmekrevonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. A 2007. évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Óvadék áfája

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő irodát bérbe adta. A bérbeadásra adókötelezettséget választottunk 2007-re. A szerződés szerint bizonyos összeget a bérbevevő óvadékként ad át részünkre. Nem világos számunkra, hogy ez esetben hogyan kell megállapítani az áfát. Az óvadék áfafizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 17. § (1) bekezdése szerint, ha atermékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően azellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek (előleg), a pénzösszegátvételének (jóváírásának) napja teljesítési időpontnak tekintendő. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Földbérbeadás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel föld bérbeadása tárgyában. A szerződésben rögzítve van, hogy nem kell a magánszemélynek a bérleti díjat és áfáját megfizetni, mert cserébe a területet folyamatosan kaszálja és rendben tartja. Kell-e a bérleti díjról számlát kibocsátania az önkormányzatnak abban az esetben, ha a magánszemély nem tud adni egy ugyanilyen összegű számlát a terület karbantartásáról?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmaz információt a tekintetben, hogy azönkormányzat adóalanynak minősül-e vagy sem, ezért mindenekelőtt erre akérdésre kell megkeresni a helyes választ. Az Áfa-tv. 4/A. § (3) bekezdésalapján nem minősülnek adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás elszámolása

Kérdés: Bérlőnk vagyonkezelésünkben lévő ingatlanon beruházást végzett, a beruházás ellenértékét a bérleti díj 50 százaléka terhére érvényesíti, amelyről számlát állít ki számunkra. Hogyan kell könyvelni, illetve mely kiadásnemen kell nyilvántartani? A bérlő hogyan könyvelje le az erről kiállított számlát?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 15. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint mind abérbeadónak, mind a bérbevevőnek számviteli elszámolásainál érvényesíteni kella bruttó elszámolás számviteli alapelvet. Az adott esetben ez azt jelenti, hogya követelések és a kötelezettségek egymással szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Szellemi termékek korlátozott felhasználási joga

Kérdés: Ha szerződés alapján 3 évig évi kifizetéssel adott darabszámú szellemi termékre (szoftverre) vásárolok használati jogot, majd 3 év múlva ezeket szerződés szerint nem használhatom többé, valamint a szerződésben nem szerepel a bérlet, viszont szerepel a licenc szó, akkor az 1-es vagy 5-ös számlaosztályba könyvelendő? Ha 1-be, akkor mi különbözteti meg ezt a szoftverbérlettől?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 25. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a szellemitermékek (ideértve a szoftvereket is) korlátozott felhasználási jogát nem leheta szellemi termékek eszközcsoportban kimutatni.Ha a költségvetési szerv a szoftver forgalmazójávalkorlátozott felhasználási szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Üzemeltetésre átvett eszköz elszámolása

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Feladatellátásra a kistérségi intézménytől üzemeltetésre, használatra kapott egy gépjárművet (bérleti díj fizetése nélkül). Kérem, szíveskedjenek állásfoglalást küldeni arról, hogy az átvett gépjárművet hogyan kell nyilvántartani! Ha a 13-as számlaosztályban tartjuk nyilván, akkor a mi intézményünk és az átadó intézmény mérlegében (16. szla-osztály) is szerepelni fog. Helyes-e ez a nyilvántartási eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem derül ki egyértelműen, hogy agépkocsi milyen szerződéssel, milyen formában került átvételre. Így a választis csak feltételesen lehet megfogalmazni.Abban az esetben, ha az eszközt vagyonkezelési céllalkellett az intézménynek átvenni, akkor az átvevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Vételárrészlet teljesítése

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott el egy társaság részére. A szerződés szerint a társaság egy összeget fizetett az ingatlan átvételekor, majd a vételár maradék részét a társaság által építendő mélygarázsból, az önkormányzat részére parkolóhely átadásával volt köteles teljesíteni. Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogunkat fenntartottuk a parkolóhelyek átadásáig. Azonban a társaság a mélygarázs megépítésére nem kapott engedélyt, így a kötelezettségét pénzben szeretné teljesíteni, amibe mi beleegyeztünk. Időközben a társaság az ingatlant parkolóként hasznosította. Áfa szempontjából mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Egy társaság ingatlant vásárolt egy önkormányzattól. Atársaság az ingatlant részletre vette. Az első részletet a társaság, azingatlan birtokbaadásával egyidejűleg, készpénzben teljesítette, azonban amásodik részletet (ami a szerződés szerint az általa épített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Óvadék minősítése

Kérdés: Költségvetési szerv ingatlant vesz bérbe egy társaságtól. A szerződés szerint a költségvetési szervnek 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell fizetnie biztosítékként, amely összeg a szerződés végén bérleti díjként tudható be. Esetleges károk esetén a társaság kielégítheti igényét az óvadékból, a költségvetési szerv pedig köteles azt kiegészíteni a 3 havi bérleti díj összegére?
Részlet a válaszából: […] Egy társaság egyik ingatlanát bérbe adta egy költségvetésiszervnek. Biztosítékként egy pénzösszeg kerül átadásra, amit a szerződésszerint kezdetben óvadékként, majd a bérleti időszak végén bérleti díjkéntkezelnek. A Ptk. 270. § (1) bekezdése szerint valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Művelési ág alól kivett beépített terület

Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: – Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? – Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? – A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? – Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? – Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 4/A. § (3) bekezdése szerint nem minősüladóalanynak az önkormányzat akkor sem, ha gazdasági tevékenységéből származóbevétele jelentéktelen. Jelentéktelen az önkormányzat gazdasági tevékenységébőlszármazó bevétele, ha az a tárgyévet megelőző évben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Visszáru áfája

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Az egyik könyvkereskedő céggel kötött szerződés szerint nekünk, mint vevőnek, legfeljebb egy évig lehetőségünk van a megvásárolt termék visszaküldésére, mely esetén a teljes vételárat visszatérítik számunkra. A fel nem használt termékeket visszaküldtük, a vételárat megkaptuk. Kell-e számlát kibocsátani?
Részlet a válaszából: […] A köznyelvben a visszáru kifejezést általában két esetrealkalmazzák:– abban az esetben, amikor hibás teljesítés vagy más okmiatt az eredeti szerződés részben vagy egészen meghiúsul, és ennekkövetkezményeként a termékek részben vagy egészében visszakerülnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.
1
21
22
23
27