Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott ellenjegyzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Beszerzési szabályzat

Kérdés: A települési önkormányzat egyszeri szolgáltatási szerződést kötött a gazdasági vezető házastársával úgy, hogy kiválasztása a beszerzési szabályzatban meghatározott módon történt. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzője a gazdasági vezető által kijelölt személy volt, akit a gazdasági vezető többek között összeférhetetlensége esetére jelölt ki. A kijelölést a gazdálkodási szabályzat tartalmazza. Jogszabályellenes volt-e a szerződés megkötése a gazdasági vezető házastársával, vagy a gazdasági vezető esetében fennáll-e összeférhetetlenség vagy más etikai vétség?
Részlet a válaszból: […]etikai vétség. A leírtak szerint a kiválasztás megfelelt a beszerzési szabályzatban foglaltaknak, továbbá figyelembevételre került a pénzügyi ellenjegyzésnél az összeférhetetlenség, ezért
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5232

2. találat: Pénzügyi ellenjegyzési feladatok ellátása

Kérdés: Költségvetési szervezetünknek jelenleg nincs kinevezett gazdasági vezetője, azonban az Ávr. 11. §-ának (8) bekezdése értelmében a főigazgató ideiglenes jelleggel a pénzügyi igazgatót jelölte ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására. A pénzügyi igazgató távollétében egy ellenjegyzési jogkörrel meghatalmazott kolléga látja el a pénzügyi ellenjegyzési feladatot, aki ezt a továbbiakban nem kívánja ellátni, azonban lemondó nyilatkozatát a főigazgató nem fogadja el. Kérdésünk, hogy lemondhat-e írásban a pénzügyi ellenjegyzési feladatáról a kolléga?
Részlet a válaszból: […]írásban megfelelő végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására a gazdasági vezető kinevezésére jogosult személy egyetértésével.Tehát az Ávr. azt szabályozza, hogy átmenetileg ki jelölhető ki ilyen feladatok ellátására a költségvetési szervnél, illetve rögzíti a költségvetési szerv vezetőjének azon kötelességét is, hogy haladéktalanul köteles gondoskodni a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről, addig pedig, amíg ez meg nem történik, a helyettesítés megoldásáról.Azt, hogy az ideiglenesen a gazdasági vezetői feladatok ellátására kijelölt pénzügyi igazgató távollétében a szóban forgó közalkalmazott kolléga köteles-e ellátni -?az egyébként feltehetően Önöknél a gazdasági vezető feladatát képező?- pénzügyi ellenjegyzési feladatokat, a munkaköre és a munkaköri leírása határozza meg. Amennyiben olyan munkakörben van foglalkoztatva, amelybe ez egyébként beletartozhat, figyelemmel a munkaköri leírás tartalmára is, akkor nem mondhatja azt, hogy ezen feladatot nem akarja ellátni.Emellett a közalkalmazottakra is alkalmazandó Mt. 53. §-a alapján a munkáltató ideiglenesen a munkakörbe nem tartozó feladatokat is elláttathat a munkavállalóval, őt más munkakörbe átirányíthatja, egyoldalú intézkedéssel. Az ilyen foglalkoztatás tartama azonban naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4787

3. találat: Utalványozás, ellenjegyzés, pénztárellenőrzés esetén aláírás-bélyegző használata

