186 talált cikk a dologi kiadások kifejezésre

Kérdés: Igazgatóságunk a Volánnal kötött együttműködési megállapodás alapján, kedvezményes áron utazhat a megye határain belül. Ehhez személyre szóló utazási kedvezményt kaptunk. Az összeg állandó, csak az infláció mértékével nő, nem függ az utazási igazolványok számától. A kérdésem az lenne, hogy az utazásért fizetett összeget a személyi vagy dologi kiadások között kell elszámolni?

Kérdés: Idén nyáron az iskolánk aulájában lévő padokat lecseréltük. A padok a falhoz vannak rögzítve. Ezzel együtt az aulában lévő emelvényt, amely színpadként is szolgál, és a mögötte lévő emlékfalat lecseréltük. A felújításhoz az anyagokat megvásároltuk, a tanműhelyünkben saját dolgozóink végezték el a munkát. Ezenkívül létrehoztunk házi múzeumot is, ugyanúgy saját kivitelezésben. Egy korabeli asztalosműhelyt alakítottunk ki a szaktantermen belül, tetővel, falakkal, gépekkel ellátva. A két projekt saját rezsis beruházásnak minősül-e, vagy az aula felújításaként kerüljön elszámolásra? 1-es vagy 5-ös számlaosztályra kell könyvelni? Ha saját rezsis beruházásnak minősülnek, keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Iskolánk áfaalany, arányosított áfaelszámolást alkalmazunk.

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk, higiénés és környezetvédelmi tanácsadásra felkértünk egy bt.-t, aki intézményünknek nyújt segítséget. A kérdésünk az lenne, hogy ez a tevékenység besorolható-e a vásárolt közszolgáltatásokba?

Kérdés: Önkormányzati rendeleten alapuló (be nem tervezett) követeléselengedés könyvelése (1. T 5752 – K 499, 2. T 499 – K 9) után az elengedett követelés összegével lehet-e előirányzatot emelni?

Kérdés: Belföldi kiküldetés dologi kiadásainak áfatartalmát külön ki kell-e bontani és könyvelni, vagy mint belföldi kiküldetés rákerül az 5622 főkönyvi számlára?

Kérdés: Központi költségvetési szerv területi szerve egyéb tulajdonosokkal közös társasházban van elhelyezve. A társasház a közös költségeken felül tartalék- (felújítási) alapot is gyűjt, ami adott költségvetési évben nem kerül felhasználásra. Milyen számviteli tételek, elszámolások, nyilvántartások, bizonylatok tartoznak a társasházban lévő állami tulajdonú ingatlan szabályos könyvviteléhez?

Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?

Kérdés: Jogszabályon, illetve önkormányzati rendeleten alapuló követeléselengedés esetében, a követeléselengedés, tartozásátvállalás költségvetési kiadás tervezése és elszámolás mellett meg kell tervezni, és el kell számolni költségvetési bevételként az elengedett követelés összegét (vagyis hogy milyen bevétel keletkezne a követelés rendezésekor). Vonatkozik-e ez a szabály a helyi adófizetéshez kapcsolódó mulasztási bírságok, késedelmi pótlékok mérséklésére, elengedésére, illetve a jogosulatlanul felvett szociális ellátások miatti követelések elengedésére?

Kérdés: Az Ámr. 134. § (3) bekezdése értelmében: "Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50 000 forintot el nem érő kifizetések esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban kell rögzíteni." Ez jelentheti azt, hogy 50 ezer Ft alatti kifizetésnél elegendő szóbeli kötelezettségvállalás, ha úgy szabályozzuk? A kötelezettségvállalás nyilvántartásban ezeket a "kis összegeket" hogy lehet szerepeltetni? Tételenként külön sorszám alatt, vagy valamilyen összesített formában?

Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?