2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Milyen befizetési kötelezettség terheli 2005. január 1-jétől a központi költségvetési szervek helyiségeinek tartós és eseti bérbeadását?

Kérdés: A dolgozóknak szja-mentesen adható háromszor 5000 forint ajándék értékét melyik főkönyvi számlára – személyi vagy dologi előirányzat terhére – kell könyvelnie a költségvetési szervnek?

Kérdés: Az átfutó kiadásként, illetve átfutó bevételként elszámolt szállítónak adott előlegeket, illetve a vevőtől kapott előleget áfával növelten kell-e ezeken a számlákon elszámolni?

Kérdés: Dolgozóink közül néhány személlyel tanulmányi szerződést kötött az intézmény. Ebben a munkáltató vállalta számla ellenében a tandíj, költségtérítés, tankönyv és utazási költség megtérítését, illetve a konzultációkon való részvétel idejére a fizetett távolléti idő biztosítását is. A számlával igazolt költségeket a dologi vagy a személyi juttatások között kell-e elszámolni?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában lévő személygépjárművet és mikrobuszt más települési önkormányzatok részére is bérbe adjuk szabad kapacitásunk terhére. A gépjármű-bérbeadás gépkocsivezetővel együtt történik, mely bérbeadást önköltségi áron számlázzuk ki részükre. Belföldi- és külföldi utakra egyaránt igénybe veszik a gépjárművet. Milyen adókulccsal történjen a bérbeadás?

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?

Kérdés: Művelődési ház vagyunk, év végén több olyan programunk van, ahol édességet és üdítőt adunk a résztvevőknek, pl. karácsonyi program gyerekeknek, időseknek. A program ingyenes, csokoládét, szaloncukrot és egy kis ajándékot kapnak a résztvevők. Hová számoljuk el a beszerzés költségeit: 54-es számlacsoportba, szakmai anyagnak vagy 56-ba reprezentációnak? Dolgozóknak adott kisértékű ajándékot hová kell könyvelni (max. 5000 Ft)?

Kérdés: A munkahelyi étkeztetésnél, abban az esetben, ha nem saját konyháról történik az ellátás, hogy helyes az elszámolás az áfa szempontjából? A munkáltató rendeli és veszi meg dolgozóinak az általuk igényelt mennyiséget. Ebben az esetben van egy összevont számla szolgáltatónként. A munkahely lekönyveli vásárolt élelmezésként. Kiszámlázza a dolgozóknak a teljes összeget (bevételként lekönyveli). A dolgozó számlája alapján megkapja az étkezési hozzájárulást (lekönyvelve étkezési hozzájárulásként). (Ebben az esetben is dönthet a munkavállaló, hogy hol étkezik.) Minden dolgozó ott eszik, ahol akar, több helyen is egy hónapon belül, így több számlát is hoz, amit a munkáltató nevére állíttatott ki. A saját zsebéből előlegezte meg a vásárlást, és a hónap végéig benyújtja a számlát a munkáltatónak, aki csak az étkezési hozzájárulás összegét fizeti ki, amennyiben a számla összege kisebb, mint 6 ezer forint, természetesen csak annyit, ha több, akkor is max. 6 ezer forintot. Csak étkezési hozzájárulás kerül elszámolásra (nincs az alkalmazottnak térítésidíj-befizetése, nincs vásárolt élelem kiadása).

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a műemléki védettségű épületek terv szerinti értékcsökkenését?

Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézetnek akkor, ha az autópálya-matricát elszámolja abban az esetben is, amikor azt olyan gépkocsihoz vásárolják, amely az egyik munkatársnak a saját tulajdona, de hivatali célból is használja?