Kérdés: Egy iskolában a házipénztárban a bizonylatok aláírása az alábbiak szerint történik:
Utalványozás és ellenjegyzés: a kifizetés/befizetés alapbizonylatán (pl. számlán) eredeti, saját kezűleg, kézírással. Az utalványozott, ellenjegyzett alapbizonylat alapján kiállított kiadási/bevételi pénztárbizonylaton az erre kijelölt helyen, az utalványozó és ellenjegyző aláírás-bélyegzőjével.
Pénztárellenőrzés: a kiadási/bevételi pénztárbizonylaton, az erre kijelölt helyen, a pénztárellenőr aláírás-bélyegzőjével.
Az iskola pénzkezelési szabályzata az aláírás-bélyegzővel történő aláírást ezekben az esetekben lehetővé teszi. Az aláírás-bélyegző használatára vonatkozó jogszabályt nem találtunk. A belső ellenőr kifogásolja az aláírás-bélyegző használatát, szerinte mindenhol eredeti aláírásnak kellene szerepelni. Mi a szabályos eljárás, és mivel lehet alátámasztani?
Részlet a válaszból: […]közokiratba/teljes bizonyító erejű magánokiratba/ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalását. Így például írni nem tudó esetén a jognyilatkozatot közokiratba (esetleg teljes bizonyító erejű magánokiratba) kell foglalni, olvasni nem tudó személy esetén pedig annak kell egyértelműen kitűnnie a jognyilatkozatból, hogy a féllel ismertették annak tartalmát.Az Ávr. 55-60. §-ai azt rögzítik, hogy az igazolandó feltételek meglétét arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Ennél szigorúbb feltételt (közokirati, teljes bizonyító erejű magánokirati formát) az államháztartási jogszabályok nem írnak elő. Ez alól kivételt képez, ha az alapul szolgáló okmány elektronikusan áll rendelkezésre. Ekkor legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás szükséges.A Munka Törvénykönyve főszabályként rögzíti, hogy a jognyilatkozatokat - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, tehát akár szóban is. A munkavállaló kérésére ugyanakkor a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező. Ehhez képest kivételesnek számítanak azok az esetek, amikor a törvény megköveteli az írásbeli formát az érvényességhez. Így a munkaszerződést írásba kell foglalni, és a kötelező tájékoztatást (pl. a munkaidőről, a béren túli juttatásokról stb.) is ilyen formában kell megadni a munkavállalónak.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4675
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Aláírás-bélyegző használata

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogi osztálya szerint a pénzügyi ellenjegyzés során aláírás-bélyegző használata tilos. Intézményünkben különböző tartalmú bérpolitikai intézkedések során rövid időn belül több ezer dokumentumot kell aláírnia az intézmény pénzügyi ellenjegyzőjének. Terveink szerint:
- az intézmény dolgozóit érintő bérpolitikai intézkedések lényeges tartalmi elemeiről (így különösen az egyes közalkalmazottak illetményei összegének emelkedéséről) készül egy összesítő tábla, amelyet aláír a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint pénzügyi ellenjegyzéssel látja el az arra jogosult gazdasági vezető; és
- az összesítő táblán szereplő pénzügyi ellenjegyzés nem aláírás-bélyegzővel, hanem kézírással történik; és
- a munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli engedéllyel engedélyezi a fent említett esetben az aláírás-bélyegző használatát a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy részére; és
- a kinevezésmódosításokon a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy aláírás-bélyegzőjének lenyomata kerülne a pénzügyi ellenjegyző aláírása helyére (fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden esetben olyan kinevezésmódosításokról van szó, ahol a dolgozó a korábbi állapothoz képest magasabb juttatásban részesül); és
- a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult írásban nyilatkozna arról, hogy az összesítő táblázatban szereplő kinevezésmódosítások a saját aláírás-bélyegzőjének lenyomatát tartalmazzák, azt saját aláírásaként ismeri el.
A fent említett esetben és az ott meghatározott feltételek, nyilatkozatok megtétele mellett jogszerűnek tekinthető-e az aláírás-bélyegző használata?
Részlet a válaszból: […]esetén a jognyilatkozatot közokiratba (esetleg teljes bizonyító erejű magánokiratba) kell foglalni, olvasni nem tudó személy esetén pedig annak kell egyértelműen kitűnnie a jognyilatkozatból, hogy a féllel ismertették annak tartalmát.A Munka Törvénykönyve főszabályként rögzíti, hogy a jognyilatkozatokat - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, tehát akár szóban is. A munkavállaló kérésére ugyanakkor a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező. Ehhez képest kivételesnek számítanak azok az esetek, amikor a törvény megköveteli az írásbeli formát az érvényességhez. Így a munkaszerződést írásba kell foglalni, és a kötelező tájékoztatást (pl. a munkaidőről, a béren túli juttatásokról stb.) is ilyen formában kell megadni a munkavállalónak. A munkaviszony megszűnésével/megszüntetésével kapcsolatos valamennyi jognyilatkozatnak (pl. felmondás, közös megegyezés) szintén kötelezően írásbeli formában kell készülnie.A bérpolitikai intézkedéseket, kinevezésmódosításokat tehát írásba kell foglalni.A Kúria Mfv.I.10.197/2016. sz. döntésében (munkaügyi tárgyú perben) kimondta, hogy amennyiben a jogszabály nem ír elő sem közokirati, sem teljes bizonyító erejű magánokirati formát az adott jognyilatkozatra, a lényeges elemek írásba foglalásával és a felek megegyezésével a jognyilatkozat érvényesen létrejöttnek tekintendő. Erre a főszabályra kivétel az említett írni-olvasni nem tudó személy esete. Ilyen merülhet fel, ha például egy külföldi vezető (munkáltatói jogkört gyakorló, jognyilatkozat megtételére jogosult) nem beszéli a magyar nyelvet. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4670
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Jogi ellenjegyzés költségvetési szerveknél

