589 talált cikk a bevételek kifejezésre

Kérdés: Egyik költségvetési szerv intézményünknél a NAV jogkövetési vizsgálat folytán megállapította, hogy alaptevékenysége mellett részben vállalkozási tevékenységet végez. Az intézmény főleg üdülési szolgáltatást nyújt igényjogosultak részére, szabad kapacitása terhére, illetve a tevékenység veszteségének csökkentése érdekében viszont fogad külsős vendégeket is. Az intézmény az üdülők tekintetében rendelkezik NTAK-regisztrációval, turizmusfejlesztési hozzájárulást is fizet. Az intézmény a technikai kormányzati funkciók kivételével a 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés kormányzati funkciót használja.
1. A külsős vendégek által fizetett szállás- és étkezési díjak tekintetében hogyan kellene eljárnunk? Hogyan kellene könyvelnünk ezt vállalkozási tevékenységként? Miben különbözik az alaptevékenység könyvelésétől? Szükséges-e valamilyen külön alszámlát/átvezetési számlát nyitni, ami kell a könyveléshez?
2. Milyen egyéb könyvelési lépések jellemzőek a vállalkozási tevékenység könyvelése során? A 38/2013. NGM rendeletben külön nem szerepel erre vonatkozó leírás, tájékoztatás.
3. Használhatjuk-e a könyvelésben ugyanazt a kormányzati funkciót, vagy a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei COFOG-ot kell erre használni?
4. A kiadások alapvetően nem különíthetőek el tételesen, hogy melyik tevékenyégre vonatkoznak. Mi alapján szabályos ezt arányosítani?
5. Milyen szabályzatokban kell ezt szerepeltetnünk? Mit érdemes ezzel kapcsolatban kifejteni?

Kérdés: Önkormányzatunk két darab önkormányzati lakást jelölt ki értékesítésre. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok közül az egyiket az önkormányzat építette 1992-ben, tehát nem az állam tulajdonából került az önkormányzathoz, a másikat 15 éve vásárolta az önkormányzat. Felhasználhatja-e szabadon az önkormányzat a lakásértékesítésből befolyt bevételt? Tartalmaz-e erre vonatkozóan felhasználási szabályokat valamely jogszabály?

Kérdés: Egészségügyi intézetünket beperelték, ezt a pert megnyertük, így az ügyvédi költség megfizetésére kötelezték a felperest, aki tőlünk részletfizetést kért és kapott. Az általa befizetett részleteket milyen rovatra kellene könyvelni? Az ügyvédi díjat mi kifizettük teljes egészében.

Kérdés: Intézményünk a nagy melegre való tekintettel egy szervezeti egységének védőitalt vásárol. A számlán szerepel az 50 forintos visszaváltási díj is. Ezt milyen rovatra kell tenni? Szükséges-e a visszaváltási díjat valamilyen belső szabályozásban rendezni, milyen tekintetben?

Kérdés: Az Ávr. 59. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján nem kell utalványozni a B402, B406 rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket. Szabálytalanságot követünk-e el, ha ezek a tételek is utalványozásra kerülnek? A kincstári ellenőrzés ezt hibaként tárta fel.

Kérdés: Az önkormányzat márciusban elfogadta a költségvetési rendeletét, melyben meghatározta az eredeti előirányzatokat. Az eltelt időszakban az előirányzatok módosításra kerültek, egyrészt pályázati támogatások miatt, másrészt pedig előirányzat-módosítás/előirányzat-átcsoportosítás történt átruházott hatáskörben, melyre a költségvetési rendelet adott felhatalmazást. A költségvetési rendeletet e tételek miatt kell-e módosítani? Az Áht. 34. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve kötelező-e negyedévente a költségvetési rendeletet módosítani?

Kérdés: 1. Önkormányzatunk közterületen illemhelyet épített, amelyet folyamatosan üzemeltet. A mosdókba a belépést a pénzbedobós zárak biztosítják. Az érmék pontos összegű bedobása után nyílik az ajtó, de nyugtát a beléptetőrendszer nem tud adni. Továbbra is működhet az illemhely a meglévő feltételekkel?
2. Önkormányzatunk területén nincs járóbeteg-szakellátás, ezért az önkormányzat foglalkoztat egy egészségügyi végzettséggel rendelkező asszisztenst, aki térítés ellenében vért vesz a betegektől. A térítés átvételéről papíralapú nyugtatömbben állít ki nyugtát az asszisztens, majd havonta elszámol az önkormányzattal, és az önkormányzat bankszámlájára befizeti az átvett pénzt. Az áfabevallásban az ebből származó bevételt a tárgyi adómentes soron valljuk be. E tevékenységre is vonatkozik az e-nyugta-adási kötelezettség?

Kérdés: A mindennapi működés során esetenként előfordul, hogy egy adott hónapban kiállított készpénzes számla beérkezése és iktatása a gazdasági szervezethez objektív okokból csak pár nappal később, a következő hónapban történik meg, és a házipénztári elszámolás, illetve kifizetés is ekkor valósul meg. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az Áhsz, 53. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírások tükrében hogyan minősül ez a kifizetési gyakorlat? Mi a szabályszerű eljárás az ilyen jellegű időbeli csúszások kezelésére? Előleg felvételére nem kerül sor, a dolgozó megelőlegezi az összeget. Ha a dolgozó bankkártyával fizet, és mi a bankszámlájára utaljuk vissza ezt az összeget pár napos csúszással, az helyes gyakorlat?

Kérdés: Az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek esetében a bevételek utalványozása és érvényesítése milyen esetben kötelező, és milyen dátummal kell, hogy megtörténjen?

Kérdés: A hivatal egyik gépjárműve baleset következtében totálkáros lett. A gépkocsi javításra került, így nem értékesítettük, illetve nem került selejtezésre. A biztosító térítéskor az önrészesedés összegét levonta, és ezt az összeget térítette meg számunkra. Az önrész bizonyos százalékát a balesetet előidéző dolgozóval megtéríttetjük. Ebben az esetben milyen ERA-kódokon és milyen összegben kell elszámolni a könyvelésben a gazdasági eseményt? A tárgyieszköz-nyilvántartásban a jelenleg teljesen leírt eszközön kell-e valamilyen változást könyvelni?