551 talált cikk a bevételek kifejezésre

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Intézményünk havi áfabevallásra kötelezett. A számításhoz adott képletben Bi = az i hónap árbevétele. A havi nettó árbevételbe az intézményfinanszírozás is beleszámít? Intézményünk 2004. április hónapban nem kapott dotációt. Helyesen járunk-e el, ha 2004. április hónapra nem alkalmazzuk a számítást, és a 2004. április havi bevételeket a május havival göngyölítjük?

Kérdés: Vidékről bejáró pedagógusoknak a nyári időszakban kifizethető-e a bérlet 80%-a, ha pl. júliusban egyetlen napot sem dolgoztak? (Természetesen bérlet leadása nélkül.) Rögzíteni kell-e valahol, hogy bérlet leadásával vagy bérlet leadása nélkül fizetem-e ki a költségek 80 vagy 86%-át?

Kérdés: Intézményünk áfaköteles tevékenységei (szakfeladatai) egyértelműen elkülöníthető kiadások és saját bevételek alapján különböző mértékben részesednek az önkormányzati támogatásból. Helyesen járunk-e el akkor, ha a támogatás valós felhasználása szerint az egyes tevékenységekre külön-külön határozzuk meg az áfa-visszaigénylési arányszámot, és az intézmény áfabevallását a tevékenységenként számított részeredmények összesítésével készítjük el?

Kérdés: Az Országos Képzési Jegyzékről szóló, 2003. 12. 30-ig hatályban lévő 7/1993. MüM rendelet alapján (jelenleg a 2004. jan. 1-jétől hatályos 37/2003. OM rendelet) az 54-es számmal kezdődő képzések emelt szintűek. A 138/1992. Korm. rend. 12. § (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Ez alapján a Kjt. 61. § (1) bek. e) pontja szerint "E" fizetési osztályba sorolandó. Így tehát az 54-es számmal kezdődő OKJ-s képzés középfokú vagy felsőfokú?

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?

Kérdés: Óvodánk konyhát üzemeltet. Havi áfabevallók, illetve -fizetők vagyunk. Az áfa arányosításánál a számlálóban, illetve a nevezőben mi szerepeljen?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó intézmény vagyunk, éves költségvetésből gazdálkodunk. Az éves intézményfinanszírozásból, plusz saját bevételeinkből áll össze költségvetésünk. Konyhánk áfakörbe tartozik, élelmiszer-beszerzéseinkre konkrét összeget igénylünk, bevételeink tartalmazzák a térítési díjakat. Adataink a következők: kiadás 7523 ezer forint. Bevételek: 3337 ezer forint + 2158 ezer forint + 638 ezer forint, ez összesen 6133 ezer forint. A kiadás és a bevétel közötti 1390 ezer forint különbözet az 50 százalékos térítési díjakból származik. Levonhatom-e továbbra is teljes egészében az étkezési nyersanyagok beszerzését terhelő áfát, vagy csak arányosítva, illetve ha konyhai felszerelést vásárolok, ott is arányosítani kell-e?

Kérdés: A művelődési központ önkormányzati támogatásból és saját bevételekből tartja fenn magát. Az önkormányzat által adott támogatás sajnos az üzemvitelre sem elég (fűtés, világítás stb.). A támogatásból személyi juttatásokra és azok járulékaira futja. A művelődési központ tételesen ki tudja mutatni, hogy a filmkölcsönzési díjat és a színházi előadások díját saját jegybevételből fedezi, míg az önkormányzattól kapott támogatásból személyi juttatásokat és annak járulékait fizeti. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a saját jegybevételből fedezett filmkölcsönzési díjnak és a színházi előadások díjának előzetesen felszámított adója levonásánál lehet-e alkalmazni a tételes elkülönítést, valamint az adó levonható-e?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, gyermekfelügyelőket alkalmazunk, akik OKJ-s gyermekfelügyelői tanfolyamot végeztek, mely középfokú végzettséget adott, és amely szükséges ahhoz, hogy ezen munkakört betöltsék. A tanfolyam elvégzése után gyermekvédelmi asszisztensi végzettséget igazoló bizonyítványt kaptak. Helyesen járunk-e el, ha ezzel a végzettséggel "E" kategóriába soroljuk azokat, akik érettségivel rendelkeznek, és emellett megszerezték ezen végzettségüket?