Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott ellenérték tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Bentlakásos intézmény működése - munkahelyi étkezésből származó jövedelem áfája

Kérdés: Bentlakásos intézmény - költségvetési szerv, idősotthon - vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Rendelkezünk saját konyhával. A lakóinknak napi ötszöri étkezést, munkavállalóinknak munkahelyi étkezést biztosítunk. A bejövő nyers- és alapanyagszámlák áfatartalmát az áfatörvény szerinti arányosítási módszerrel igényeljük vissza, tekintettel a munkahelyi étkeztetésre, amelyet 27% áfával számlázunk. Dolgozóink önköltség alatti áron vehetik meg az ebédet, ez számlázásra kerül, és az ellenértéket levonjuk a munkabérből. Az önköltségi bruttó ár és a dolgozói bruttó ár különbözetét jövedelemként számfejtjük, figyelembe véve az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése w) pontjának előírásait. A szokásos piaci ár alatt adjuk az étkezést, az ebéd előállítási (önköltségi) árát csak részben téríti meg a dolgozó, így jövedelemként az önköltségből meg nem térített részt számoljuk el. Szükséges a jövedelemként elszámolt összeg áfatartalmának bevallása és megfizetése? Jelen esetben kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell alkalmazni az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szokásos piaci árra vonatkozó részt?
Részlet a válaszból: […]munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában.A hivatkozott jogszabályi előírások együttes értelmezése alapján a munkavállaló a munkáltatóval kapcsolt fél, az aránytalanul alacsony áron adott ételre vonatkozik az a törvényi előírás, hogy szokásos piaci áron kell az adóalapot meghatározni. Az Áfa-tv. 255. §-ának (1) bekezdése szerint szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Az Áfa-tv. 255. §-ának (2) bekezdése szerint összehasonlítható körülmények hiányában - az (1) bekezdéstől eltérően - a szokásos piaci ár:a) termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél;b)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5355
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Ellátási szolgáltatás számlázása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati fenntartású költségvetési szervként látjuk el a címben jelzett önként vállalt feladatot. Helyesen járunk-e el abban az esetben, ha az ellátott térítési díjáról szóló számlát minden esetben az ellátott nevére állítjuk ki, még akkor is, ha az adott térítési díj egy részét az ellátott egy vagy több hozzátartozója fizeti? Meg kell bontani a számlázást oly módon, hogy az ellátott által fizetett részt az ellátott részére számlázzuk, a hozzátartozó(k) által fizetett részt/részeket pedig a hozzátartozó(k) részére? Az ellátottakkal minden esetben megállapodást köt az intézmény, melyben a térítési díj megfizetésének arányairól az ellátottak és a hozzátartozók nyilatkoznak.
Részlet a válaszból: […]és címe. A szolgáltatás igénybevevője az ellátott. Az igényvevőnek, vagyis a számlán szereplő vevőnek nem kell feltétlenül egybeesnie az ellenértéket fizetővel. A számla ellenértékét, adóalapját és a számlán szereplő vevő nevét sem befolyásolja, ha más vagy több
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5284
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Kedvezmény szerepeltetése a számlán

Kérdés: Konferenciát szervezünk, és a meghatározott időpontig jelentkezők részére early bird kedvezményt biztosítunk, a teljes belépő árának meghatározott százalékát engedjük el, továbbá kedvezményt biztosítunk akkor is, ha egy cégtől legalább két fő jelentkezik, ezt is a belépőjegy százalékában határozzuk meg. Mindkét engedményt meghirdetjük nyilvánosan. A számla kiállítása hogyan helyes, ha csak a kedvezményes ár van feltüntetve rajta, vagy úgy, hogy a számla első sorába beírjuk a teljes árat, a következőben pedig mínusszal a kedvezmény összegét?
Részlet a válaszból: […]üzletpolitikai célú-e, ugyanis, amennyiben nem az, akkor nem csökkenthető vele az áfaalap.Az üzletpolitikai engedmény kritériumait az Áfa-tv. 71. §-a tartalmazza, e szerint akkor üzletpolitikai célú az engedmény,- ha az árengedményt adó féltől független féllel kötött és más független fél számára is elérhető (azonos feltételek mellett, észszerűen) megállapodásban,- vagy az árengedmény nyújtójától független féllel kötött, azonos feltételek mellett észszerűen elérhető megállapodásbanelőre rögzítik, illetve az árengedmény pénzben kifejezett értéke kisebb, mint az eredeti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adó nélküli ellenértéke. Amennyiben nem kötnek a felek megállapodást, a kritériumoknak az is megfelel, ha nyilvános oldalon hirdetik az árengedményt, és az bárki részére azonos feltételekkel elérhető.A kérdésben leírtak szerinti early bird kedvezmény és a két fő jelentkezése esetén adott kedvezmény, üzletpolitikai árengedmény is teljesítésig adott engedmény.A számlán kötelezően szerepeltethető adattartalmakat az Áfa-tv. 169. §-a sorolja fel, amelynek i) pontja szerint az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5115
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Ellenérték meghatározott időszakra való megállapítása

