83 cikk rendezése:
11. cikk / 83 Fizetési kedvezmény veszélyhelyzetkor
Kérdés: A kormány módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. A változás értelmében azok, akik a koronavírus következtében nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, kérelemmel fordulhatnak az adóhatósághoz részletfizetésért vagy adómérséklésért. Eddig is léteztek ezek a kedvezmények. Miért módosult akkor a törvény? Mi a különbség a két lehetőség között?
12. cikk / 83 Adóbírság kiszabása
Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?
13. cikk / 83 Környezetvédelmi alap kezelése
Kérdés: A környezetvédelmi alap felhasználásának jogi kereteit ismerve kérdezem, hogy a beérkezett bírságokat stb. kötelező-e elkülönítve "tárolni" az adott számlán, vagy maga az összeg (cash) átvezethető a költségvetési számlára, megelőzve a folyószámlahitel igénybevételét? Értelemszerűen a könyvelés során a megfelelő előirányzatot terheljük, és a megadott COFOG-okat használjuk. Mindössze a likviditást szeretnénk év közben javítani, megoldani a cash átvezetésével.
14. cikk / 83 MNB-árfolyam alkalmazásának bejelentése
Kérdés: Intézményünk a közösségi beszerzések adóalapjának megállapítása során MNB-árfolyamot alkalmaz évek óta, ezt a számviteli politikánkban is rögzítettük. Most szereztünk tudomást arról, hogy ezt be kellett volna jelenteni az adóhatósághoz. Mi a teendőnk ezzel kapcsolatban, és az elmúlt időszakot hogyan lehet helyrehozni?
15. cikk / 83 Szálláshely-szolgáltatók turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2020-tól
Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?
16. cikk / 83 Polgármester részére fizetett költségtérítés
Kérdés: A polgármester a Mötv. 71. §-a szerinti költségtérítésben részesül. Ezen túl meg kell-e téríteni részére azon utazásainak költségét, amelyek nem férnek bele a költségtérítés Mötv. 71. §-a szerinti keretbe (pl. külföldi projekttalálkozó útiköltsége, vagy az ország távolabbi részén történő konferencia útiköltsége)? Amennyiben megtéríthető, akkor annak mi az elszámolási rendje? Csak kiküldetési rendelvény alapján, vagy kifizethető a polgármester részére az üzemanyag-tankolásról szóló, az önkormányzat nevére kiállított számla?
17. cikk / 83 Egyéni vállalkozó számlája
Kérdés: Intézményünk konyhája a faluban működő egyéni vállalkozó péktől vásárolja a kenyeret és zsemlét. A számlán szerepel a pék neve, címe, adószáma és az, hogy egyéni vállalkozó. Ellenőrzéskor felmerült, hogy nem elég az adószám, hanem egyéni vállalkozói szám is kellene a számlára, de nem értjük, hogy miért?
18. cikk / 83 "Közterület rendbetétele" bevétel
Kérdés: A Költségvetési Levelek 2018. 02. 06-án megjelent számában a 4646. számú kérdéshez kapcsolódóan merült fel bennem egy további kérdés. 2019. január 1-jével kellett csatlakoznunk az ASP-rendszerhez. Most próbáljuk kialakítani a rovat- és főkönyviszámla-rendszereket. Sajnos a fentebb említett cikkhez kapcsolódó "közterület rendbetétele" bevételhez nem találunk megfelelő rovatot és főkönyvet. Kérem, szíveskedjen segítségünkre lenni abban, hogy mely rovatra és főkönyvre kellene könyvelnünk ezt a típusú bevételt. A továbbszámlázott szolgáltatás rovatra nem könyvelhetjük, mivel nem is kerül kiállításra számla, így a B43/2 rovat és a hozzá kapcsolódó 351432 főkönyvi számla nem megfelelőek. Az elmúlt évben (szerintem tévesen) az egyéb települési adók alá soroltuk be, de elképzelhető, hogy ebben az esetben adórendelettel kellett volna rendelkeznie az önkormányzatnak. Ez egy egyszerű önkormányzati rendelet, így a B36/15 rovat és a hozzá kapcsolódó 3513615 főkönyvi számla valószínűleg szintén nem lesz megfelelő.
19. cikk / 83 Közigazgatási hatósági eljárási illeték kezelése
Kérdés: Az illetéktörvény szabályai szerint a közigazgatási hatósági eljárásért a törvényben megállapított illetéket kell fizetni az eljárás kezdeményezésekor annak, aki az eljárás megindítását kéri. A közigazgatási hatósági eljárási illetékeket az elektronikus ügyintézés bevezetésével már nem illetékbélyeggel vagy egyéb módon kell megfizetni az ügyfélnek ilyen esetben, hanem átutalással. Önkormányzatunk létrehozott erre egy Közigazgatási hatósági eljárási illetékek számlát. Az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet nem tartalmazza, hogy az önkormányzatok közigazgatási hatósági eljárásai kapcsán befolyt illetékekkel a továbbiakban az önkormányzatoknak milyen teendőjük van. Ez véglegesen az önkormányzatok bevételét képezi, vagy tovább kell utalni a Magyar Államkincstár számlájára? Ha igen, kell-e valamilyen adatszolgáltatást teljesíteni ezzel kapcsolatban? Szabályozza-e ezt valamilyen jogszabály?
20. cikk / 83 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
