1098 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Területfejlesztési pályázatnál az igényelt támogatás 7 ezrelékét ún. pályázati díjként be kell fizetni (e nélkül a pályázatot be sem fogadják). Ez a díj egy nagyobb fejlesztési cél esetén akár több százezer forintos kiadást is jelenthet. Hova könyvelendők ezek a kiadások? Tavaly az 1-es számlaosztályba könyveltük, ahová az illető beruházás többi kiadásait is. Ám ha a pályázat nem nyer, támogatás hiányában a beruházás sem valósul meg. Ez befolyásolja-e a pályázati díj könyvelését?A pályázati támogatás kiutalását követően a Magyar Államkincstár Rt. 0,45 százalék kezelési költséget számít fel és számláz le az önkormányzatnak. Hová könyvelendő ez a kiadás, ha a folyósított támogatás, ami után a kezelési költséget számlázták pl. infrastrukturális beruházáshoz kapcsolódik?

Kérdés: Intézményünkben több mint 20 szakmában folytatunk szakképzést. Helyhiány miatt bővítésre van szükség, amelynek keretében új műhelyt építünk. A beruházás elkezdődött. Az üzembe helyezéskor a saját vállalkozásban megvalósított beruházás az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése értelmében termékértékesítésnek minősül, ha az adóalany a megvalósításhoz olyan terméket használ fel, hasznosít, amelynek az előállításához kapcsolódó adó részben vagy egészben levonható. A beruházáshoz szükséges anyagok áfáját nem vontuk le, mivel az elkészült épület kizárólag tárgyi adómentes oktatási tevékenységet fog szolgálni. Helyesen jártunk el, hogy az adót nem vontuk le?

Kérdés: Vállalkozásunk áfaköteles. Tevékenységi köréhez tartozó művészeti program megvalósítását pénzügyi lebonyolítóként (az NKÖM-től érkezik támogatás) vállalta el. Cégünk az áfa visszaigényléséhez szükséges értékhatárt nem éri el, így az áfát nem kaphatja vissza az államtól. Kérdésem, hogy megtehetem-e, hogy az NKÖM-től érkező támogatás ellenében elszámolt számlák áfáját nem igénylem vissza, és a teljes összeget a támogatás ellenében költségként számolom el?

Kérdés: Az önkormányzat intézménye játszótéri berendezéseket vásárolt több esetben gyermekjátszóterekre, költségvetési előirányzat alapján. Az intézmény végzi a városgazdálkodási feladatokat. A játszótéri berendezések értéke darabonként is jóval meghaladja a kis értékű tárgyi eszköz értékhatárát, így az 1-es számlaosztályba kerülnek bevételkor. Az elhasználódási idejük viszont nagyon rövid. Számvitelileg az elszámolást hogyan kell elvégezni, figyelembe véve a berendezések sajátosságait?

Kérdés: Bérleti szerződés kiegyenlítésétől eltekintünk. Ezzel egy időben megállapodunk ugyanolyan nagyságrendben vásárolt eszközök beszerzésére a bérbeadó részére. Szabályosan jártunk-e el? (Gondolok itt az áfára.)

Kérdés: Intézményünk tárgyévi helyesbített pénzmaradványa 100 E forint, ebből az önkormányzat 60 E forintot elvont, így a korrigált pénzmaradvány összege 40 E forint, amelyet nyomtató vásárlására használnak fel. Hogyan történik ezek könyvelése és az előirányzat-változás nyilvántartáson való átvezetése?

Kérdés: 0-ra leírt eszközünket (számítógép) folyamatosan használjuk, de a további használathoz szükségessé vált hangszóró, valamint hangkártya beszerzése, amelyet ráaktiváltunk a tárgyi eszközre. A 0-ra leírt eszközünket ezért visszavezettük az eredeti állományi számlára. Az eszköz bruttó értéke most már a vásárolt hangszóró és hangkártya értékével növelt érték lett. Mely érték után kell elszámolni az értékcsökkenést? A teljes bruttó érték után, vagy csak a ráaktivált érték után?

Kérdés: Az egyedi értékelés elvét hogyan kell a gyakorlatban végrehajtani, és milyen bizonylat fogadható el a nagy értékű tárgyi eszközök tekintetében? Intézetünknek kb. 3700 db ilyen eszköz van a tulajdonában, és ennek megközelítőleg az 50 százaléka 0-ra íródott. Sok esetben már a cég sem létezik, akitől annak idején a gépet, berendezést beszereztük, illetve ilyen vagy ehhez hasonló eszközt nem gyártanak.

Kérdés: A települési önkormányzat alapítványt hozott létre, melynek bankszámlájára időközönként fejlesztési célú pénzeszközátadás címén különböző összegeket utal át. Az alapítvány ezen pénzekből a település fejlesztését szolgáló beruházásokat hajt végre (pl. közútfelújítás stb.), önállóan szerződve a kivitelezőkkel. A kivitelezők számlájának áfatartalmát visszaigényli. Az önkormányzatnak nyilván kell-e tartania a tulajdonában lévő eszközökön ilyen módon végrehajtott felújítások, beruházások értékét? Ha igen, hogyan, mi alapján kell az analitikus nyilvántartásokba ezeket felvezetni úgy, hogy a főkönyvi könyveléssel és az ingatlankataszter nyilvántartásával is egyezzen?

Kérdés: A számítástechnikaihálózat -fejlesztést (beépített vezetékek, kábelek) intézetünk az épületek értékénél mint tartozékot vette nyilvántartásba. Több épülettel rendelkezünk, ezért épületenként megbontva történt a nyilvántartásba vétel. Amennyiben a számítástechnikaihálózat- fejlesztést a gépek között kell nyilvántartanunk, ezt visszamenőleges hatállyal kell-e rendezni? A számítástechnikai hálózat bővítése folyamatosan történik, egyes esetekben a bővítések költsége nem éri el a tárgyi eszközökre előírt 50 E forintos értékhatárt, ilyen esetekben a nyilvántartásba vétel hogyan történjen?