Kérdés: Költségvetési intézményünk a szerződésekkel kapcsolatban jogi ellenjegyzést kíván bevezetni. Értelmezésünk szerint a "jogi ellenjegyző aláírásával igazolja, hogy a szerződés a szükséges alaki és tartalmi kellékekkel rendelkezik, nem ütközik az adott szerződésre vonatkozó jogszabályi előírásokba, intézetünk belső szabályzataiba, illetve közhiteles nyilvántartásokba".
Jogi osztályunk szerint az ügyvéd/jogász az ellenjegyzésével bizonyítja, hogy
a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és
b) az okiratban megjelölt felek az iratot előtte írták alá. A jogi osztály vezetőjének véleménye szerint a pénzügyi ellenjegyzőnek mint az okiratban megjelölt félnek a jogász előtt kell az okiratot aláírnia.
Költségvetési szervnél mi a jogi ellenjegyzés fogalma? Ha a jogi osztály véleménye szerint kell eljárni, akkor a pénzügyi ellenjegyző félnek tekinthető-e az ügylet során? Milyen dokumentumot kell bemutatni az ellenjegyzőnek az aláírás során a jogi ellenjegyző felé? Jelen kell-e lennie a jogi osztály vezetőjének az ellenjegyző aláírásakor?
Részlet a válaszból: […]előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el. Ez a rendelkezés az ügyvéd vagy jogtanácsos által készített okiratra vonatkozik, és alapvetően a teljes bizonyító erőhöz szükséges előírás.Ezen túlmenően az Üt. 27. §-ának (1) bekezdése mondja ki - az ügyvédekre vonatkozóan -, hogy az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogya) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, ésb) az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik.Mivel a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak előírást a költségvetési szervek által kötendő szerződések (kötelezettségvállalások) jogi ellenjegyzésére vonatkozóan, azt a költségvetési szerv belső szabályzatában jogosult szabályozni. Célszerű ebben előírni a jogi ellenjegyzésre vonatkozó minden lényeges feltételt, ugyanakkor nem javasolt olyan gyakorlat kialakítása, amely akadályozza az - egyébként szabályos - ügymenetet. Továbbá érdemes figyelembe venni egyrészt azt a tényt, hogy egy költségvetési szervnél a jogi terület előtt megjelenő szerződést aláíró pénzügyi ellenjegyző személye jellemzően hosszabb időn keresztül ugyanazon személy, tehát nem változik minden alkalommal (mint például egy ügyvéd esetén, aki tipikusan sok ügyféllel áll kapcsolatban, és az ügyfeleket nem ismeri), másrészt a költségvetési szervek további belső szabályozását, így az Ávr. által kötelezően kiadandó kötelezettségvállalási szabályzatot, melyben meg kell határozni, hogy ki jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, és a mellékletben jellemzően aláírásminta is szerepel a fel-jogosított személyektől.Összességében tehát azt gondoljuk, hogy egy költségvetési szerv kötelezettségvállalása (szerződése) esetén elsősorban nem az aláíró személyek személyazonosságának tanúsítása a fő cél, mindazonáltal ha ezt elő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4628
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje

