557 talált cikk a biztosított kifejezésre

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?

Kérdés: Fizetési meghagyást kaptunk a Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól dolgozónk 2004. évben történt munkabalesetével összefüggésben a pénztárnál felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén. A közölt összeg ellátásonkénti jogcím szerinti tartalma: járóbeteg-ellátás, gyógyszerek, pénzbeni ellátás – mint tőketartozás. A fentieken túl kiszabásra került az egészségügyi szolgáltatás finanszírozásának időpontjától a fizetési meghagyás kiadásának napjáig számított kamat. A járóbeteg-ellátás és gyógyszerek összegét könyvelhetjük-e az 531221 természetbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre, a pénzbeli ellátást az 531222 pénzbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre? Kérdésünk továbbá, a felszámított kamattartozás könyvelése az 56323 egyéb dologi kiadás főkönyvi számra történhet-e?

Kérdés: Egy önálló gazdasági intézmény (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény), mely 85 alkalmazottal rendelkezik, hány fő gazdasági személyzettel rendelkezhet? Tanulólétszámunk 163 fő. A Pedagógiai Szakszolgálat a kerületben kb. 460 gyermek ellátásáról gondoskodik.

Kérdés: 1. Általános iskola tanulója, ha a nyári szünet ideje alatt is étkezni akar az iskola konyháján, igénybe veheti-e azokat a kedvezményeket, amelyeket év közben megkap? (Pl.: 50%-os térítési díj, mert tartósan beteg, vagy többgyermekes családban él, vagy ingyenesen étkező, mert gyermekvédelmi támogatásban részesül.) 2. 8. osztályból kimaradó, jún. 20-21-ével középiskolába beiratkozó tanulónk a nyári szünetben milyen térítési díjjal veheti igénybe az általános iskola konyháján az étkezést? Ő továbbra is diák, de nem velünk áll jogviszonyban. Attól a naptól, hogy beiratkozik a tankötelezett a következő iskolafokra, a mi intézményünkben vendégétkező-e? 3. Nyáron iskolánk konyháján étkező saját tanulóinktól kérhetünk-e, vagy kell-e felszámolni rezsit a térítési díjban? Köteles-e az iskola nyáron is rezsiköltség nélkül kiszámlázni a tanulók étkezési térítési díját? A gyermekétkeztetés díja a közoktatási intézményben mely esetben rezsiköteles?

Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, hogy egy munkavállaló egy hónapon belül két napot dolgozik, 2 reggelit, 2 ebédet fogyaszt el az üzemi konyhában, az étkezési díját befizeti a házipénztárba (1800 Ft-ot), helyette kéri a 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy csak az egyik juttatást veheti igénybe (melegétkezés 12 000 Ft-ig, vagy hidegétkezési utalvány 6000 Ft-ig)?

Kérdés: Saját konyhával rendelkező oktatási intézmény vagyunk. A költségvetésünkben 12 000 Ft/hó természetbeni juttatást tervezhettünk dolgozóink étkeztetésére. A munkahelyi vendéglátást igénybe vevőnél a havi étkezési díj csak 10 000 Ft. A maradék 2000 Ft-ból más, vendéglátóhelyről is elfogadható-e a megfelelően kiállított számla?

Kérdés: Köztisztviselői jogviszony megszűnésekor a köztisztviselő által korábban elszámolásra átvett pénzeszköz vissza nem fizetése esetén az a közszolgálati igazoláson feltüntetésre kerül. Amennyiben újabb munkáltató hiányában a jövedelemből nem vonható le ez az összeg, milyen lehetőségei vannak a korábbi munkáltatónak a vissza nem fizetett tartozás megfizettetésére?

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?

Kérdés: Önkormányzatunk városüzemeltetési kft.-je 2007-ben raktárépületet vásárolt, bizonyos megfontolások alapján forgatási céllal (nem tárgyi eszközként). Az adót a beszerzéskor levontuk. 2009-ben adómentesen értékesítjük, mivel nem jelentkeztünk be az adóköteles értékesítés alá. Van-e valami tennivalónk a 2007-ben levont áfával?

Kérdés: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 63. §-a tartalmazza a felújításokra vonatkozó szabályokat. A hivatkozott jogszabályhely alapján lehetőség van arra, hogy az irányító szerv a felújításokat központilag kezelje. Az Ámr. 63. § (2) bekezdéséből csak annyit lehet megtudni, hogy központosított kezelés esetén az irányító szerv meghatározza a célokat, és a felújítással érintett költségvetési szerv részére év közben előirányzat-módosítással biztosítja a fedezetet. A felújítás előirányzatainak központosított kezelése esetén a felújítási munkákat végző vállalkozóval ki köti meg (és ki veszi kötelezettségbe) a vállalkozási szerződést, az irányító szerv vagy a felújítással érintett költségvetési szerv?