531 cikk rendezése:
411. cikk / 531 Béren kívüli juttatások – egységesen, avagy differenciáltan
Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?
412. cikk / 531 Önkormányzat biztosítása
Kérdés: Az önkormányzat egy biztosítóval tőkemegtakarítási életbiztosítást kötött. A biztosított a polgármester. Rendkívüli befizetés történt hozamgarancia-portfólióra 3 millió Ft, VIP állampapír-portfólióra 6 millió Ft. A rendkívüli befizetések és a biztosítási szerződés lejáratának időpontja közötti időszak: 5 év. A rendkívüli befizetések kedvezményezettje az önkormányzat. A biztosítási díj 10 472 Ft/hó. A biztosítás kedvezményezettje az önkormányzat, a biztosítás tartama 5 év. A biztosítás tartamának lejáratakor a biztosító a megtakarítási összeget, a biztosított halála esetén az aktuális megtakarítási összeget és a kockázati biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére. A biztosítás adómentes-e?
413. cikk / 531 Cég telefonjának magáncélú használata I.
Kérdés: A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: – A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. – Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. – Tudakozó, kék szám hívása.
414. cikk / 531 Óvadék minősítése
Kérdés: Költségvetési szerv ingatlant vesz bérbe egy társaságtól. A szerződés szerint a költségvetési szervnek 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell fizetnie biztosítékként, amely összeg a szerződés végén bérleti díjként tudható be. Esetleges károk esetén a társaság kielégítheti igényét az óvadékból, a költségvetési szerv pedig köteles azt kiegészíteni a 3 havi bérleti díj összegére?
415. cikk / 531 Munkahelyi és szabadidősport támogatása
Kérdés: Intézményünknél működik egy nonprofit egyesület, amelynek cél szerinti tevékenysége a munkahelyi és szabadidős sport támogatása a dolgozók számára. Intézményünknél a munkavállalóknak (tűzoltók, katasztrófavédők) komoly fizikai teljesítőképességi szint van előírva a munkavégzéshez, melyet időszakos felmérésen kell teljesíteni. A felkészülést segíti elő az egyesület azzal, hogy ehhez lehetőséget biztosít konditermében, uszodabérlettel stb. Keletkezik-e ezzel kapcsolatosan az intézménynek, illetőleg a munkavállalóknak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége?
416. cikk / 531 Polgármesteri juttatások
Kérdés: Községünk polgármestere havonta 102 000 Ft költségátalányban részesül. Ezenkívül minden egyéb juttatást megkap, amely a köztisztviselőket megilleti, így ruházati költségtérítést, étkezési hozzájárulást, mobiltelefon-költségtérítést. Kérdésem, hogy fenti költségek térítésére jogosult-e a költségátalány mellett?
417. cikk / 531 Tanulmányi szabadság
Kérdés: Dolgozónk az ELTE-n PhD-képzésen vesz részt. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött vele. A konzultációs napokról kell-e igazolást hoznia, illetve mivel bizonyítja, hogy mely napokon jogos a távolléte, ha kell, az utólagosan elfogadható-e? Ha pl. tavaszi szünet van, elfogadható-e ezen időszakon belül igazolás, illetve ilyen esetben jogos-e a távollét utólag (a munkahely által felszólítás után hozott) igazolás? Ha egy nap több vizsgát tesz, mennyi tanulmányi szabadság illeti meg?
418. cikk / 531 Közalkalmazott nyugdíjazása
Kérdés: Közalkalmazott női dolgozónk 2008. február 16-án tölti be az 57. életévét, és ekkorra rendelkezik a szükséges 38 év munkaviszonnyal. A felmentési időt kiveheti-e a munkaviszony megszűnése előtt (2008. 02. 16.) (nyugdíj igénybevétele előtt)? Ez azért lenne fontos, mivel magas a fizetése, és így 2008. évben a nyugdíj melletti jövedelme éves szinten meghaladja a január elsején érvényes minimálbér 12-szeresét. Az előzőekből következően, a felmentési időre járó átlagkeresetre is vonatkozik az előbb említett korlátozás?
419. cikk / 531 Indulótőke elszámolása
Kérdés: 2003. november 28-án egy városi önkormányzatnál egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény jött létre (kiválással), amely azt megelőzően egy önállóan gazdálkodó intézményen belül részben önálló intézményként működött. Ez az intézmény 2003. évre nem készített beszámolót, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 2003. évi bevételeit-kiadásait az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény számolta el, ahonnan kivált. Ez az önálló költségvetési szerv: – folytatta a részben önálló intézményi feladatait, – feladatot kapott attól az önállóan gazdálkodó intézménytől, amelyből kivált, – feladatot kapott egy másik önállóan gazdálkodó intézménytől, amely ez után a megyei önkormányzat felügyelete alá került, – a felügyeleti szerve egyéb feladatokkal is megbízta. A fenti feladatok elvégzéséhez a felügyeleti szerv, az önkormányzat épületet, ügyviteli felszereléseket, berendezéseket, gépeket, valamint járművet kapott, közel 40 millió Ft értékben. Az önkormányzattól kapott indulóvagyont (ingatlan, berendezések, jármű) a számviteli nyilvántartásban és a mérlegben indulótőkeként kell-e nyilvántartani (szerepeltetni), vagy a tárgyévi tőkeváltozásként a 412 főkönyvön, és melyik év beszámolójában?
420. cikk / 531 Előrehozott öregségi nyugdíj igénylése
Kérdés: A dolgozónk 2007 augusztusában tölti be 57. életévét. 2007. december 31-étől szeretné igénybe venni az előrehozott öregségi nyugdíjat, de a 38 év munkaviszonyához hiányzik 29 napja. Megválthatja-e pénzben a hiányzó napokat, és elmehet-e a számára most kedvezőbb feltétellel nyugdíjba?