Kérdés: Az önkormányzat falunap megrendezése során 2018-ban megrendelt sátorbérlési szolgáltatást 2018. 09. 16.-2018. 09. 20. időszakra vonatkozóan. A számlát a bérbeadó 2018. 09. 16-án állította ki 2018. 09. 16-i teljesítéssel, 2018. 10. 16-i fizetési határidővel. A számla megfelelően lett kiállítva? Az ügylet minősülhet-e az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszaki elszámolású ügyletnek, tekintve hogy egy időszakot (2018. 09. 16.-2018. 09. 20.) foglal magában?
Részlet a válaszból: […]elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi. A kérdéses számlán a számla kelte és a fizetési esedékesség is szeptember 16., tehát megelőzi az elszámolt időszak utolsó napját, ezért a teljesítési időpont megegyezik a számlakiállítás napjával. A számlát helyesen állították ki.   Helyesbítés (megjelent a Költségvetési Levelek 276. számában – 2019.05.28.) Kérdés: A Költségvetési Levelek 272. számában a 4910. kérdésre (Ellenérték meghatározott időszakra való megállapítása) adott válaszban tévesen szerepel, hogy a fizetési esedékesség szeptember 16. A kérdésben leírtak szerint 2018. 10. 16. volt a fizetési határidő. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A 4910. kérdésre adott válaszban tévesen szerepelt a fizetési esedékesség. A válaszban tévesen 2018. 09. 16-ai teljesítési időpont szerepelt 2018. 10. 16. helyett. A fizetési határidő befolyásolja a teljesítési időpontot, emiatt a válasz tévesen jelent meg. A 2018. 09. 16. - 2018. 09. 20. időszakra vonatkozó sátorbérlési szolgáltatást a határozott időszakos ügyletek szabályai szerint kell számlázni az Áfa-tv. 58. §-ában foglaltak szerint. A határozott időszakos ügyletek számlázásánál az alábbi esetek fordulhatnak elő: a) a fizetési határidő az elszámolt időszak utolsó napjára esik - ez esetben a teljesítési időpont az elszámolt időszak utolsó napja, b) a számla kiállításának kelte és a fizetési határidő is megelőzi az elszámolt időszak végét - ez esetben a teljesítési időpont a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4910
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Bizonylat kiállítása utalvány beváltása esetén 2019. január 1-jétől

