Egészségügyi szolgáltatások, vízitorna áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló egészségügyi központ néhány szolgáltatására vonatkozik a kérdésem. Az egészségügyi centrumban számos szolgáltatás vehető igénybe, e szolgáltatások többsége elsődlegesen humán gyógyászati célú.
1. Az egészségügyi központ által nyújtott gyógyfürdő- és kádfürdő-szolgáltatás, valamint a kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az aerobiktorna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning az Áfa-tv. alapján adóköteles vagy adómentes szolgáltatásnak minősül. Amennyiben az adómentesség felmerül, akkor mely rendelkezés alapján? Az árlista szerint a gyógyvizes gyógymedence és a gyógyvizes kádfürdő szolgáltatás OEP-támogatással, kizárólag vénnyel és kezelőlappal vehető igénybe.
2. A kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az akva­aerobik torna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning minősülhet-e az Áfa-tv. 85. §-ának m) pontja alapján adómentes szolgáltatásnak, vagy az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásként adóköteles ügyletként kell kezelni?
3. Az OEP által nyújtott támogatást mint árat közvetlenül befolyásoló támogatást fel kell tüntetni az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányados számlálójában? Az egészségügyi központ jelenleg nem kap OEP-támogatást, azonban kap önkormányzati támogatást, amely az OEP-támogatást kiváltja. Ezt az önkormányzati támogatást az 5. sz. melléklet szerint az arányosítás során hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] 1. A gyógyfürdő- és kádfürdő-szolgáltatás adómentessége az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének b), c) vagy m) pontja alapján merülhet fel.Az Áfa-tv. 85. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéseket tartalmazza az említett pontokban: mentes az adó alólb) az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Fizetés nélküli szabadság – járulék

Kérdés: Amennyiben a dolgozó fizetés nélküli szabadságot kér egyéb célból, nem a törvényben nevesített okokból, akkor valóban köteles megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időszakra, amíg szünetel a biztosítása?
Részlet a válaszából: […] Az a belföldi személy, aki nem biztosított, így például azért, mert szünetel a biztosítása, és nincsen másik biztosítási jogviszonya, továbbá egészségügyi szolgáltatásra a Tbj-tv. egyéb rendelkezései alapján sem jogosult, köteles havonta 6810 Ft egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság

Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] A megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy akkor minősül biztosítottnak, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járu­lékalapot képező jövedelme (személyijövedelem­adó-előleg megállapításánál figyelembe vett jövedelem, tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Alapellátásban dolgozó védőnők díjazásának emelése

Kérdés: Önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazott státuszban lévő védőnők – akik nem szakdolgozói munkakörben vannak foglalkoztatva – esetében a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a bérbesorolást melyik időponttól visszamenőlegesen kell módosítani, és a havi illetményük milyen elemekből áll? A garantált illetményhez milyen bérelem társul bérnövelő tényezőként, melyik jogszabályi helyre kell hivatkozni helyesen az ő esetükben a besorolás elkészítésénél? A területi pótlék mely védőnőket illeti meg?
Részlet a válaszából: […] Az alapellátás és a járó-, illetve fekvőbeteg-ellátás finanszírozása eltér egymástól, így a bérfejlesztés is eltérően valósul/valósult meg ezek tekintetében.2012 novemberében az egészségügyi alapellátás, így a védőnői ellátás finanszírozásának 14%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Kiadások másodlagos könyvelése

Kérdés: Intézményünk önkormányzati egészségügyi rendelőintézet. A kiadásaink könyvelésekor másodlagos számlacsoportként előirányzat esetében:
711 Alaptevékenységek költségvetési előirányzata
712 Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzata
Előirányzat-teljesítés esetében:
721 -Alaptevékenységek kiadási előirányzatának teljesítése
722 -Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzatának teljesítése
számlacsoportok alábontott főkönyvi számláit alkalmazzuk.
Könyvelő kolléganőnk – hivatkozva számviteli elő­­adásokon elhangzottakra – úgy tudja, hogy a fenti számlákon nyilvántartott gazdasági események közül azokat, melyek OEP-, illetve önkormányzati finanszírozás terhére történtek, át kell vezetni a 771 és 772 számlacsoport számláira. A kisegítői feladatokat ellátó számviteli munkatárs kolléganőnk szerint ezt a számlát csak az önkormányzatok és egyéb finanszírozást végző intézmények a finanszírozási tevékenységükkel kapcsolatos gazdasági események nyilvántartására használhatják, egészségügyi intézmény ilyen tevékenységet nem végez, ezért ezt a számlacsoportot nem alkalmazhatja. Kérjük szíves állásfoglalásukat a fentiekkel kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] A 711 Alaptevékenységek költségvetési kiadási elő­irányzata számlacsoportban az államháztartás szervezete alapító okiratában, illetve az Áht. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerint meghatározott alaptevékenység szakfeladatai ellátásához elemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 27.

