1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Egyetemünk alkalmaz egyéni vállalkozóként vagy kft.-tagként óraadó tanárokat. Jól értelmezzük, hogy az egyetemi oktatásban részt vevő oktatók az Áfa-tv. 165. §-a alapján mentesülnek a számlakibocsátási kötelezettség és a számla-adat-szolgáltatási kötelezettség alól, de számviteli bizonylatot ki kell állítaniuk?

Kérdés: A települési támogatás, illetve az összes önkormányzati rendeletben megállapított segély, támogatás áfa hatályán kívüli vagy adó alól mentes kiadás?

Kérdés: Önkormányzatunk pályázott az általa fenntartott, üzemeltetett múzeum épületének felújítására. A pályázat beadáskori állapota szerint bruttó támogatásban részesültünk, a támogatás intenzitása 100%-os volt. A támogatás intenzitása változott, mivel turisztikai fejlesztés, ezért csak a kiadások nettó összege számolható el. Az önkormányzat a múzeum működését nagyobb részben a központi támogatásból és kisebb részben a jegybevételekből finanszírozza. A tervezett felújítás tekintetében az áfát teljes összegben visszaigényelhetjük?

Kérdés: Tankerületi központunknál az önkormányzatokkal kötött vagyonkezelési szerződések, az üzemeltetési költségek viseléséről szóló megállapodások, valamint az étkeztetési feladatok ellátásával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodások alapján az alábbi két eset áll fenn:
1. Az étkeztetésre használt helyiségeket az adott önkormányzat nem adta át részünkre.
2. Az étkeztetésre használt helyiségek a vagyonkezelésünkbe kerültek ugyan, azonban azokat az adott önkormányzat részére ingyenes használatba adja a tankerület, a bérleti díj fizetésétől eltekint, de a működtetéshez kapcsolódó üzemeltetési költségeket megállapodás szerint az önkormányzat fizeti.
Mindkét esetben közös épületekről, a közüzemi díjak szempontjából közös főmérőkről van szó. Az Áfa-tv. 15. §-áról, illetve a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti költségmegosztásról van szó, ezért továbbszámlázott szolgáltatásként kell kezelni a közüzemi díjak önkormányzatot terhelő részének az önkormányzat felé történő számlázását. Ez igaz a második esetre is, vagy ilyenkor az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján már bérbeadásként kell kezelni (függetlenül attól, hogy a másik fél a tulajdonos), ezért a közüzemi díjak mint a bérbeadás járulékos költsége, annak megfelelően áfamentesen kerülnek kiszámlázásra? (Ebben az esetben a közüzemi díjak alapján számlázott összeg is a B402-re kerül?)

Kérdés: Önkormányzatunk csatornahálózatot épített ki a településen. Ehhez víziközmű-társulatot hozott létre, és a lakosok érdekeltségi hozzájárulást fizettek. A beruházás lezárult, a társulat megszűnt. Ezt követően az ingatlantulajdonosok, ha a hálózatra rá kívánnak kötni, 160 ezer forint közművesítési hozzájárulás megfizetésére kötelezettek. Ezt az önkormányzat egyik alszámlájára teljesítik. A befizetéseket a B402 rovatra szolgáltatások ellenértékeként könyveljük. Ez az összeg kell, hogy áfát tartalmazzon, vagy ez a hozzájárulás áfamentes bevétele az önkormányzatunknak?

Kérdés: Önkormányzatunk új utcát alakít ki a településen. A telkeket közművesítve értékesíti. A víz- és szennyvízrendszert az önkormányzat építi ki. A telektulajdonosoknak közművesítési hozzájárulást kell fizetni, amelyet áfafizetési kötelezettség terhel. Az elkészült közműrendszert használatba adás után üzemeltetésre átadja a vízműnek, amely bérleti díjat fizet. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Az önkormányzat levonásba helyezheti-e a víz-, szenny-víz-közműépítés áfáját (hiszen a közművesítési hozzájárulással bevétele származik a tevékenységből)? Levonásba helyezhető-e minden esetben – ha nincs közművesítésihozzájárulás-fizetési kötelezettség – a közműberuházás áfája, mivel a későbbiekben áfás bérletidíj-bevétel kapcsolódik hozzá?

Kérdés: Önkormányzatunk használt utánfutóját szeretné térítésmentesen egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft. tulajdonába adni. Ez a tevékenység termékértékesítésnek minősül-e, és áfaszempontból milyen kötelezettségekkel jár?

Kérdés: Művészeti térítési díj számlázásával kapcsolatban szeretném a szakmai véleményüket kérni abban, hogy teljesítési időpontként mi szerepeljen a számlán? Intézményünk jogszabályi és saját szabályzatunk előírása alapján az első félévi díjról szeptember végéig állítja ki a számlát, melynek fizetési határideje október 15., a második félévi díjról január végéig, melynek fizetési határideje március 15. Az első félév szeptember 1-jétől január 22-ig, míg a második félév január 23-tól június 15-ig tart.

Kérdés: Önkormányzatunk a KEHOP-2.2.2. pályázati konstrukció keretében csatornahálózatot épített ki a településen. A projekt 100%-os támogatásból valósul meg, a kifizetések szállítói finanszírozás keretében történtek. A kivitelező a szerződés megkötését követően a vállalkozói díj 50%-át megkapta előlegként, amit a támogató szervezet utalt át a vállalkozó részére. Az előleget az önkormányzat a 36512. főkönyvi számlán nyilvántartásba vette, és egy időben elszámolta támogatási bevételként. Az előleggel történő elszámolás a szerződésben foglaltak szerint az egyes részszámlákban folyamatosan történt, majd a fennmaradó előleget a végszámlában kell rendezni. A végszámlát benyújtotta a vállalkozó, amelyben elszámol a még nála lévő előleggel is. Tekintettel arra, hogy a kifizetés szállítói finanszírozás szerint történik, ezért az önkormányzat a számla pénzügyi teljesítését a támogató szervezet értesítését követően pénzforgalom nélkül könyveli a bevételi oldalon mint fejlesztési célú támogatást, a kiadási oldalon pedig a beruházási kiadást.
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik saját alapítású cége által látja el a parkolással kapcsolatos feladatokat. A parkolásért befolyt bevételek után az áfát az önkormányzat vallja be. A feladatellátással kapcsolatban felmerült költségeket (pl. anyagköltség, igénybe vett szolgáltatás, bérköltség, járulék) a cég 27% áfatartalommal kiszámlázza az önkormányzat felé. Ezen számlák után az áfa összegét visszaigényelhetjük? Jogos-e, hogy a bérköltségre és a járulékra is felszámítják a 27% áfát?