Kérdés: 2019. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak az utalványokra, illetve azok beváltására. Az új szabályokkal kapcsolatban több kérdésünk is felmerült.
1. Társaságunk ajándéktárgyak forgalmazásával foglalkozik, csak Magyarországon értékesítünk, a termékeket az üzleteinkben lehet megvásárolni, külföldre nem szállítunk, webshopunk nincs. Az eddigi gyakorlat szerint, amikor a vevő akár az általunk kibocsátott utalványt, akár a más által kibocsátott utalványt beváltotta nálunk, azaz terméket adtunk az utalványért "cserébe", számlát vagy nyugtát bocsátottunk ki a vevőnek. Nem teljesen egyértelmű számunkra, hogy a 2019. január 1-jétől hatályos szabályok alapján hogyan kell majd bizonylatolni.
2. Az Áfa-tv. új szabályai megkülönböztetik az egycélú és többcélú utalványokat. Úgy értesültünk, hogy csak azok az utalványok minősülnek egycélú utalványnak, amelyeket azonos adómérték alá tartozó termékekre lehet beváltani, azonban a jogszabály szövegéből ezt nem tudjuk egyértelműen kiolvasni. A mi üzleteinkben kizárólag 27 százalékos áfa alá tartozó termékeket lehet megvásárolni. Ez azt jelenti, hogy az utalványok beváltására az egycélú utalványokra vonatkozó szabályok vonatkoznak az esetünkben?
Részlet a válaszból: […]értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése;b) egycélú utalvány: olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege;c) többcélú utalvány: az egycélú utalványtól eltérő utalvány;d) utalvány beváltása: utalvány termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként történő elfogadása;e) utalvány beváltója: aki az utalványt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként saját név alatt elfogadja".Az egycélú utalvány fogalma két fontos kritériumot tartalmaz. Az első feltétel értelmében az az utalvány tekinthető egycélú utalványnak, amelynek a kibocsátásakor már ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye (azaz a beváltáskori ügylet teljesítési helyét kell ismerni). Az Áfa-tv. 25. §-a értelmében - amely kimondja, hogy ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van - az Önök üzleteiben kapható termékekre beváltható utalványok tárgyát képező termékértékesítés teljesítési helye Magyarország. Mivel ez a tény már az utalvány kibocsátásakor ismert, ebből a szempontból a kérdésben szereplő utalványok megfelelnek az egycélú utalványra vonatkozó első kritériumnak. A második feltétel azt jelenti, hogy ismerni kell a kibocsátáskori adómértéket. Tekintve, hogy a kérdésben megadott információk szerint üzleteikben csak 27 százalékos áfa alá tartozó termékek kaphatóak, így már a kibocsátáskor tudni lehet, hogy milyen összegű adót kell fizetni az ügylet után. Mindezek alapján a szóban forgó utalvány egycélú utalványnak minősül.Az utalványok értékesítésére, beváltására vonatkozó szabályokat az Áfa-tv. 18/A-18/B. §-ai tárgyalják. Mivel társaságuk esetében csak egycélú utalványokról van szó, a 18/B. § szabályaira (amelyek a többcélú utalványokra vonatkoznak) most nem térünk ki. Az Áfa-tv. egycélú utalványra vonatkozó új szabályai a következőket rögzítik:"18/A. § (1) Az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás) az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Az egycélú utalvány más nevében történő átruházása esetében az utalvány tárgyát képező termék-értékesítést, szolgáltatásnyújtást az teljesíti, akinek (amelynek) a neve alatt az utalványt átruházzák.(2) Amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek.(3) Amennyiben a beváltó az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek, azonban úgy kell tekinteni, hogy a beváltó - olyan érték fejében, amelyen az utalványt ellenértékként vagy részellenértékként elfogadja - az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít az utalványt kibocsátónak."A 18/A. § (1) bekezdése értelmében akár a társaságuk, akár más bocsát ki egycélú utalványt, adóköteles ügyletnek az egycélú utalvány átruházását kell tekinteni. Azaz adófizetési és számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség akkor keletkezik, amikor az utalványt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4869
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,