Kötelező könyvvizsgálat helyi önkormányzati körben

Kérdés: Kötelező-e a helyi önkormányzatoknál 2013-tól a könyvvizsgálat?
Részlet a válaszából: […] A helyi önkormányzatok részére meghatározott feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) kötelezővé tette a kötelező könyvvizsgálatot.Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Egészségügyi ágazati előmenetel

Kérdés: A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 2. sz. melléklete vonatkozik-e az egészségügyi alap­ellátásban dolgozókra, pl. éjszakai ügyelet, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgálat? Az orvosokat 2012-től érintő illetménynövekedés hogyan érinti a táppénzen, GYED-en vagy TGYÁS-on lévő orvost?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 11/A. §-ának (1)–(2) bekezdései rögzítik, hogy a törvény meghatározza a közalkalmazotti és a munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók (alkalmazott egészségügyi dolgozók), valamint a kormány által rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Helyi iparűzési adó alapja

Kérdés: Az orvosi tevékenységet végző vállalkozásnál (továbbiakban: bt.) az iparűzési adó alapját képezi-e a vállalkozás egészségügyi szolgáltatásért az Egészségbiztosítási Pénztárral (továbbiakban: OEP) kötött finanszírozási szerződés alapján kapott ellenérték? A bt. szerint az OEP-támogatást a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés b) pontja szerint a költségek ellentételezésére a jogszabály által meghatározott szervezettől igényelt támogatásként kell kimutatni, és nem pedig a 72. § (1) bekezdése szerinti nettó árbevételként.
Részlet a válaszából: […]  Az egészségügyi alapellátást folytató vállalkozás nemtámogatást kap, hanem az általa ellátott szolgáltatás díját a betegek helyett atársadalombiztosítás (az OEP) fizeti meg. A kérdésben is helyesen egészségügyiszolgáltatásért kapott ellenértéknek nevezi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Humán-egészségügyi szolgáltatás

Kérdés: Szervezetünk tevékenysége során a vtsz 3822 és 3002 alá sorolható diagnosztikai táptalajok, savók, tesztpreparátumok értékesítésével foglalkozik. Ezekkel mutathatók ki az emberi mintákban jelen lévő betegségek, illetve az egészségügyi intézményekben használt sterilizálóberendezések működésének hatásfokát lehet megállapítani, ellenőrizni. Az Áfa-tv. e termékekre 5, illetve 20% adómértéket állapít meg. A fenti tevékenységem, tehát amikor a termékek egészségügyi szolgáltatásokhoz kerülnek felhasználásra, adómentes lehet-e a törvény 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján? Amennyiben pedig mentes a termékértékesítés, szükséges-e a vevő részéről egy nyilatkozattétel, mely szerint a terméket kizárólag a humán-egészségügyi szolgáltatás keretében használja fel? Kötelesek vagyunk-e ügyletenként beszerezni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés b) pontjának meghatározásaszerint mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosankapcsolódó sérült vagy betegápolás, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódótermékértékesítés, amelyet a humán-egészségügyi ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Üzemi baleset miatti fizetési meghagyás könyvelése

Kérdés: Fizetési meghagyást kaptunk a Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól dolgozónk 2004. évben történt munkabalesetével összefüggésben a pénztárnál felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén. A közölt összeg ellátásonkénti jogcím szerinti tartalma: járóbeteg-ellátás, gyógyszerek, pénzbeni ellátás – mint tőketartozás. A fentieken túl kiszabásra került az egészségügyi szolgáltatás finanszírozásának időpontjától a fizetési meghagyás kiadásának napjáig számított kamat. A járóbeteg-ellátás és gyógyszerek összegét könyvelhetjük-e az 531221 természetbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre, a pénzbeli ellátást az 531222 pénzbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre? Kérdésünk továbbá, a felszámított kamattartozás könyvelése az 56323 egyéb dologi kiadás főkönyvi számra történhet-e?
Részlet a válaszából: […] A Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól kapott fizetésimeghagyás egyes tételeit a következők szerint kell könyvelni:– járóbeteg-ellátás és gyógyszerek költségét az 5842.Pénzbeli kártérítés, egyéb pénzbeli juttatások előirányzatának teljesítésefőkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.
1
3
4
5