1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk egy intézmény rezsiköltségeit az önkormányzat által továbbszámlázott költségként fizeti meg. A továbbszámlázásról megállapodást kötött a két költségvetési szerv. 2026 tavaszán feltárásra került az a hiba, hogy 2023 tavaszától nem a megállapodás szerint került továbbszámlázásra a költség, hanem magasabb arányban, ami kifizetésre is került. A számla kiállítója és a befogadója is hibázott. Hogyan tudja a két szerv a hibát javítani, illetve a számszaki hibából adódó tévesen megfizetett költség – meddig és hogyan – visszakövetelhető? Mi lehet a jogi alapja a túlfizetés visszakövetelésének?

Kérdés: Idén szeptember 1-jétől immáron a kiállított nyugtákkal kapcsolatban is kötelező a NAV felé adatot szolgáltatni. Önkormányzatunk intézménye (rendészeti igazgatóság) kerékbilincselésről ad nyugtát (nyugtatömb használatával) az érintetteknek. Tekintettel arra, hogy ezen tevékenység közhatalmi bevételnek minősül, az intézmény számlát nem állít ki, csupán egy egyéb pénzügyi bizonylatot készít a partner részére. Milyen újabb kötelezettsége lett az intézményünknek az említett szeptemberi módosulást figyelembe véve?

Kérdés: Önkormányzatunk adószámának 9. karaktere 2-es. Áfa-visszaigénylést kizárólag az intézményi gyermekétkeztetés során alkalmazunk. Nyáron a település iskoláskorú gyerekei számára az önkormányzat nyári napközit biztosít, napidíj ellenében. A napidíjat, valamint a nap során biztosított étkezést a szülők részére kiszámlázzuk. A nyári napköziben biztosított étkezést 27%-os áfaértékkel számlázzuk ki. A napidíj kapcsán a fentiek alapján milyen áfakulcsot szükséges rögzíteni a számlázás során? 27%-os áfakulcs esetén – a korábban leírtak alapján – áfa-visszaigénylési jogosultságunk keletkezik-e?

Kérdés: Ha a munkavállaló utólagos elszámolásra felvesz készpénzelőleget a pénztárból, akkor, ha vásárlásnál a saját bankkártyájával fizet, elszámolhatja-e a számlát, vagy ragaszkodhatunk a készpénzes fizetéshez, mivel felvette az előleget?

Kérdés: Intézményünk önkormányzat, önként vállalt feladataként fodrász, pedikűr szolgáltatást nyújt a gondozottjaink részére (házi segítségnyújtás, átmeneti gondozás keretében és klubokban ellátottaknak) térítési díj ellenében. A szolgáltatást és a térítési díjat önkormányzati rendelet szabályozza. A fodrász, pedikűr szolgáltatást az ellátottak részére áfamentesen számlázhatjuk?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású kulturális intézmény bérleti díj fejében kiadja a színpadot 2 előadásra. A jegybevételt a kulturális intézmény szedi be, amit a bérlő által kiállított bruttó számla alapján kifizet a bérlő részére. A szerződés szövegét idézve: „A Felek megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó rendezvényenként – az adott rendezvény megtartását követő 3 munkanapon belül – teljesítésigazolást és jegybevételi igazolást küld a Bérlő részére. A Bérlő a jegybevételi igazolás alapján a jegybevételről a jogszabályoknak megfelelő számlát állít ki, amelyet megküld a Bérbeadó részére.” A kulturális intézmény elméletileg csak beszedi a bevételt, mert neki áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, de a bevétel tulajdonképpen a bérlőt illeti meg. A jegyértékesítés a jegyértékesítő programban zajlik, amelyből az adatok a NAV felé online beérkeznek. Nem szeretnénk a költségvetési kiadási és bevételi oldalt terhelni ezzel az átfutó tétellel, ezért helyes-e az alábbi könyvelésünk?
Jegybevétel: alapot csak pénzügyi főkönyvön, K 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, B406 vennénk nyilvántartásba (így az áfaanalitikában és -bevallásban is szerepelne az online már beérkezett adat áfatartalma).
Bérlő által kiállított számla: alapot csak pénzügyi főkönyvön, T 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, K351 (levonható áfa) nyilvántartásba vennénk.
Könyvelhetjük-e az alapot függő pénzügyi főkönyvre?

Kérdés: Bölcsődében a gondozási díj tárgyi adómentes, az étkezés áfás. Az intézménynél az alapfeladat ellátása mellett – a fenntartó rendeletében meghatározottak alapján – önként vállalt feladatként játszó csoportot és időszakos gyermekfelügyeletet is biztosítanak. A játszócsoportban napidíj és ebédtérítési díj került meghatározásra külön-külön, az időszakos gyermekfelügyelet esetében óradíj és étkezési térítési díj, szintén külön-külön. Ezekben az esetekben is adómentes a gondozási díj, vagy áfaköteles lesz?

Kérdés: A hozzánk tartozó önkormányzati költségvetési szervek az intézmény dolgozói részére kedvezményes munkahelyi étkezést biztosítanak. Van olyan intézmény, ahol saját konyhában történik a főzés, és van olyan is, ahol külső szolgáltatótól vásárolják az ételt. Az intézményeknek az áfát csak a ténylegesen megfizetett összeg után kell befizetniük (mivel a szolgáltatás ellenértéke részben megtérül), vagy a teljes ár után kell az áfát befizetni?

Kérdés: Az önkormányzat osztatlan közös tulajdonú erdőingatlanban tulajdonostárs. Az egyik tulajdonostárs az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló bekebelezési eljárást kezdeményezett. Az eljárás során az önkormányzat a tulajdoni hányadáért felajánlott ellenértéket elfogadta. Ebben az esetben az önkormányzatnak – mint áfaalanynak – szükséges-e számlát kibocsátania az ellenértékről, és ha igen, azt áfamentesen vagy az általános forgalmi adót is tartalmazó ellenértékről kell kiállítania?

Kérdés: Önkormányzathoz beérkező számla összege nem egyezik meg a teljesítésigazoláson feltüntetett összeggel. Ezt azzal indokolják, hogy a vállalkozó az aszályos időszak miatt nem tudta elvégezni az ültetési munkálatokat, így a számla egy részének kifizetésére jogosult. Külön teljesítésigazoláson kéri a számla bizonyos részének kifizetését összegben meghatározva. Ez így teljesíthető-e, vagy mindenképpen kell a számlát módosítani?