Kis értékű tárgyi eszközök mérlegben történő kimutatása

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv, rendelkezik raktárral. Hogyan értelmezzük azt, hogy a költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű eszközöket a mérlegben beruházásként kell kimutatni (pl. textil)? A vásárláskor ezek értékét a dologi kiadások között elszámoltuk, hogyan vezessük át a mérlegbe (38-as, 5-ös űrlap összefüggése)?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. vonatkozó előírása alapján a vállalkozásoknak és a költségvetési szerveknek is az év végén a mérlegben kizárólag a raktári új készleteket lehet kimutatni.A költségvetési szerveknek az eszközeik beszerzésénél a számviteli politikájukban rögzített minősítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Részletfizetéssel vásárolt mobiltelefonok törlesztőrészletének és a szolgáltatási díjak elkülönítése

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, mobiltelefonokat vásároltunk, melyek egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti. A szerződésben foglalt megállapodás szerint részkiegyenlítéssel fizetjük ki a hátralékot. A telefondíjakat tartalmazó számlákban beépítve kell-e a hátralékot kiegyenlíteni? A hátralék összegeinek kiegyenlítését telefondíjként vagy kis értékű tárgyi eszközként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A mobiltelefonok beszerzésénél a költségvetési szervnek a számviteli politikájában foglalt minősítési rend szerint kell eljárni. A mobiltelefonokat minősíteni kell abból a szempontból, hogy a költségvetési szerv tevékenységét éven belül vagy éven túl szolgálják. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Értékpapír beváltásánál kapott kamat és árfolyamveszteség elszámolása

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk korábban hosszú lejáratú értékpapírt vásárolt azzal a céllal, hogy rendszeres jövedelemre tegyen szert. A közelmúltban likviditási gondjaink keletkeztek, és beváltottuk (eladtuk a pénzintézetnek) értékpapírjainkat. A pénzintézet által kiállított bizonylaton a vételár mellett kamatösszeg és árfolyamveszteség szerepelt. Hogyan kell ezt könyvelni, hogy helyesen járjunk el?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési elszámolási számlán jóváírt vételárnak megfelelő összeget a felhalmozási és tőkejellegű bevételek között a 9332. Pénzügyi befektetések bevételi előirányzatának teljesítése számla megfelelő alszámláján kell könyvelni (T 341 – K 9332). A kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

Minőségbiztosítás elszámolása

Kérdés: 2003-ban egy továbbképzésen azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 2003. évi beszámoló mérlegében az alapítás-átszervezés 1111 főkönyvi számon kell állományba venni a HACCP és a Kockázatértékelés értékelését. Ezzel szemben a könyvvizsgálónk ezt a számviteli törvénnyel ellenkezőnek nyilvánította. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 25. §-ának (2) és (3) bekezdése rögzíti, hogy az alapítás-átszervezés aktivált értékét képezik a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. Lényegében ugyanezt a szabályozást tartalmazza az Szt-vhr. 17. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Dotáció áfája

Kérdés: A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet szerint működéshez kapjuk a támogatást, mert az intézményben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatunk. A támogatást havonta, utólag igényeljük az APEH-on keresztül. Az igénylés alapja a bedolgozók részére kifizetett bér. A dotációt teljes egészében a bedolgozók foglalkoztatásához használjuk fel (bér és járulékai, dologi kiadások, szakmai anyag vásárlása, kisebb részben energia- és működési költségek). A dotáció államháztartási támogatásnak minősül-e, és kell-e arányosítani?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására folyósított támogatás ellenértéknek nem minősülő, adóalapot nem képező államháztartási támogatásnak minősül. Ezt a támogatást is az arányosításban adólevonásra nem jogosító tételként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 27.

