184 talált cikk a dologi kiadások kifejezésre

Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SzCsM rendelet 6. § (11) bekezdése alapján "A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha-juttatás feltételeit a munkáltató állapítja meg." A kerületi önkormányzat felügyelet alá tartozó Gondozási Központnál a munkaruha-juttatás költségvetési előirányzatának felhasználását melyik számlán kell elszámolni? Személyi juttatásként és 44% szja-val terhelten az 514212. Közalkalmazottak ruházati költségtérítése számlán, vagy a dologi kiadások között, járulékmentesen az 5482. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha számlán?

Kérdés: Önkormányzatunk szakmai utat szervez – falusi turizmus témakörben –, melyen munkatársak, illetve 1-1 hozzátartozó is részt vesz. Utazásuk, étkezésük ingyenes. Adóköteles-e ezen rendezvény? Számviteli elszámolása, bizonylatolása hogyan történik?

Kérdés: Az Áfa-tv. 38. § szerinti arányosítás okoz gondot. Iskolai konyhát üzemeltetünk. A konyha kiadásait önkormányzati támogatás és térítésidíj-bevétel fedezi. A kiadásokat és a térítésidíj-bevételeket tételesen el tudjuk különíteni. Az önkormányzati támogatást heti finanszírozással kapjuk úgy, hogy tételesen felsoroljuk az utalandó számlákat: élelmiszer, beszerzés, személyi, dologi kiadások bontásban, de a fenntartó egyösszegű támogatást utal, amit a 751922 szakfeladatra könyvelünk. Ezek alapján alkalmazhatjuk-e a konyha üzemeltetésére számított arányosítást, vagy csak az intézmény egészére számított arányosítás alkalmazható?

Kérdés: A bábelőadásokhoz díszleteket, bábokat készítünk vásárolt anyagból, saját műhelyben. Az elkészülés után utókalkuláció során kialakult érték alapján analitikus nyilvántartás készül minden produkcióról. Többször is előfordul, hogy összesítés után egy-egy díszlet, báb egyedi értéke meghaladja az 50 000 forint értéket. Eredeti terv szerint a műsortervben nem szerepel az 1 évnél hosszabb idejű repertoáron tartás. Ezért a felmerült költséget a tárgyévben szakmai anyag- és munkabérköltség címen elszámoljuk, tehát nem kerül be a felhalmozási kiadások közé, akkor sem, ha esetleg több százezer forint is az előállítási költsége. Jogos-e a revízió kifogása, amely szerint ezeket az eszközöket mérlegtételként kellene nyilvántartásba venni, mint befektetett eszközt, értékcsökkenést számolni (mivel előfordul, hogy 1 év után újra műsorra tűzzük)?

Kérdés: Az intézmény vezetője háromnapos szakmai konferencián volt külföldön. A külföldi utazást és szállást közvetlenül az intézmény rendelte meg és fizette ki a konferencia szervezőinek. Akonferencián részt vevő vezető részére csak napidíjat fizettünk ki. Kérdésünk, hogy emellett a külföldről hozott étkezési számlákat kifizethetjük-e neki adómentesen?

Kérdés: Intézményünk ingatlanbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg egy bizonyos összeg letétbe helyezésére kötelezett. A letétbe helyezett összeg addig a bérbeadó tulajdonában marad, amíg a bérleti jogviszony fennáll. A letéti összeget függő tételként kezeljük, vagy végleges kiadásként? Ugyancsak könyvelési probléma a fenti eset fordított példája, amikor az intézmény adta bérbe ingatlanát, és a bérleti idő lejártáig biztosítékként kért egy bizonyos összeget.

Kérdés: Milyen bizonylat alapján számolható el a kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok normatív hozzájárulása? A költségvetési törvény 3. sz. mellékletének 24. d) pontjában részletezett kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatokra előírt normatív hozzájárulásról milyen bizonylatot kell kiállítani? Például, ha a rászorult gyerekek iskolai kirándulására fordítja az intézmény, elég-e a tanuló vagy a szülő aláírásával igazolni a kiránduláshoz adott támogatás átvételét? Elszámolása történhet-e az ellátottak pénzbeli juttatása terhére?

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv, rendelkezik raktárral. Hogyan értelmezzük azt, hogy a költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű eszközöket a mérlegben beruházásként kell kimutatni (pl. textil)? A vásárláskor ezek értékét a dologi kiadások között elszámoltuk, hogyan vezessük át a mérlegbe (38-as, 5-ös űrlap összefüggése)?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, mobiltelefonokat vásároltunk, melyek egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti. A szerződésben foglalt megállapodás szerint részkiegyenlítéssel fizetjük ki a hátralékot. A telefondíjakat tartalmazó számlákban beépítve kell-e a hátralékot kiegyenlíteni? A hátralék összegeinek kiegyenlítését telefondíjként vagy kis értékű tárgyi eszközként kell-e könyvelni?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk korábban hosszú lejáratú értékpapírt vásárolt azzal a céllal, hogy rendszeres jövedelemre tegyen szert. A közelmúltban likviditási gondjaink keletkeztek, és beváltottuk (eladtuk a pénzintézetnek) értékpapírjainkat. A pénzintézet által kiállított bizonylaton a vételár mellett kamatösszeg és árfolyamveszteség szerepelt. Hogyan kell ezt könyvelni, hogy helyesen járjunk el?