Összes cikk:
1. cikk / 1076 Készlet és tárgyi eszköz beszerzési értékének megállapítása
Kérdés: A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és - a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan - a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47-50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 - K312 - K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és - a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan - a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47-50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 - K312 - K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?
2. cikk / 1076 Kereskedelmi szálláshely- szolgáltatás teljesítési időpontja
Kérdés: Évek óta üzemeltetek egy panziót. Egy másik vendéglátós az általam követett gyakorlattól eltérő áfabeli megítélésről számolt be. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása esetén mit kell az ügylet teljesítési időpontjának tekinteni? Jól gondolom, hogy folyamatos teljesítésű ügyletnek minősül a szálláshely-szolgáltatás (hiszen ez is ingatlan-bérbeadásnak minősül tudomásom szerint)? Ha a vendég a kijelentkezés napja mint fizetési határidő előtt fizet, akkor a kifizetés előlegnek minősül?
A másik kérdésem a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos. Ha a vendég előleget fizet a szállásra, az előleg után keletkezik hozzájárulás--fizetési kötelezettségem?
A másik kérdésem a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos. Ha a vendég előleget fizet a szállásra, az előleg után keletkezik hozzájárulás--fizetési kötelezettségem?
3. cikk / 1076 Idegenforgalmi adó áfarendszerbeli kezelése
Kérdés: Múlt évben indítottam a vállalkozásomat, nyitottam egy panziót. A NAV honlapján részletes tájékoztatókat találtam az engem érdeklő kérdések kapcsán, azonban nem tudom, hogy hogyan kell helyesen eljárni az idegenforgalmi adóval kapcsolatban. Amikor kiállítom a számlát a vendégnek a szállás díjáról, az idegenforgalmi adót is tovább kell számláznom, fel kell tüntetnem a számlán? A szálláshely-szolgáltatás adóalapjába beletartozik az idegenforgalmi adó?
4. cikk / 1076 Számlakibocsátási kötelezettség belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén
Kérdés: Az Áfa-tv. vonatkozó előírásai alapján a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén az előlegként átvett összegről számlát nem kell kibocsátani. Ha jól értelmezem az Áfa-tv.-t, az 59. § alapján, ha belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizetnek előleget, nem keletkezik adókötelezettség. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén irányadó szabályokhoz hasonlóan, vagy azokból kiindulva - tekintve, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén is a fordított adózás mechanizmusa szerint keletkezik az adófizetési kötelezettség -, kell-e a belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén számlát kibocsátani? Például, ha belföldi, áfafizetésre kötelezett adóalanyok közötti, belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizet a vevő 600 000 forint előleget, van-e számlázási kötelezettsége az eladónak?
5. cikk / 1076 Az építési-szerelési munkálatok adózása
Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adókódú, általános szabályok szerint áfafizetésre kötelezett, adott esetben az építési-szerelési munkálatok esetében a fordított adózás alá tartozhat. Úgy tudjuk, változott az ezzel kapcsolatos szabályozás, a fordított adózás alá tartozó ügyletek köre. Hogyan érinti ez a már folyamatban lévő munkákat?
6. cikk / 1076 Pénzintézeti jóváírások áfája
Kérdés: Önkormányzatunk a választott pénzintézettől a következő címeken kap jóváírásokat, illetve fizet ki a bank felé költségeket:
Pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés)
- kamat (likvid, beruházási hitel után)
- rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után)
- forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, postai utalvány díja, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)
Pénzintézet által jóváírt összegek
- kamat (lekötött betét, illetve egyéb kamat)
Jól gondoljuk, hogy ezen bevételek és költségek áfamentesek, viszont a késedelmi kamat - mely tulajdonképpen egyfajta "büntetés", nem pedig a szolgáltatás ellenértéke - áfa hatályán kívüli bevétel?
Pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés)
- kamat (likvid, beruházási hitel után)
- rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után)
- forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, postai utalvány díja, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)
Pénzintézet által jóváírt összegek
- kamat (lekötött betét, illetve egyéb kamat)
Jól gondoljuk, hogy ezen bevételek és költségek áfamentesek, viszont a késedelmi kamat - mely tulajdonképpen egyfajta "büntetés", nem pedig a szolgáltatás ellenértéke - áfa hatályán kívüli bevétel?
7. cikk / 1076 Önkormányzati közfeladat ellátásának kiszervezése
Kérdés: Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?
8. cikk / 1076 Kisvállalkozásokra vonatkozó adminisztrációs könnyítéssel kapcsolatos 2023-as változás
Kérdés: Kézműves termékeket előállító, értékesítő egyéni vállalkozó vagyok, elsődlegesen a magyar piacra, belföldre adok el termékeket. Más tagállamban telephelyem nincs, kizárólag Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany vagyok. 2022-ben már világszerte értékesítettem a termékeimet, azonban a nemzetközi forgalom még mindig elhanyagolható mértékű a belföldi értékesítésekhez képest. A Közösségen belüli távértékesítésekre a vonatkozó szabályok szerint - mivel a 10.000 eurós értékhatárt nem léptem át, és nem is jelentettem be eltérést a NAV felé - a belföldi, 27 százalékos áfát számítom fel, és nem választottam az egyablakos rendszer (OSS) szerinti adózást. Ismereteim szerint a kisvállalkozásokra vonatkozó adminisztrációs könnyítés tekintetében új szabály lépett életbe. Milyen változással kell számolni? A 10.000 eurós értékhatárba a belföldi értékesítések is beleszámítanak?
9. cikk / 1076 Használatba adott ingatlan közüzemi díja
Kérdés: Szervezetünk gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó költségvetési szerv. Általános forgalmi adó tekintetében alanyi mentes. Vannak a birtokunkban olyan ingatlanhasználati megállapodások, amelyek átvállalt állami feladatként kizárólag gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységek ellátására ingatlanrészt biztosít egyházaknak, egyéb szervezeteknek ingyenes használatra. A használati megállapodások kikötik azt, hogy az ingatlanrészek kizárólag az államilag átvállalt feladat ellátása céljából használhatóak. Az ingatlan használatából eredő közüzemi díjakat általános forgalmi adó tekintetében tárgyi mentes szolgáltatásként számlázzuk tovább, az Áfa-tv. 85. és 87. §-a alapján. Ez a gyakorlat megfelelő? A továbbszámlázott tételek nélkül szervezetünk árbevétele nem haladja meg az áfakörbe kerülés határát, ezért alanyi mentesen számlázzuk tovább az egyéb díjakat.
10. cikk / 1076 Hirdetési díj elszámolása
Kérdés: Az önkormányzatunk negyedévente megjelentet egy 24 oldalas újságot, helyieket érintő információkról, jövőt érintő eseményekről. Vannak benne reklámhirdetésnek szánt helyek cégek számára. Milyen COFOG-ra, rovatra kell könyvelni az általunk kiállított számlát, és milyen címszóval, illetve áfásan vagy nem áfásan lehet kiszámláznia az önkormányzatnak? Kell-e ez ügyben testületi döntés?