6. találat: Önrész áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és a tevékenységünkhöz szükséges gépkocsik egy részét hosszú távú bérleti szerződés alapján használjuk. A társaság, amelytől béreljük a gépkocsikat, ún. flottakezelési szolgáltatást nyújt. A csere-autó-ügyintézés, hozom-viszem szolgáltatás mellett a társaság saját szervizzel rendelkezik, és a szervizt is beépíti szolgáltatásába, emellett pedig biztosítási (KGFB, casco) ügyintézést is vállal. A flottakezelési szolgáltatáscsomag egységes díjazás alá esik, azaz egy előre kiszámítható díjat fizetünk a társaság részére. A társaság és intézményünk között fennálló szerződéses konstrukcióban a társaság az adott járműre az általa kiválasztott biztosítónál teljes körű casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást köt. A biztosítási díjak a flottakezelési szolgáltatási díj részét képezik, a casco biztosítás önrésze pedig az esetek döntő többségében (azaz a biztosító által nem térített összeg) 10 százaléka, de minimum 50?000 forint. A szerződés szerint a casco biztosítás alapján térítendő kár önrészét minden esetben intézményünk fizeti. Az önrész áfarendszerbeli megítélésével kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a bérleti és flottakezelési szolgáltatás mint főszolgáltatás adóalapjába beépül, vagy mivel az intézményünk által előidézett biztosítási esemény következtében a társaság tulajdonában kár keletkezett, s a kárral kapcsolatban a társaság a biztosító felé az önrész megfizetésére kötelezett, amely kárösszeget átterhel intézményünkre, azaz arra, akinek a tevékenysége miatt elszenvedte a kárt, ebből következően tekinthető-e az önrész áthárítása kártérítésnek, amely az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint nem minősül ellenértéknek?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek - sem alkalmazható az önrész vonatkozásában, tekintve hogy az önrész megtérítése ellenében a társaság - a rendelkezésre álló információk szerint - nem nyújt a flottakezelési szolgáltatáshoz mint főszolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatást.A fent részletezettekre figyelemmel, a kérdésben kifejtettek alapján meglátásunk szerint azokban az esetekben, amikor önrész megtérítésére kerül sor, akkor az önrész árképzési tényezőként az Áfa-tv. 65. §-a alapján a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába beépül. Az Áfa-tv. 65. §-a kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4541
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Ellenértéket képező támogatás adója

Kérdés: A régi és az új áfatörvény alapján is áfakötelezettség kapcsolódik a támogatáshoz, ha a támogatás összege valamely konkrét szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés ellenértékét képezi. Ehhez kapcsolódóan kérdésünk, hogy ilyen esetben a támogatás összegét kell-e az adó alapjaként meghatározni, és erre kell felszámítani a hatályos áfakulcs figyelembevételével az adótartalmat, vagy a támogatás összegét bruttó összegként kell figyelembe venni, és ezen összegből kell visszaszámolni az áfatartalmat? (Például 25%-os adókulcs figyelembevételével, 1 000 000 Ft támogatás folyósítása esetén az adó alapja 1 000 000 Ft, az adótartalom 250 000 Ft; vagy az adó alapja 800 000 Ft, az adótartalom 200 000 Ft?)
Részlet a válaszból: […]pontjának azt a rendelkezését, amely szerint a termékértékesítés adóalapjába nem tartozik bele az általános forgalmi adó. Vagyis abban az esetben, ha az ellenértéknek minősülő támogatásnak általánosforgalmiadó-tartalma van, akkor csak a támogatásnak az általános forgalmi adóval csökkentett része vehető figyelembe adóalapként. Hogy az ellenértéknek minősülő támogatás általános forgalmi adót tartalmaz-e, a támogatás nyújtására vonatkozó szerződés, megállapodás és/vagy a támogatásra vonatkozó jogszabály alapján állapítható meg. Amennyiben ezekből más nem következik, az ellenértéknek minősülő támogatást olyan összegnek kell tekinteni, ami az általános forgalmi adót tartalmazza. Így például egy költségvetési forrásból származó támogatás mint ellenérték az adót is tartalmazza, ha a támogatásra vonatkozó szerződésben/megállapodásban és/vagy a támogatásra vonatkozó jogszabályban általánosforgalmiadó-alapra, adómértékre, illetve adóösszegre való utalás nem szerepel. Elméletileg felmerül annak lehetősége, hogy abban az esetben, ha a felek a támogatás összegét tévesen nem tekintették ellenértéknek, a támogatás ellenértéknek minősülés feltárásakor a szerződésüket/megállapodásukat utólag úgy módosítják, hogy a támogató a nyújtott támogatás összegét megemeli az általános forgalmi adó összegével, ugyanakkor az ilyen szerződés/megállapodás módosítás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3154
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Szemétszedési akcióban részt vevő cégek tevékenysége

