129 talált állásfoglalás az ellenjegyzés kifejezésre

Kérdés: Iskolánkban az igazgató kérésére április hónaptól a kiadási pénztárbizonylatot nem a pénztárban kell kiállítani, hanem a titkárságon az egyik kolléganő végezné. Úgy tervezik, hogy számla alapján (vagy bemondásra, hogy valakinek adjunk pénzt valamire) kiállítja a bizonylatot, letépi az első példányt, azt hozzák át a pénztárba. Mellé rakjuk a kötelezettségvállalási belső nyomtatványunkat. Ekkor a pénztárban aláírja a pénzt felvevő a kiadási pénztárbizonylat első példányát (mert ugye csak az van a pénztárban). Így a kiadási pénztárbizonylaton a pénzt átvevő csak az eredeti példányon ír alá, ami számomra nem egyértelmű, mert ezzel eleve a másodpéldány nem lesz bizonyító erejű, hogy ki is vette fel a pénzt valójában? Ugyanis maga a tömb őrzése sem a pénztárban lenne. Tudomásom szerint a pénztár bizonylatait a pénztáros állíthatja ki, mind a bevételi, mind a kiadási pénztárbizonylatot. Úgy érzem, hogy ezzel megsértünk több törvényt, és zártkörű rendszer sem biztosítható. Szeretnék választ kapni arra, a fentiekben vázolt folyamat megfelel-e a szabályoknak Önök szerint?

Kérdés: Önkormányzat hivatalaként a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet vonatkozik működésünkre. A hivatkozott jogszabály 19. § (1) bekezdésnek megfelelően az ellenjegyzési feladatokat olyan személy láthatja el, aki felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkezik. Ugyanezen jogszabály 74. § (2) bekezdés f) pontja alapján helyi önkormányzati szervnél ellenjegyző a jegyző, vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő. Amennyiben a jegyző akadályoztatva van, és ellenjegyzési feladatainak nem tud eleget tenni, úgy az ő feladataiban helyettesítheti az aljegyző akkor is, ha nem rendelkezik megfelelő pénzügyi-számviteli végzettséggel?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2009. 07. 28-i 116-os számában a 2424. számú válaszban a gazdasági vezetők képesítési követelményeiről esik szó, és a következő mondatrész található a leírt anyagban: "...vagy külön jogszabályban meghatározott, államháztartási ismereteket tanúsító oklevéllel." A kérdésem az lenne, melyik az a külön jogszabály, ami erről rendelkezik, továbbá a pénzügyi és számviteli szakellenőr végzettség államháztartási szakon megfelel-e ennek a külön jogszabályban meghatározott, államháztartási ismereteket tanúsító oklevélnek?

Kérdés: Kérdésünk a jegyzői feladatkörrel kapcsolatos. A jegyző mely feladatköröket nem láthatja el személyesen? Gondolunk itt elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos feladatkörökre: a pénztárt, valamint az adóügyi feladatokat elláthatja-e személyesen a jegyző, vagy erre kötelező külön ügyintézőt megbízni?

Kérdés: A jövőben szigorodnak a gazdasági vezetőre vonatkozó előírások. A polgármesteri hivatalnál vagy a körjegyzőségi hivatalnál szükséges-e gazdasági vezetőt alkalmazni, mivel az Ámr. a pénzkezelési jogkörök gyakorlásánál az intézményre vonatkozóan használja a gazdasági vezető fogalmát, azonban az önkormányzatok esetében pénzügyi-gazdasági ügyintézőt említ? Ugyanakkor a polgármesteri hivatalok vagy körjegyzőségek is beletartoznak az önállóan gazdálkodó (2009-től önállóan működő és gazdálkodó) költségvetési szerv fogalmába, melyekre vonatkozóan viszont előírás az, hogy ha van gazdasági szervezete, akkor kell, hogy legyen gazdasági vezetője is.

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?

Kérdés: Egy megyei önkormányzatnál a főjegyző munkáltatói jogkört lát el törvényi előírás alapján. A főjegyző illetmény és egyéb juttatások esetében gyakorolja a kötelezettségvállalási, utalványozási jogkört. Rendelkeznie kell-e a jogkörök gyakorlásához a megyei önkormányzat elnökének felhatalmazásával?

Kérdés: Intézményünkben ugyanaz a személy a pénztárellenőr és az érvényesítő. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben kialakulhat-e összeférhetetlenség?

Kérdés: Helyes-e az önkormányzatunknál kialakított gyakorlat, hogy a kötelezettségvállalási okmányokat (pl. vállalkozási szerződéseket, megállapodásokat) a jegyző csak egy eredeti példányon jegyzi ellen (ami a hivatalnál marad), függetlenül attól, hogy hány eredeti példányban készült?

Kérdés: A 2007. évi CLII. törvény értelmében kell-e szakközépiskolában a vezetőség tagjainak (közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek) és a könyvelőnek vagyonnyilatkozatot tennie? Kötelezettségvállalásra jogosult az intézményvezető és a helyettesei. Ellenjegyzési jogosultsággal a gazdasági vezető, illetve akadályoztatása esetén a könyvelő rendelkezik. A kötelezettségvállalás aláírása csak ellenjegyzéssel lehetséges.