Külföldi kiküldetés elszámolása

Kérdés: Testvérvárosi kapcsolat és egyben hivatalos célú külföldi kiküldetés esetén a napidíjon felül a külföldön felmerülő dologi kiadások fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel a "célország" hivatalos pénznemében fizettünk ki előleget. A külföldön felmerült kiadások elszámolásához milyen bizonylatok fogadhatók el, milyen előírások vonatkoznak a külföldön kiállított számlákra?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén, azaz belföldön kell alkalmazni. Így az Szja-tv.-ben sincs olyan követelmény, hogy a külföldön felmerült költségeket az Áfa-tv.-nek megfelelő számlával kellene igazolni. A külföldi kiküldetés során teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Szellemi alaptevékenység keretében történő számlázás

Kérdés: Részben külsős óraadó tanárok látnak el kollégiumunkban szakkörvezetői teendőket. (Heti 2 órában, október 1-jétől május 31-ig.) A munkaszerződés alapján a havi munkadíjról számlát állítanak ki. Személyi juttatásként, vagy dologi kiadásként kell a kiadást könyvelni, és melyik tételre?
Részlet a válaszából: […]

A külsős óraadó tanárok számlával történő foglalkoztatásáról az Áht-vhr. 59. § (10) bekezdése rendelkezik. Abban az esetben, ha a foglalkoztatás megfelel ezeknek az előírásoknak, akkor a kifizetett összeget a dologi kiadások között kell elszámolni.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Megállapodás alapján igénybe vett szolgáltatás elszámolása

Kérdés: Az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódón több ízben kötünk más szervekkel megállapodást egy-egy szolgáltatás igénybevételére. Hogyan kell értelmezni a számvitelben a megállapodás alapján igénybe vett szolgáltatást, ha azt számla alapján végzik? Átadott pénz vagy dologi kiadás?
Részlet a válaszából: […] Az elszámoláskor mindig a megállapodás konkrét tartalmát kell figyelembe venni.A szolgáltatásnak minősülő teljesítések körét a Pénzügyminisztérium hivatalos kiadványaként közzétett, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállításáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Oktatási intézmény dolgozója által végzett tankönyv-értékesítés

Kérdés: A tankönyv-értékesítést olyan iskolai dolgozó végzi, akinek egyéni vállalkozói igazolványában szerepel ez a tevékenység. Az iskola által adott nyugta-, illetve számlatömbben végezheti-e az értékesítést? Ő az iskola részére a jutalékról számlát ad, amit a dologi kiadások között számolunk el.Az értékesítésből származó bevételek miatt több intézmény árbevétele meghaladja a 2 millió forintos alanyi adómentes értékhatárt, mivel a tankönyvek egy részének nem 0 az áfakulcsa. Van-e lehetőség ennek visszaigénylésére, vagy be kell fizetni a költségvetésbe (az arányosítás mértéke minimális lenne)?
Részlet a válaszából: […] Az ügylet megítélése attól függ, hogy ki értékesíti saját nevében a tankönyvet, azaz, hogy szól a tankönyv értékesítésére irányuló szerződés.Ha a dolgozó csak az iskola nevében értékesít, annak ügynökeként, akkor az iskola számlatömbjében kell szerepeltetnie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás és felújítás elszámolása, valamint első beszerzésű készletek állományba vétele

Kérdés: 1. Költségvetési intézmény által bérelt ingatlan építési, beruházási, felújítási munkáit – amennyiben azokat a bérlő fizeti – hogyan lehet a nyilvántartásban megjelentetni, tekintettel arra, hogy az intézmény vagyonkezelőként nem jegyezhető? 2. Új hivatal létesítésekor első beruházásként beszerzett eszközt az 1-es számlacsoportban kell-e nyilvántartásba venni, ha annak az értéke 50 000 forint alatti, de a beruházásra kapott pénzügyi keret nem tartalmaz dologi előirányzatot? Hogy történik a könyvelés?
Részlet a válaszából: […] 1. A bérelt ingatlanon végzett beruházási és felújítási munkák bekerülési értékét abban az esetben, ha az erre vonatkozó számlákat a bérlő fizeti, az adott intézménynél beruházási, ill. felújítási kiadásként kell elszámolni, és egyedileg kell állományba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.
1
15
16
17