57 talált cikk az egészségügyi szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?

Kérdés: A befizetett vizitdíjakkal és kórházi napidíjakkal kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy azt melyik főkönyvi számlákon kell könyvelni bevételként? Van-e további teendő ezekkel a díjakkal kapcsolatban (pl. továbbutalás)?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő gondozási központ szociális gondozó munkakörbe ("C" fizetési osztály) besorolt közalkalmazottja 2005. június 8-án főiskolai karon általános szociális munkás képesítést szerzett. A munkáltató nem kíván a dolgozó munkakörén változtatni. A dolgozó eddig munkakörét gimnáziumi érettségivel töltötte be, helyes-e a "C" fizetési osztályban tartani?

Kérdés: Költségvetési intézményünk tárgyi mentes tevékenységet folytat: ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézeti ellátást. Az intézményi finanszírozás mellett térítési díjat is kérünk a költségek fedezésére. Akad egy-két ingyenes ellátásban részesülő ellátott. Főtevékenységünk mellett hivatali étkeztetéssel is foglalkozunk, amiért a dolgozók térítési díjat fizetnek. A teljes önköltség után befizetjük az áfát (az alkalmazottak által fizetett adót, továbbá a teljes önköltség és a dolgozók térítési díja közötti különbözet utáni adót is). Alkalmazhatjuk-e az arányosítás módszerét a beszerzésekre és a szolgáltatásokra vonatkozóan?

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzés minimális követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet és az azt módosító 3/2002. ESzCsM rendelet vonatkozik-e az informatikát oktató tanárokra? A kolléga heti nyolc órában oktatja az informatikát. Tudomásom szerint napi négy órában kell képernyős munkahelyen munkát végezni ahhoz, hogy a rendelet vonatkozzon a közalkalmazottra is.

Kérdés: Költségvetési szervként az épületünkben lévő, almérővel nem rendelkező másik adóalanynak közüzemi díjat továbbszámlázunk. Jól gondoljuk-e, hogy 2003-tól nem számlázhatjuk a részkifizetés esedékességét teljesítési időpontként feltüntetve, folyamatosan teljesített szolgáltatásként?