Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés: Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...amikor nem független felek közötti ügyletről van szó, és az engedmény olyan mértékű, hogy annak következtében az értékesítés ellenértéke az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez képest aránytalanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés: Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni - és így járt el a kérdéses esetben is -, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt - így a gépjármű ellenértékét is - a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján vélelmezzük, hogy a német cég a Héa-irányelv 262-271. cikkei szerinti összesítő nyilatkozatban szerepeltetett ügyletet/ügyleteket és adatokat a társasággal kapcsolatban.A Héa-irányelv 262. cikke határozza meg, hogy mely ügyletekkel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Eltartási szerződés adózása

Kérdés: Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ekkor a magánszemélynek ezt a jövedelmet és annak adóját nem kell bevallania [Szja-tv. 64/A. § (6) bekezdés].Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a kifizető havonta köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Ingyenesen nyújtott szolgáltatás

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv. Reprográfiai szolgáltatások kapcsán merült fel a kérdés. Milyen esetekben nyújthatnánk ingyenes szolgáltatást áfafizetési kötelezettség nélkül, illetve milyen esetekben áll fenn áfafizetési kötelezettség? Utóbbi esetben számla kiállítása szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetésére korlátozódhat. Az ingyenes termékátadásokat, illetve szolgáltatásnyújtásokat az Áfa-tv. bizonyos esetekben fikciós ellenértékes - így áfa hatálya alá tartozó - ügyleteknek tekinti.Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése a következőképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézményünk bérelt ingatlanban üdültetést biztosít saját dolgozói és hozzátartozóik részére. Külső vendég részére nem kerül meghirdetésre az üdülési lehetőség. Álláspontunk szerint a 173/2003. Korm. rendelet értelmében ez a tevékenység nyereség- és vagyonszerzési cél nélküli szolgáltatás, amely után a fizetendő díj megállapítása önköltségi alapon történik. A NAV honlapján található, "A kereskedelmi szálláshely--szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik" tájékoztató értelmében az üdülők szálláshely-szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói vagy más személy veszi igénybe) kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül. Ez alapján pedig a szolgáltatás után turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik. Jól értelmezzük a tájékoztató alapján, hogy az általunk nem üzleti céllal végzett közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás után is meg kell fizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást? Van-e más olyan kötelezettségünk, amely az üdültetési szolgáltatás után keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...turizmusfejlesztési hozzájárulás tárgya az Áfa-tv. 3. számú melléklet II. részének 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása. Ez a törvényhely határozza meg, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfamértéke jelenleg 5%....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Fakitermelés saját erdőből

Kérdés: Önkormányzatunk saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre külső vállalkozóval kötöttünk szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére a tűzifa kitermelésére. A tűzifa nagy részét az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A KLIK által fenntartott általános iskola az önkormányzat faluházát is használja, megállapodás alapján a felek a rezsikiadásokat, így a felhasználásra kerülő tűzifa költségét 50-50%-ban osztják meg, melyet önkormányzatunk továbbszámláz az iskolának.
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos elszámolások fejezete alapján kell elvégezni. Az értékesítéssel kapcsolatos bevételt a B401. Készletértékesítés ellenértéke rovaton kell elszámolni.Az iskolának értékesített tűzifáról áfás számlát kell kiállítani. Az értékesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Iparterület kialakításával összefüggő kiadások áfája

Kérdés: Önkormányzatunk pályázatot ad be iparterület kialakítására. Azokkal a tevékenységekkel kapcsolatban, amikhez kötődően áfafizetési kötelezettsége van az önkormányzatnak, a kiadások utáni áfát vissza tudjuk igényelni. A pályázati támogatási igényt attól függően bruttó vagy nettó módon kell beadnunk, hogy az áfát a kiadásokkal kapcsolatban vissza tudjuk-e majd igényelni. Sajnos nekünk nem egyértelmű ez most. Ami nehezíti a kérdés eldöntését, hogy az áfát az iparterület kialakításával kapcsolatban vissza tudja-e az önkormányzat igényelni, hogy a kiadások most jelentkeznének az önkormányzatnál, a bevétel viszont csak évek múlva, és a bevétel azon túl, hogy évek múlva jelentkezik csak, még ráadásul mint iparterület-értékesítés fordított áfás is, tehát az áfát nem az önkormányzatunk fizeti majd a NAV felé, hanem a vásárló? A pontos kérdés az lenne, hogy az áfa ezzel az iparterület kialakításával kapcsolatos kiadásoknál visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...ez az Áfa-tv. 120. §-ának felvezető szövegéből következik. E jog gyakorlásának nem kizáró oka: sem a ráfordítás és a bevétel (ellenérték) keletkezése közötti időbeni eltérés, ami beruházással járó előkészítés esetén gazdaságilag egyébként is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Önkormányzati bérlakás értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
Részlet a válaszából: […] ...külön-külön választható adókötelezettség. A bérleti díjat akkor is számlázni kell, ha a bérlő nem fizeti ki annak ellenértékét. Mindezekre tekintettel a bérletidíj-hátralék a lakás vételárába nem számítható be. Véleményünk szerint helyesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Tanórán kívül tartott táncoktatás áfája

Kérdés: A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységnek minősül-e - azaz megfeleltethető-e az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés i) vagy j) pontjaiban foglalt adó alóli mentesség kritériumainak - az a szolgáltatásnyújtás, amelyet egy hagyományőrző (nem közhasznú) egyesület pedagógusvégzettséggel rendelkező táncoktatója végez, díj ellenében, óvodás, általános iskolás és középiskolás tanulók részére tanórán kívül? Ugyanez a tevékenység tárgyi mentes tevékenységként számlázható-e, ha egy nyári tábor keretében nyújtott komplex szolgáltatás részeként valósul meg (néptánctábor étkezés- és szállásnyújtással egyetemben, egyéb, pl. kézműves-foglalkozással)?
Részlet a válaszából: […] ...és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet a köznevelés, a szakképzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt - akár több adagot is -, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából az Szja-tv. 3. §-a 9. pontjának előírásait kell figyelembe venni. E szerint szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
1
2
3
107