2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk nemrégiben vásárolt egy OPEL Vivaro típusú személygépkocsit. Mivel a fogyasztási normája nem szerepelt a 60/1992. Korm. rendeletben, a Közlekedési Felügyelet járműfelügyeleti osztályától kértünk segítséget. Kiadtak erre a járműre és motorra (F9QV760 típusú) vonatkozóan üzemanyag fogyasztási normákat: városban 9,3 liter/100 km, városon kívül 6,8 liter/100 km, kombinált 7,7 liter/100 km. Elfogadható-e ez a normameghatározás a Közlekedés Felügyelettől? Alkalmazható-e korrekciós tényező, és ha igen, mi a helyes üzemanyagköltség-elszámolás?

Kérdés: A hivatali személygépjármű üzemanyag felhasználásának normáját a 60/1992. Korm. rendelet 4. §-ban meghatározott alapnorma-átalány alapján számítjuk ki. Az alapnorma-átalány alkalmazása esetén lehetőség van-e a 2. számú melléklet 5/A. pontja szerinti légkondicionáló berendezés üzemeltetése esetén az 5. § szerinti korrekciós tényező alkalmazására?

Kérdés: A bábelőadásokhoz díszleteket, bábokat készítünk vásárolt anyagból, saját műhelyben. Az elkészülés után utókalkuláció során kialakult érték alapján analitikus nyilvántartás készül minden produkcióról. Többször is előfordul, hogy összesítés után egy-egy díszlet, báb egyedi értéke meghaladja az 50 000 forint értéket. Eredeti terv szerint a műsortervben nem szerepel az 1 évnél hosszabb idejű repertoáron tartás. Ezért a felmerült költséget a tárgyévben szakmai anyag- és munkabérköltség címen elszámoljuk, tehát nem kerül be a felhalmozási kiadások közé, akkor sem, ha esetleg több százezer forint is az előállítási költsége. Jogos-e a revízió kifogása, amely szerint ezeket az eszközöket mérlegtételként kellene nyilvántartásba venni, mint befektetett eszközt, értékcsökkenést számolni (mivel előfordul, hogy 1 év után újra műsorra tűzzük)?

Kérdés: Megváltozott a tankönyvpiaci tv. Eszerint az intézmény nem adhat ki számlát, nyugtát a gyermekektől beszedett pénzről, hanem azt a tankönyvterjesztőknek kell továbbítania és a számlát is ő állítja ki, valamint az áfát is ő fizeti meg utána. Továbbá az iskola a kapott állami és helyi támogatást is a tankönyvterjesztőnek utalja át. A fenti esetben kell-e arányosítani? Az iskola milyen számlát kap a tankönyvterjesztőtől? Mi az adó alapja? Atankönyvterjesztő jutalékot utal az iskolának. Ebben az esetben az iskola milyen számlát állít ki a tankönyvterjesztőnek, milyen SZJ-számmal?

Kérdés: Az intézmény vezetője háromnapos szakmai konferencián volt külföldön. A külföldi utazást és szállást közvetlenül az intézmény rendelte meg és fizette ki a konferencia szervezőinek. Akonferencián részt vevő vezető részére csak napidíjat fizettünk ki. Kérdésünk, hogy emellett a külföldről hozott étkezési számlákat kifizethetjük-e neki adómentesen?

Kérdés: Intézményünk a szlovák határ mellett működik. Egy szlovák állampolgár dolgozónk a határtól 15 km-re lakik, és naponta jár autóbusszal dolgozni a határállomás szlovák oldaláig. Onnan már gyalog jön be a munkahelyére. Mennyi utazási költségtérítést számolhatunk el részére, ha ebben a viszonylatban nincs autóbuszbérlet, a buszjegyek árát pedig szlovák koronában fizeti? Számolhatunk-e a magyar oldalon érvényes 15 km-es bérletjegy árából kiindulva? Mi a követendő jogszabály ebben az esetben?

Kérdés: Költségvetési intézménynél a mennyiségben nyilvántartott kis értékű szellemi termékekre (szoftvertermékek) alkalmazható-e a csoportos nyilvántartás? Ha igen, akkor feltétel-e, hogy egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett szoftvertermékekről legyen szó?

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó, részben önálló szakiskola gazdálkodási feladatait is ellátjuk. Aszakiskola alapítványi pályázaton külföldi szakmai gyakorlati foglalkoztatásra (a nyári gyakorlati idő letöltésére) támogatást nyert utazásra, biztosításra, megélhetési költségekre, a kedvezményezettek és a kísérők tekintetében is. A diákok adómentesen a minimálbér 10%-át kapják itthon a gyakorlati oktatás során végzett munkájukért, az étkeztetésért a nyersanyagnorma 50%-át kell előre fizetniük az iskola részére. Akollégiumi elhelyezés itthon ingyenes. A kísérők megkapják itthon az étkezési utalványt, vagy a természetbeni étkeztetést veszik igénybe a helyi konyhán. Helyes-e, ha a kísérő pedagógus a szállás, a biztosítás költségeiről számlát hoz az iskola nevére? Amennyiben az utazás saját gépkocsival történik, akkor az üzemanyagköltséget az APEH-normával vagy az üzemanyag számlája alapján +3 Ft/km öszszeggel számoljuk el. Ha a tömegközlekedést veszi igénybe, az intézmény nevére szóló számlát fizetjük ki részére. Az étkeztetése a külföldi napidíj elszámolásával megoldott. A külföldi gyakorlati munkavégzés esetén nem tudjuk, mi a helyes eljárás a diákok költségeinek elszámolhatóságát illetően. Ez esetben is felvetődik az utaztatás, a biztosítás, a helyi közlekedés, a szállás, az étkeztetés költsége. Mi számolható el a diákok részére adómentesen, és mely költségek minősülnek adóköteles kifizetésnek? A gyakorlati képzés helye Németország.

Kérdés: Költségvetési intézményünk szeretné dolgozóit kis értékű ajándékkal jutalmazni. Dolgozónként lehet-e más és más ez az ajándéktárgy, vagy csak egységes (mindenkinek ugyanaz)? Az intézmény nevére kiállított számlán szereplő tárgyakat össze lehet-e vonni? A pénzügyi és számviteli elszámolások során a dologi költségek között mint reprezentációt, vagy a központosított illetményszámfejtés alapján, az IMI program segítségével a Kincstárnak a 45344-es jogcímkóddal lejelentett kifizetés szerint a személyi juttatások között számoljuk-e el (512212, illetve 516222)?

Kérdés: Önkormányzat címzett támogatásból megvalósuló közműberuházást folytat, a beruházási költség áfája visszaigényelhető. A számlát év végén ki kellett fizetni, viszont az áfát már csak az idén kaphatjuk vissza. Mivel a beruházásba be nem számítható az áfa, annak összegét a 18231 főkönyvi számlán kell könyvelni. Kellett-e az év végén előirányzatot képezni, ugyanis ezen költséget a költségvetésbe nem terveztük be? Vagy függő kiadásként lehet-e könyvelni az áfa összegét?