Találati lista:
211. cikk / 1218 Adómentes Közösségen belüli termékértékesítéshez járulékosan kapcsolódó ügylet
Kérdés: Egy Németországban letelepedett társaság – mely Magyarországon sem áfaregisztrációval, sem letelepedettséggel nem rendelkezik – járműalkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat szerzett be egy magyarországi értékesítőtől (magyar beszállító). A társaság által beszerzett eszközöket a magyar beszállító a társaság részére értékesített járműalkatrészek gyártásához használja. A legyártott alkatrészeket a társaság Németországban található gyártóüzemébe szállítják, ahol beépítésre kerülnek a társaság által gyártott járművekbe. A gyártás során használt eszközök kizárólagos tulajdonosa a társaság, melyek hasznos élettartamuk alatt (legfeljebb 8 év) mindvégig a magyar beszállító birtokában maradnak. Ezt követően az eszközöket megsemmisítik. Az ágazatban általánosan elfogadott és alkalmazott gyakorlat, hogy az alkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat a beszállítók értékesítik a vevők számára, mivel azok jellemzően nagy értékűek, a kapcsolódó finanszírozási terheket a beszállítók pedig nem vállalják, figyelemmel arra, hogy maga az eszköz speciális, azzal általában csak az adott vevő számára tudnak alkatrészeket gyártani.
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások – a vonatkozó feltételek teljesítése mellett – az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően – véleményünk szerint – az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások – a vonatkozó feltételek teljesítése mellett – az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően – véleményünk szerint – az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?
212. cikk / 1218 Gyermekétkeztetés áfája
Kérdés: Az intézményünk 2022. január 1-jétől ellátja az iskolai gyermekétkeztetési feladatokat is, az óvodai és bölcsődei mellett. A nyilvántartásaink alapján nem tudjuk elkülöníteni az ingyenes, 50%-os kedvezményes és teljes árat fizető étkezőkre vonatkozó beszerzéseket. A teljes beszerzés után levonásba helyezzük az áfát, ezért az ingyenes étkezők esetében pedig a Gyvt. szerint nyersanyagnormára mint adóalapra fizetendő áfát vallottunk. Az iskola esetében, amikor az étkező 50%-os támogatásra jogosult, szükséges-e a kedvezményre mint adóalapra fizetendő áfát vallanunk, tekintettel arra, hogy a beszerzés teljes áfatartalma levonásra kerül?
213. cikk / 1218 Különadó a katában
Kérdés: A Katv. előírása szerint, ha egy gazdasági társaság egy kataalany partnerével éves szinten eléri a 3 millió forint forgalmat, 40% különadót köteles fizetni. Kivételt jelentenek azok az egészségügyi vállalkozások, melyeket az OEP finanszíroz. Mi a helyzet azon vállalkozásokkal, melyek nem közvetlenül az OEP által finanszírozottak, hanem a kórházakkal állnak kapcsolatban? A kórházakat az OEP finanszírozza, a gazdasági társaság a kórházzal áll kapcsolatban, a kataalany pedig a társasággal. Ebben az esetben mentesül a gazdasági társaság a különadó megfizetése alól?
214. cikk / 1218 Bekötőút és parkfelújítás önkormányzatok részére történő térítés nélküli átadásának adózása
Kérdés: Ingatlanfejlesztéssel, illetve bérbeadással foglalkozó társaság térítés nélküli eszközát-adás keretében bekötőutat és ehhez kapcsolódó létesítményeket, valamint egy park felújítását adta át különböző önkormányzatoknak. Mindkét ügylet esetén a térítés nélküli átadásra a jogszabályi előírások és az önkormányzatokkal kötött megállapodások miatt került sor. E közforgalom számára is nyitva álló terek átadására azért volt szükség, hogy a társaság az adott ingatlanokat rendeltetésszerűen használhassa. A társaság az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján az áfát megfizette, illetve arról számlát állított ki az önkormányzatok részére. Mivel a térítés nélküli átadásra bizonyíthatóan a társaság áfaköteles tevékenységének végzése érdekében került sor, így a társaságnak nem keletkezett áfafizetési kötelezettsége. Az előbbi nem befolyásolja a társaság jogát, hogy a fenti beruházásokhoz kapcsolódó áfát levonásba helyezze?
215. cikk / 1218 Részletre vásárolt telefon
Kérdés: Intézményünk mobiltelefont vásárolt 24 havi részletre, aminek a törlesztőrészlete a havi telefonszámlában jelenik meg. A telefont egy összegben bevételeztük átvételkor az alábbiak szerint a szerződésben szereplő összeggel: T 1311242 – K 9244. A telefon törlesztőrészlete a havi számlákban a K64-es rovatra kerül rögzítésre, amelyet negyedévente kivezetünk a befejezetlen beruházások közül: K 15113 – T 843599. Helyesen járunk el a könyvelésnél?
216. cikk / 1218 Ingatlaneladási szerződés módosítása
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló ingatlan/épület eladására 2021. évben adásvételi szerződést kötött egy vállalkozással. A szerződés értelmében a vállalkozás első lépésben foglalót fizet, majd a vételár fennmaradó részét 2021. december 15-ig bezárólag egy összegben megtéríti. A foglaló az önkormányzat részére meg is érkezett, a beérkező foglalóhoz az önkormányzat elkészítette az előlegszámlát. A vételár fennmaradó részét azonban, szerződéstől eltérően, a vállalkozás nem egy összegben, hanem részletekben törlesztgeti, hiába szól a szerződés szerinti követelés adott évre, a vételár megfizetése át fog húzódni a következő költségvetési időszakra. Fentiek alapján szükséges-e az alapszerződés módosítása, továbbá a beérkező részletfizetésekhez kell-e az önkormányzatnak számlát kibocsátani, illetőleg a végszámla kiállítása, jelen feltételek mellett, mikor esedékes?
217. cikk / 1218 5%-os áfa alkalmazása új ingatlan értékesítése esetén – többlakásos épület lakófunkciójának elhatárolása
Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést – tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát – ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?
218. cikk / 1218 Térfigyelő kamerarendszer térítésmentesen
Kérdés: Önkormányzatunk a helyi polgárőr-egyesülettől térítésmentesen átveszi a térfigyelő kamerarendszert. A rendszer könyv szerinti értéke 0 forint. A kamerarendszer áfa szempontjából minősülhet-e közcélú adománynak?
219. cikk / 1218 Közlekedési kötség elszámolása
Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?
220. cikk / 1218 Egyes önkormányzati bevételek elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk a köztemetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulást kiszámlázza 27%-os áfakulccsal (mivel az Áfa-tv. alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül), és a nettó értéket a B402 rovatra könyveljük. Helyesen kezeljük a temetőfenntartási hozzájárulást? Az önkormányzatunk által kiszámlázott piaci helypénzt, közterület-foglalást és a földhaszonbérletet a B402 vagy a B404 rovaton szükséges nyilvántartani?
