Oktatási intézmény dolgozója által végzett tankönyv-értékesítés

Kérdés: A tankönyv-értékesítést olyan iskolai dolgozó végzi, akinek egyéni vállalkozói igazolványában szerepel ez a tevékenység. Az iskola által adott nyugta-, illetve számlatömbben végezheti-e az értékesítést? Ő az iskola részére a jutalékról számlát ad, amit a dologi kiadások között számolunk el.Az értékesítésből származó bevételek miatt több intézmény árbevétele meghaladja a 2 millió forintos alanyi adómentes értékhatárt, mivel a tankönyvek egy részének nem 0 az áfakulcsa. Van-e lehetőség ennek visszaigénylésére, vagy be kell fizetni a költségvetésbe (az arányosítás mértéke minimális lenne)?
Részlet a válaszából: […] Az ügylet megítélése attól függ, hogy ki értékesíti saját nevében a tankönyvet, azaz, hogy szól a tankönyv értékesítésére irányuló szerződés.Ha a dolgozó csak az iskola nevében értékesít, annak ügynökeként, akkor az iskola számlatömbjében kell szerepeltetnie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Az önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevétel felhasználása

Kérdés: Az önkormányzatoknak egy kb. 1995. évi jogszabály szerint az önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevételeiket elkülönítetten kellett kezelniük és kötött volt a felhasználási lehetőség. Érvényben van-e még ilyen jogszabály, és melyik (vagy melyek) az(ok)?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzati tulajdonban lévő lakások értékesítéséből befolyt bevételek pénzforgalmi elkülönítésére az Áht-vhr. 103. §-ának (6) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:"A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Bérletidíj-bevételek elszámolása

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.
Részlet a válaszából: […] ...bérleti- és lízingdíjbevételek között kell elszámolni a költségvetési szerv tulajdonában, kezelésében, ill. használatában lévő vagyontárgyak bérbeadásából származó bevételt. Ha a bérbeadó (költségvetési szerv) a helyiségek fűtéséről, világításáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Előleg számlázási szabályai

Kérdés: Önkormányzat által működtetett kollégiumban a fennmaradó kapacitás kihasználására vendégeket fogadnak. A szállásdíjat a megrendeléssel egy időben csekken kell befizetni. A szállás igénybevétele csak ezt követően történik. A befolyt összegről milyen bizonylatot kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...előlegnek minősül, az átvételéről számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani. Teljesítéskor, azaz a szállás tényleges igénybevételekor a teljesítésről számlát kell kiállítani. A számlán szerepeltetni kell a szállásdíj összegét, valamint azt a tényt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Köztisztviselők ruházati költségtérítésének munkáltatói kötelezettsége

Kérdés: A Ktv. 49/G. § (1) bekezdés alapján a köztisztviselőket ruházati költségtérítés illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 5.5. pontja szerint a költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes a ruházati költségtérítés. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót? Az elszámolás milyen bizonylat alapján történik?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselőket – a Ktv. 49/G. § (1) bekezdése alapján – megillető ruházati költségtérítés után 2003. január 1-jétől nem kell adót, járulékot fizetnie a munkáltatónak. Az szja szempontjából a ruházati költségtérítéssel összefüggésben nincs a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Szakszervezet által nyújtott iskolakezdési támogatás és étkezési hozzájárulás

Kérdés: Intézményünk szakszervezeténél vetődött fel az a kérdés, hogy ha a szakszervezetnek csak a tagdíjból van bevétele, akkor kell-e szja-t fizetnie abban az esetben, ha a tagoknak iskoláztatási támogatást vagy étkezési utalványt ad.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 8. pontja jelöli meg a természetbeni juttatások közül adómentes bevételeket.A 8.17. és a 8.30. pontokban nevesíti a törvény külön adómentes bevételként a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés értékéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Telefonkártya juttatása

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy feltöltőkártyát vásároljunk az intézményben dolgozó olyan anyagbeszerzőnek, gondnoknak stb., aki saját mobiltelefonnal rendelkezik? Kell-e valamilyen adót fizetni ez után a dolgozónak vagy az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...szja-fizetési kötelezettséget a munkáltató által nyújtott juttatás után akként kell megítélni, hogy az szerepel-e az Szja-tv. adómentes bevételeket felsoroló 1. számú mellékletében. Ha nem, akkor nem lehet adómentes. Az adómentes munkáltatói juttatások között nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Költségvetési szervek természetbeni juttatásai és a reprezentáció

Kérdés: Hogyan kell kezelni a polgármesteri hivatalok és költségvetési intézmények természetbeni juttatásait és reprezentációs kiadásait? Hogyan történik ezek adóztatása és nyilvántartása?
Részlet a válaszából: […] ...szerveknél az összes bevétel alatt az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység szakfeladatain elszámolt pénzforgalmi bevételeket kell érteni.Az önkormányzatoknál a normatív támogatás is része a bevételnek, függetlenül attól, hogy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Munkáltató által biztosított internethasználat

Kérdés: Munkavállalóink számára kívánunk otthoni internet-hozzáférést biztosítani. Az Szja-tv. adómentesnek minősíti a munkáltató által lehetővé tett internethasználatot. Ebbe a körbe tartozik-e a munkavállalók lakásán használt internet-hozzáférés és az ehhez kapcsolódó költségek megtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklet 7.11. pontja a magánszemély adómentes bevételeként említi a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatot. Az internethasználatot érintő költségek vonatkozásában az Szja-tv. csak kiemeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár

Kérdés: Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?
Részlet a válaszából: […] ...(amennyiben van viszontszolgáltatás) igen. Az adóköteles bérleti díj beleszámít az értékhatárba, a tárgyi mentes nem. A kamatbevételek nem számítanak az értékhatárba, mert az nem az adóalany által végzett tevékenység ellenértéke, hanem azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
50
51
52
53