Kérdés: Költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban (Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje) rendelkezik az operatív gazdálkodási jogkörök kijelölésével [Ávr. 13. § (2) bek.]. Helyesen jár-e el az intézmény, ha külön névre szóló megbízást, kijelölést nem minden esetben készít kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, mivel a kinevezés elfogadásával jogosulttá válik a belső szabályzatban szereplő jogkörök gyakorlására?
Részlet a válaszból: […]rendelkezni arról, hogy az egyes gazdálkodási jogkörök gyakorlóit ki hatalmazhatja fel, illetve bízhatja meg írásban. Az írásbeli meghatalmazás szükségességére az Ávr. több helyen utal.Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén - az e) pontban meghatározott kivétellel - a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy.Az Ávr. 59. §-ának (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére, a kijelölés módjára az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az Ávr. 52. §-ának (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. E szerint az utalványozót is a polgármester hatalmazhatja fel írásban.Az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdése szerint az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére - az (5) bekezdésben foglalt kiegészítéssel - az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.Az Ávr. 58. §-ának (5) bekezdése szerint az európai uniós forrásból biztosított költségvetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4467

7. találat: Kötelezettségvállalás összeférhetetlensége

Kérdés: A településünk Roma Nemzetiségi Önkormányzata három megválasztott tisztségviselője egy család tagja; apa, lánya, veje. A kötelezettségvállaló és utalványozó a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A belső ellenőr jelentésében kifogásolta az összeférhetetlenségi szabály be nem tartását, konkrétan azt, hogy "Kötelezettségvállalási, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el" [Ptk. 1959. évi IV. Tv. 685. §. b) pont]. Milyen megoldással lehet ezt az ellentmondást feloldani? Hogy lehet ellátni a kötelezettségvállalási, utalványozási feladatokat ilyen összetételű képviselő-testülettel?
Részlet a válaszból: […]gazdasági eseményre vonatkozóan be kell tartani.A kötelezettségvállalás egy jövőre nézve vállalt kötelezettség, illetve kiadás, amely kötelezettségvállaláshoz megfelelő fedezettel kell rendelkezni, a költségvetésben megfelelő előirányzatot kell biztosítani.A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. A nemzetiségi önkormányzat elnökének ebben az esetben érdemes élni a jogával, és írásban felhatalmazni kötelezettségvállalásra egy nemzetiségi önkormányzati képviselőt (ha van ilyen természetesen) helyettesítés esetére.Ha a nemzetiségi önkormányzatnál nincs ilyen kötelezettségvállalásra jogosult személy, vagy a kötele­zettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, akkor települési, területi nemzetiségi önkormányzat esetében a képviselő-testület egyedi határozatában, az Áht. 6/C. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület vagy a közgyűlés általi kijelölés akkor szűnik meg, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá, vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.Az utalványozás esetében már a kifizethetőség feltételeit, azaz a teljesítés feltételeit kell megvizsgálni.Utalványozási jogosultsággal ugyanazok a személyek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4186