Kérdés: Önkormányzatunk szemétszedési akciót szervez a területén. A szemétszedési akcióban részt vesz egy önkéntes munkával foglalkozó alapítvány is. A hulladékgyűjtés kapcsán összegyűjtött szemét elszállításában, illetve lerakásában, ártalmatlanításában, a helyi hulladékszállítással, illetve hulladéklerakással, ártalmatlanítással foglalkozó cégek is részt vesznek. Milyen megítélés alá esik áfaszempontból a szemétszedési akcióban részt vevő cégek tevékenysége, amennyiben a szolgáltatásaikat ingyen nyújtják, illetve ha azért ellenértéket kérnek?
Részlet a válaszból: […]kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Az említett törvényhely alapján a szemétszedési akciót (továbbiakban: Akció) támogató cégek (hulladéklerakót üzemeltető, hulladék elszállítója) szolgáltatása abban az esetben lesz áfaköteles, amennyiben a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adott cégnek adólevonási joga keletkezett (Áfa-tv. 120. §). Az adó alapja ilyen ingyenes szolgáltatás esetén, az Áfa-tv. 69. §-át figyelembe véve, az az összeg, ami az adóalanynál a szolgáltatás nyújtásával kiadásként felmerül, azaz az ingyenes szolgáltatással összefüggésben ténylegesen felmerült kiadások, ráfordítások összege. Feltételezve, hogy a szolgáltatást nyújtóknak az általuk ingyenesen nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódóan volt adólevonási joguk, úgy az Akció keretében, mind az ingyenesen nyújtott, mind az ellenérték fejében teljesített szolgáltatásaik után keletkezik áfafizetési kötelezettség, amiről áfa felszámításával kell a megfelelő bizonylatot (főszabály szerint számlát) kiállítaniuk a szolgáltatást nyújtóknak. Az áfafizetésre kötelezett személyének megállapítására az Áfa-tv. 138. §-ában foglalt főszabály alkalmazandó. Ez alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adót - ha e törvény másként nem rendelkezik - az az adóalany fizeti, aki (amely) az ügyletet saját nevében teljesíti (azaz jelen esetben a hulladéklerakót üzemeltető, a hulladék elszállítója). Fontos megjegyezni ugyanakkor,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2939

9. találat: Váltóval megfizetett ellenérték áfája

Kérdés: Önkormányzatként vissza szeretnénk igényelni a ránk áthárított áfát. Hogyan kell értelmezni az Áfa-tv. 48. § (7) bekezdésében megfogalmazott megfizetettség szabályt? Megfizetettnek minősül-e az ellenérték, ha azt váltóval fizetik meg?
Részlet a válaszból: […]végző, illetve a szolgáltatást nyújtó adóalannyal szembeni - tartozása megszűnik. Az adó-visszaigénylési kérelem teljesítése vonatkozásában az ellenérték váltóval történő kiegyenlítése megfizetettséget eredményez. Következésképpen annak az adóalanynak, aki/ amely az Áfa-tv. 48. § (4)-(6) bekezdés rendelkezései alapján az adó visszaigénylésére jogosulttá vált, nem kell a negatív elszámolandó adót csökkentenie a váltóval kiegyenlített számlában rá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1830

10. találat: Vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő átruházása

Kérdés: Költségvetési szerv vagyonkezelői jogot ad át ellenérték fejében egy másik költségvetési szervnek. Keletkezik-e ebben az esetben áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]vagyon kezelésbe adása, a kincstári vagyon ellenérték nélkül más használatába adása, valamint a kincstári vagyonhoz kapcsolódó jogok és más immateriális javak gazdasági társaságnak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként történő átengedése általánosforgalmiadó- és illetékmentes. A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő átruházása esetén a korábbi - adóalany - vagyonkezelő nem vagyonkezelői szerződést köt az új kezelővel, hanem ellenérték fejében hozzájárul ahhoz, hogy az új kezelő a helyébe lépjen. A vagyonkezelői szerződést a KVI köti, de az előbb említett ellenértéket nem a KVI, hanem a vagyonkezelői jog korábbi jogosultja kapja. Ez az Áht. 109/G §-a alá tartozik, melyhez a törvény vonatkozó előírása nem rendel áfa alóli mentesítést, így az áfaköteles. A vagyonkezelői jog átruházására az Áht. 109/G § (1) bekezdése jogosít, mely szerint a vagyonkezelői jog jogosultját - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve az Szt. szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem értékesítheti, illetve arra zálogjogot, illetve haszonélvezeti jogot nem alapíthat. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogát írásbeli megállapodás alapján és a KVI-vel kötött megállapodásban foglalt, akár a versenyeztetés alól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1424
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést