Találati lista:
1. cikk / 1113 Közvetített szolgáltatások elszámolása
Kérdés: Az óvoda épületében működik, de önálló költségvetési szerv a konyha. Az óvoda bizonyos költségek (víz, gáz, internet, telefon stb.) meghatározott százalékát továbbszámlázza a konyhának megállapodás értelmében. Az óvoda alanyi adómentes áfa szempontjából, tehát az általa kiállított számlának nincs áfatartalma. A szolgáltatók által kibocsátott számlákat hogyan kell szabályosan érkeztetni? Pl. a gázszámlának a továbbszámlázásra kerülő bruttó összege a K335-ös rovatra kerül, vagy csak a nettó a K335-re, az áfa pedig a K351-re? Nyilván a bruttó összeget számlázzuk tovább adómentesen, tehát a B403-as rovatra a teljes összeg kerül. Információink szerint a Kincstár ellenőrzi a K335 rovaton és a B403 rovaton szereplő összegek egyezőségét, ami csak az első esetben áll fenn, úgy viszont a bejövő számla alap+áfa adatai nem egyeznek a tényleges adatokkal.
2. cikk / 1113 Webáruházból vásárolt termékek számviteli nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk termékeket vásárolt egy webáruháztól, a teljes vételárat a cég pro forma számlája alapján elutalta előre. A cég kiállította a pénzügyi teljesítés dátumával a tételes vevői számláját, melyet ő végszámlának tekint. A Ptk. szerinti teljesítés még nem történt meg, ugyanis a termékeket majd csak egy hónap múlva fogja szállítólevél kíséretében átadni a futárszolgálatnak, amint őhozzá is beérkezik valamennyi termék. Kérésünkre sem fog/tud nullás végszámlát kiállítani a tényleges birtokbaadás dátumával, szerintük a szállítólevél bizonyítja az átadást. Véleményünk szerint a pénzügyi tranzakciót igazoló számla adóügyileg előlegszámla, még ha a nevéből nem is ez derül ki, ugyanis a tényleges teljesítést megelőzően íródott jóvá a cég számláján. Több cég jár el hasonlóképpen, s nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk meggyőzni őket, hogy még egy bizonylatot állítsanak ki 0 forintról. Mikor járunk el szabályosan? Ha később, a birtokba adáskor a kapott szállítólevélre kivezetjük az adott előleget, és lekönyveljük tényleges teljesítésként a kiadást, vagy már a pénzügyi tranzakciót igazoló számla alapján történjen ez meg?
3. cikk / 1113 Külföldi kiküldetés elszámolási bizonylatai
Kérdés: Abban az esetben, amikor külföldi kiküldetés keretein belül kerül sor a munkavállaló költségeinek kifizetésére, szükséges-e az intézményünk nevére kiállított áfás számla a kiküldetési rendelvény mögé, vagy elegendő-e a nyugta, mint a felmerült kiadás alátámasztása?
4. cikk / 1113 Verseny díjazása céljából megvásárolt nyereménytárgyak nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk óvodája oviolimpiát szervez több település óvodásainak részvételével. A verseny díjazásához 55.435 Ft értékben érmeket és kupákat vásároltak. A számla az önkormányzat nevére szól. A kiadást a K312 vagy K123 rovatra kell könyvelni? Ha K123-ra kell könyvelni, akkor adóköteles vagy adómentes juttatásnak minősül-e a kiadás?
5. cikk / 1113 Üzemanyag-felhasználáshoz kapcsolódó könyvelés
Kérdés: Intézményünkben raktár működik. Miként szükséges eljárni abban az esetben, ha az intézményi gépjárművekbe szerez be az intézmény üzemanyagot? Szükséges-e, hogy bevételezésre kerüljön a raktárba (2-es főkönyvi szám), majd azonnali kiadással terheljük a felhasználóra, vagy elegendő 5-ös főkönyvi számra könyvelni? Az üzemanyagok a raktárba nem kerülnek be fizikailag, azokat a gépjárműbe tankolják.
6. cikk / 1113 Ingatlanon végzett felújítás térítésmentes átadása
Kérdés: Az önkormányzati intézmény megszűnését követően, az önkormányzat által alapított kft. közfeladatként átvette a lakás és nem lakás helyiséggazdálkodási feladatokat. A feladat ellátására közszolgáltatási szerződés alapján, számla kibocsátásával és áfa felszámításával kerül sor.
Az intézmény által elkezdett önkormányzati tulajdonban lévő irodaházon felújítást a kft. tovább folytatta. A közszolgáltatási szerződés tartalmazza, hogy az önkormányzati ingatlanon végzett felújítás az önkormányzat tulajdona.
Az önkormányzat vagyonátadási jegyzőkönyv alapján az ingatlanon végzett felújítás térítésmentes átadását kéri. A felújítás során már tudomásunk volt arról, hogy az ingatlanon végzett felújítást ingyenes át kell adni majd az önkormányzat részére, ezért a bejövő szállítói számlák áfatartalma nem került levonásra. Ingatlan értékesítésére a kft. nem választott áfakötelezettséget. Az átadáskor a felújításról elegendő számviteli bizonylat a vagyonátadási jegyzőkönyv? Szükséges számla kiállítása? Amennyiben igen, kérem a pontos meghatározást, hogy mi szerepeljen a számlán az áfatörvénynek megfelelően.
Az intézmény által elkezdett önkormányzati tulajdonban lévő irodaházon felújítást a kft. tovább folytatta. A közszolgáltatási szerződés tartalmazza, hogy az önkormányzati ingatlanon végzett felújítás az önkormányzat tulajdona.
Az önkormányzat vagyonátadási jegyzőkönyv alapján az ingatlanon végzett felújítás térítésmentes átadását kéri. A felújítás során már tudomásunk volt arról, hogy az ingatlanon végzett felújítást ingyenes át kell adni majd az önkormányzat részére, ezért a bejövő szállítói számlák áfatartalma nem került levonásra. Ingatlan értékesítésére a kft. nem választott áfakötelezettséget. Az átadáskor a felújításról elegendő számviteli bizonylat a vagyonátadási jegyzőkönyv? Szükséges számla kiállítása? Amennyiben igen, kérem a pontos meghatározást, hogy mi szerepeljen a számlán az áfatörvénynek megfelelően.
7. cikk / 1113 Személygépkocsi értékesítése
Kérdés: Intézményünk bírósági fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv. Bírósági tevékenységhez eddig használt személyautót szeretnénk értékesíteni. Jelenleg általános forgalmi adó tekintetében az általános szabályok szerint adózunk. Az értékesítendő személyautó vásárlásakor még alanyi adómentesek voltunk; a beszerzéskor nem igényeltük vissza az áfát. A gépjármű értékesítésekor kell áfát számolnunk a vételárra, és keletkezik áfabefizetési kötelezettségünk az ügylet kapcsán?
8. cikk / 1113 Kórházi eszközök nyilvántartása
Kérdés: Kórházunkban a tárgyi eszközöket két modulban tartjuk nyilván az informatikai rendszer sajátossága miatt: a készlet modulban a kis értékű tárgyi eszközöket csoportosan (pl. cooper olló, anatómiai csipesz stb.), a tárgyieszköz-modulban pedig kis és nagy értékű eszközöket, egyedileg. A tárgyieszköz-modulban csoportos nyilvántartásra nincs lehetőség.
Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a továbbiakban minden tárgyi eszközt a tárgyieszköz-modulban tartsunk nyilván, így körülbelül 70 000 tétel átvezetése lenne szükséges a modulok között, ráadásul, amennyiben az átvezetés megtörténik, a több tízezer eszköz egyedi nyilvántartású lenne (pl. cooper olló, csipesz, szike, tűfogó, pulzoximéter, vérnyomásmérő, érszorító, kampók, vízforraló, tányér, serpenyő stb.), azonban a jelentős mennyiség és a sterilizálás/tisztítás miatt a leltári azonosítók eszközön történő feltüntetése nem lehetséges. Természetesen vannak olyan tételek, melyek esetében az egyedi nyilvántartás megvalósítható (pl. telefon, bútorzat, informatikai eszközök stb.).
A program lehetőséget ad arra, hogy leltárköteles anyagként tartsuk nyilván csoportosan ezeket a tételeket, ugyanakkor egy ilyen horderejű döntés során felmerül a kérdés, hogy szabályosan járunk-e el, ha anyagként tartjuk nyilván az egy éven túl is használható eszközöket? Helyesen járunk el, ha leltárköteles anyagként kezeljük ezeket a tételeket, vagy egyedileg, tárgyi eszközként szükséges nyilvántartani?
Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a továbbiakban minden tárgyi eszközt a tárgyieszköz-modulban tartsunk nyilván, így körülbelül 70 000 tétel átvezetése lenne szükséges a modulok között, ráadásul, amennyiben az átvezetés megtörténik, a több tízezer eszköz egyedi nyilvántartású lenne (pl. cooper olló, csipesz, szike, tűfogó, pulzoximéter, vérnyomásmérő, érszorító, kampók, vízforraló, tányér, serpenyő stb.), azonban a jelentős mennyiség és a sterilizálás/tisztítás miatt a leltári azonosítók eszközön történő feltüntetése nem lehetséges. Természetesen vannak olyan tételek, melyek esetében az egyedi nyilvántartás megvalósítható (pl. telefon, bútorzat, informatikai eszközök stb.).
A program lehetőséget ad arra, hogy leltárköteles anyagként tartsuk nyilván csoportosan ezeket a tételeket, ugyanakkor egy ilyen horderejű döntés során felmerül a kérdés, hogy szabályosan járunk-e el, ha anyagként tartjuk nyilván az egy éven túl is használható eszközöket? Helyesen járunk el, ha leltárköteles anyagként kezeljük ezeket a tételeket, vagy egyedileg, tárgyi eszközként szükséges nyilvántartani?
9. cikk / 1113 Eszközbeszerzésre kapott támogatás elszámolása
Kérdés: Az eszközbeszerzésre kapott támogatás megérkezett 2025 decemberében (B25). Az eszköz megvásárlása a következő évben teljesül. Az elhatárolás helyesen történik-e, ha a következők szerint végezzük el? A támogatásból az áfát visszaszámoljuk (az áfát nem lehet elhatárolni): T923 – K441. (Mivel most még nem tudjuk az eszköz bekerülési értékét.) Az aktiválás után áttesszük a 441-ről a 443-ra. A 443-ról negyedévente csökkentjük az értékcsökkenés összegével.
10. cikk / 1113 Ebrendészeti telepek szolgáltatásai
Kérdés: Önkormányzatunk ebrendészeti telepet működtet. A 785/2021. Korm. rendelet 8. §-a (1) bekezdése szerint a kóbor állat tulajdonosa köteles megtéríteni az ebrendészeti telepnek az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos, a jogszabály által tételesen felsorolt költségeket. A 8. § (4) bekezdése ezen költségekre már mint „szolgáltatások díjtételei”-re hivatkozik (előzetesen meg kell határozni, honlapon közzétenni). A költségek megfizettetése kapcsán merült fel a kérdés, hogy az ebrendészeti telep tevékenysége közhatalmi tevékenység, vagy áfakörbe tartozó, áfával számlázandó szolgáltatás? Ez utóbbi esetben minden, a telep működésével, fenntartásával kapcsolatos kiadás áfája levonásba helyezhető (pl. állateleség beszerzése, közüzemi díjak, karbantartás, takarítás, fertőtlenítés stb.)?
