291 talált cikk a bérleti díj kifejezésre

Kérdés: A) Integrált oktatási intézményt hoz létre a fenntartó önkormányzat. Ebbe az intézménybe kerül át az eddigi részben önálló intézményként működő, de önálló adószámmal rendelkező valamennyi alsófokú oktatási intézmény. Az átkerülő intézményekben a működéshez szükséges összes vagyont viszik az új integrált intézménybe. Mivel a korábbi intézmények fenntartója azonos az új intézmény fenntartójával, beszélhetünk-e ingyenes vagyon átadásáról áfa szempontból? B) Középfokú oktatási intézmények más fenntartóhoz kerülnek (vagyont csak üzemeltetésre ad át a város). Ebben az esetben hogy viselkedik az ingyenesség szempontjából az áfa? Amennyiben bérleti díjat kérne a használatért az új fenntartótól az átadó önkormányzat, hogyan ítélendő meg az eset?

Kérdés: Reprezentációnak minősül-e a rendezvényen a kitelepülési díj? A számlában külön van feltüntetve az étel, az ital és a kitelepülés díja.

Kérdés: Hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre az Áfa-tv. 88. § b) pontjában foglaltak szerint áfakötelezettséget választottunk, az ingatlanértékesítésre nem éltünk ezzel a jogunkkal, tehát az általános szabályok szerint adózunk. Önkormányzatunk földterületet kíván bérbe adni egy kft.-nek évi 100 Ft + áfa/ha áron. A bérleti szerződés 20 éves határozott időtartamra szól. A bérlő a szerződésben vállalja, hogy olyan beruházást fog az ingatlanon megvalósítani, melyben gazdasági tevékenysége során (üvegházi és szabadföldi termesztés) 200 fő foglalkoztatását biztosítja. A területen létesített beruházás (vagyonelemek) a bérlő kizárólagos tulajdonát képezik. A bérbeadó elidegenítési szándéka esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, illetve a felek közös értékesítésben is megállapodhatnak. Kérdésünk az lenne, hogy a fenti ügylet kapcsán hogyan járunk el helyesen, a jelképes bérleti díjat tekinthetjük-e áfaalapnak, vagy az áfát a piaci alapú bérleti díj után kell megfizetni?

Kérdés: Az önkormányzat nevében bérbe adtunk lakásokat egy társasházban. Kérdésünk az lenne, hogy a közös költséget hogyan kell számláznunk a lakóknak?

Kérdés: Mi lesz a teljesítési időpont abban az esetben, ha egy általános iskola tornatermét bérbe adja fél évre havi számlázással, a bérleti díjat csekken fizetik a tárgyhót követő 5-éig utólagos számlázással?

Kérdés: Mi lesz a teljesítési időpont abban az esetben, ha egy általános iskola bérbe adja ebédlőjét két egymástól független alkalommal, egy hónapon belül, s a bérlő átutalással fizeti meg a bérleti díjat?

Kérdés: Községi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Az önkormányzat 1986-ban építette ki ivóvízközmű-hálózatát. A közművet bérbeadás útján üzemelteti, a szolgáltató cég a közmű használatáért bérleti (eszközhasználati) díjat fizet. A bérlet tárgyát képezik az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszterében is nyilvántartott épületek, építmények, illetve a kataszterben értelemszerűen nem szereplő gépek, berendezések, egyéb eszközök is. Helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a kataszterben nyilvántartott épületek, építmények után fizetendő bérleti díjról az új Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján adómentes számlát állít ki, illetve a gépek, berendezések és egyéb eszközök bérbeadásáról a 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján 20% áfát is tartalmazó számlát bocsát ki? Az önkormányzat az előző években és 2008. évben sem élt az alanyi adómentesség választási lehetőségével, illetve az ingatlanok bérbeadására vonatkozóan sem választotta az új Áfa-tv. 88. § alapján választható adókötelessé tételt.

Kérdés: Az önkormányzat egy mélyhűtött termékeket autóból árusító cég részére közterület-használati engedélyt adott ki. A határozatban az önkormányzat a céget közterület-használati díj megfizetésére kötelezte. Az árusítás sajátossága, hogy az autó körbejárja a települést, tehát nem egy konkrét, beazonosítható helyen történik az árusítás. Kérdésünk, hogy az áfa rendszerében a közterület-használati díjat miként kell kezelni: közhatalmi tevékenység bevételeként, ilyen módon nem gazdasági tevékenység, és nem terheli áfa; esetleg az új Áfa-tv. 259. § 4. pont szerint a bérbeadás különös esetének kell tekinteni?

Kérdés: Helyi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Évről évre visszatérő probléma a költségvetési bevételek tervezésénél és elszámolásánál, hogy az ingatlanok, gépek stb. tárgyi eszközök bérleti díját hová tervezzük, illetve számoljuk el. Ehhez a PM-tájékoztató sem nyújt megfelelő és kellően részletes segítséget. Két lehetőség is adott: 1. A működési bevételek közötti bérleti és lízingdíjbevételként vagy 2. az önkormányzatok sajátos felhalmozási tőkebevételei közötti Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevételként. A kettő leírása a tájékoztatóban szinte ugyanaz. Kérem, részletesen, példákkal ismertessék, hogy mikor kell az előbbi vagy utóbbi közé elszámolni a bérleti díjakat!

Kérdés: Önkormányzatunk és több érdekeltségébe tartozó cég operatív lízing keretében személygépkocsit bérel, kérdésünk, hogy továbbra is levonhatjuk-e a bérleti díj áfáját?