8. találat: Kötelezettségvállalás

Kérdés: Az Ávr. kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésének szabályaira vonatkozó 50. §-ának (1), valamint 55. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak alapján a pénzügyi ellenjegyzésnek (pénzügyi ellenjegyzés tartalmi meghatározása: a pénzügyi ellenjegyzés ténye és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírása) kizárólag a kötelezettségvállalás dokumentumán fizikálisan szabad megtörténnie, avagy megengedett és szabályos-e az olyan ellenjegyzési mechanizmus, melynek keretében az integrált pénzügyi-számviteli rendszerben a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartás szerinti adatainak informatikai úton történő virtuális ellenjegyzése történik meg? A folyamat következményeként a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartása a következő adatokkal egészül ki: "Pénzügyi ellenjegyző: ... Pénzügyi ellenjegyzés dátuma: év/hó/nap". Az integrált pénzügyi-számviteli szoftverben a részletező nyilvántartásokhoz kapcsolódóan a kötelezettségvállalási dokumentumok pdf-formátumban való feltöltésének lehetősége biztosított. Amennyiben az informatikai úton való pénzügyi ellenjegyzés megengedett és szabályos, abban az esetben szükséges-e többletfeltételeknek e téren a pénzügyi-számviteli szoftvernek megfelelnie (például elektronikus úton történő hitelesítés szabályrendszere, időbélyeg alkalmazása stb.)? Hivatkozással a Költségvetési Levelek 3658. sorszámú kérdés-válaszára, a fenti kérdéskörhöz a következő szövegrész szorosan kapcsolódik: "3658. válasz: Kötelezettségvállalásnak a megkötött szerződést kell tekinteni, ahol a pénzügyi ellenjegyző elsőként, majd a kötelezettségvállaló másodikként írt alá. Az aláírások egy dokumentumon kell, hogy szerepeljenek az aláírás dátumának külön-külön szerepeltetésével. Szerződés esetében rögzíteniük kell a kötelezettségvállalást."
Részlet a válaszból: […]pedig úgy biztosítható, igazolható, ha személyesen ír alá mindkettő az aláírások dátumainak szerepeltetésével. A jogszabály is ezt írja elő.Az integrált pénzügyi-számviteli rendszerben a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartás szerinti adatainak informatikai úton történő, virtuális ellenjegyzése történik meg, de ezt megelőzi az írásbeli kötelezettségvállalás.Ahogy a kérdező is írja helyesen, ez egy részletező nyilvántartás, de nem kötelezettségvállalás. A nyilvántartásba valóban felvezetik azokat az adatokat, hogy ki a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző, továbbá az aláírás dátumait. Ez viszont nem váltja ki a kötelezettségvállalás tényét.Az Ávr. 52. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy kik lehetnek kötelezettségvállalók, és egyértelműsíti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4171
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Önkormányzati likvid hitel aláírása

Kérdés: Önkormányzati likvid hitel aláírására pénzügyi ellenjegyzőként ki jogosult? Mi az előírt szakképzettség?
Részlet a válaszból: […]visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását.Az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése alapján a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel, és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. Megfelelő végzettség például a mérlegképes könyvelői, pénzügyi ügyintézői vagy közgazdasági szakközépiskolai végzettség.Az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezettséget vállalni a kormányrendeletben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.Az önkormányzatok hitelfelvételére vonatkozóan a Mötv. és a stabilitási törvény is tartalmaz előírásokat.A Mötv. 42. §-ának 4. pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás.A stabilitási törvény 10. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzat érvényesen kizárólag a kormány elő­zetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet. A (2) bekezdés szerint települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak abban az esetben köthet, ha a hatályos helyiadó-rendelete alapján a helyi iparűzési adót vagy a helyi adókról szóló törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3903
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Érvényesítés, ellenjegyzés

Kérdés: Önkormányzatunknál az alábbi gazdálkodási ügyekkel foglalkozó munkatársak dolgoznak a következő végzettséggel:
"A" dolgozó pénztáros, regisztrált mérlegképes könyvelő vállalkozói szakon.
"B" dolgozó banki ügyek intézése, illetve pénztár­ellenőr, képesített könyvelő középfokú iskolai végzettséggel.
"C" dolgozó könyvelési feladatok végzése, képesített könyvelő középfokú végzettséggel és emelt szintű gazdaságinformatikus képesítéssel.
"D" dolgozó könyvelési, havi adatszolgáltatási feladatok, illetve helyettes pénztáros vállalkozói és államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel, regisztráció nélkül.
Melyik dolgozó írhatja alá a pénztári és banki ki­adásokat, bevételeket érvényesítőként, pénzügyi ellenjegyzőként? Hogy alakul az aláírási jogosultság akkor, ha a pénztáros szabadsága miatt a pénztárosi teendőket a helyettes látja el?
Részlet a válaszból: […]megfelel.Figyelemmel kell lenni azonban az összeférhetetlenségi szabályokra. Az Ávr. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.A (2) bekezdés szerint, kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el.A pénztáros, a pénztároshelyettes vonatkozásában összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni a pénztárellenőri, pénzügyi, a könyvelési feladatkörben foglalkoztatott dolgozókat, akik utalványozási vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkeznek. Ugyancsak összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni azokat a személyeket is, akiknek bankszámla feletti rendelkezési jogosultságuk van, továbbá a pénztárosnak és helyettesének a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói.Ennek alapján az "A" és "D" dolgozó esetében állhat fenn összeférhetetlenség. Ugyanazon gazdasági esemény vonatkozásában, amikor pénztárosként jár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3875
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést