2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat Ausztriában vásárolt autópálya-matricát, és csak nyugtát kapott. Elszámolható-e így a (nyugta) költség a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által nyújtott támogatás terhére?

Kérdés:

Önkormányzatunk áfaköteles és áfamentes tevékenységet egyaránt végez, ezért az előzetesen felszámított áfa tekintetében arányosítást alkalmazunk. Jelenleg egy olyan problémával szembesültünk, amelynek megítélésében szakmai állásfoglalást szeretnénk kérni. A gazdálkodási rendszerünkben az arányosítandó előlegáfa a 364112 – „Adott előleghez kapcsolódó arányosításba vont előzetesen felszámított áfa” főkönyvi számlán kerül nyilvántartásba. Míg a szállítói számláink közvetlen „K” rovatok esetében az arányosítandó áfa a 364124 „Más arányosításba vont előzetesen felszámított levonható áfa” számlaszámon kerül elszámolásra. Az arányosított áfa havi rendezése során azonban azt tapasztaltuk, hogy a rendszer az előleghez kapcsolódó áfarendezést nem a 364112 számlával szemben végzi el, hanem úgy kezeli, mintha az már végszámlás, „K” rovatos tétel lenne, és a 364124 főkönyvi számlát érinti. Ennek következtében a 364124 főkönyvi számlán jelentős negatív egyenleg keletkezik hónap végén, miközben a kapcsolódó végszámla még nem érkezett be, sőt akár még ki sem került állításra, így az arányosítandó előlegáfa továbbra is a 364112-n van. Álláspontunk szerint az előleg áfarészének rendezése csak a végszámla előlegbeszámító (mínuszos) sorának könyvelésekor történhetne meg, miután az előleghez kapcsolódó tételek a végszámlával ténylegesen átvezetésre kerülnek 364112-ről a 364124-re. Egy jelenleg zajló NAV-áfaellenőrzés során azt a megállapítást kaptuk, hogy a NAV álláspontja szerint az előlegszámlában szereplő áfa levonási jogát már az előlegszámla alapján, annak teljesítési feltételei fennállása esetén kell érvényesíteni az arányosítás figyelembevételével. Ebben az esetben a végszámla áfakezelése már lényegében csak technikai rendezést jelenthetne, az előleg és a végszámla közötti elszámolás révén. De a végszámla áfa-visszaigénylésre nem jogosít, mert az előlegszámlával ez megtörtént. Helyes számviteli és áfakezelési megoldásnak tekinthető-e az a rendszerlogika, amely már a végszámla beérkezését megelőzően a 364124 főkönyvi számlán rendezi az előleghez kapcsolódó arányosítandó áfát, és ezáltal negatív egyenleget eredményez? Mivel a NAV elvárása szerint az előlegszámlában kell érvényesíteni az áfa-visszaigénylést, akkor milyen főkönyvi és analitikus kapcsolatnak kell fennállnia a 364112 és a 364124 számlák között annak érdekében, hogy a végszámla beérkezésekor ne keletkezzen indokolatlan negatív egyenleg? A havi és az év végi áfaszámlaszámok rendezése/összevezetése milyen könyvelési lépésekkel történjen meg? Valamint elsősorban arra szeretnénk választ kapni, hogy a NAV által elvárt előlegszintű áfalevonás és az arányosítandó áfa főkönyvi elszámolása milyen könyvelési logika szerint valósítható meg helyesen?

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunk a székhely önkormányzatunk, valamint egy társult önkormányzat és annak költségvetési szervei részére lát el gazdálkodási feladatokat. A társult önkormányzat a közös hivatal működéséhez kapcsolódó hozzájárulását átadott pénzeszközként biztosítja. A társult önkormányzat fenntartásában működő óvoda nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel, ezért a gazdasági vezetői és egyéb pénzügyi feladatokat a közös hivatal pénzügyi munkatársai látják el. Ugyancsak a közös hivatal végzi a társult önkormányzat gyermekétkeztetési feladatához kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív tevékenységeket (befizetések kezelése, könyvelése stb.). Álláspontunk szerint e feladatok költségei funkcionálisan a köznevelési, illetve a gyermekétkeztetési feladatellátást szolgálják. Amennyiben az óvoda önálló gazdasági szervezettel rendelkezne, vagy a gyermekétkeztetés pénzügyi feladatait saját állományban látnák el, az érintett munkavállalók személyi juttatásai és járulékai közvetlenül az adott feladathoz tartozó COFOG-on kerülnének elszámolásra, így a felmerülő költségek a kapcsolódó állami támogatások terhére is megjelenhetnének. A közös hivatal finanszírozási konstrukciója miatt azonban a társult önkormányzat hozzájárulása átadott pénzeszközként kerül elszámolásra, amelyhez az ASP-rendszer kizárólag a 018030 COFOG alkalmazását teszi lehetővé. Emiatt a társult önkormányzat köznevelési és gyermekétkeztetési feladatokhoz kapcsolódó gazdasági-pénzügyi tevékenység költségei nem jeleníthetők meg az érintett feladatok COFOG-jain, és az éves beszámoló űrlapjai sem biztosítanak erre lehetőséget. Jogszerűen alkalmazható-e olyan elszámolási megoldás, amely lehetővé teszi a közös hivatal által ellátott gazdasági és pénzügyi feladatok költségeinek a társult önkormányzat köznevelési, illetve gyermekétkeztetési támogatással szembeni figyelembevételét? Amennyiben erre az átadott pénzeszköz konstrukciója mellett nincs lehetőség, megfelelő megoldást jelenthet-e a gazdasági szolgáltatások költségeinek továbbszámlázása a társult önkormányzat részére, amely ezeket saját feladatai (óvodai köznevelés, gyermek-étkeztetés) terhére számolná el? Ebben az esetben a továbbszámlázás áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, vagy van olyan jogszerű elszámolási mód, amely áfafizetési kötelezettség nélkül is biztosítja a költségek megfelelő feladathoz rendelését?

Kérdés: Önkormányzatunk 2 db traffibox telepítését valósította meg. A beruházással kapcsolatos kiadásokat mely kormányzati funkción indokolt elszámolni?

Kérdés: Intézetünk önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, ahol alkalmazásban állnak kutató munkatársak. A kutatómunkát végző alkalmazottaknak heti 2 munkanapon (hétfő és kedd) kell az intézet székhelyén végezni a munkájukat. Ezen munkatársak lakcíme sok esetben Budapest, az intézet székhelye pedig vidék. A munkavállalók munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudnák igénybe venni a közösségi közlekedést, ezért személygépjárművel utaznak vidékre. Ezen alkalmazottak részére a napi munkába járási költségtérítést vagy hazautazás költségtérítését tudjuk kifizetni? Mikor járunk el jogszerűen? Véleményünk szerint akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának b) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, mivel szerintünk a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazásról van szó. A gyakorlat alapján a heti 2 nap munkavégzést 1 vidékre és 1 visszautazási, lakóhelyre vagy tartózkodási helyre költségként számolnánk el, kilométerenként az intézet által engedélyezett Ft/km összeggel. Ebben az esetben a munkába járás és a hazautazás esetén kilométerenként akár 30 forint költségtérítést kaphatnak adómentesen a munkavállalók, havi felső összegkorlát nélkül. Az elszámolás tekintetében, másik vélemény, hogy akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, és a hazautazásra vonatkozó szabályozásokat alkalmazzuk, tehát legfeljebb havonta négyszer kerül számukra elszámolásra az oda- és visszautazás.

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat előre meghirdetett rendezvényén fellépő előadó szállásköltségéről a nemzetiségi önkormányzat számlával rendelkezik. Reprezentációnak minősül-e a költség, vagy dologi kiadásként könyvelendő-e a K337 rovaton belül, mint szállásköltség? A nemzetiségi önkormányzat elnöke vállalhat-e általános működéshez kapcsolódó kifizetések alapját képező kötelezettséget (pl. levélfeladás, laptop javítása, parkolóbérlet vásárlása) előzetes, képviselő-testületi határozat nélkül?

Kérdés: Önkormányzatunknál EU-s pályázatból (pl. Interreg-, TOP-pályázatok) finanszírozott szolgáltatást (vendéglátást) nyújtottunk külső résztvevőknek sajtótájékoztató keretében. Az Szja-tv. 1. mellékletének 4.27 pontja alapján úgy értelmezzük, hogy ez a szolgáltatás reprezentációs adó alól mentes lehet. Jól értelmezzük ezt az adómentességet?
Illetve további kérdéseink merültek fel az Szja-tv. 1. melléklet 4.25 és a 4.27 pontjait illetően:
1. Minden egyes EU-s projektre vonatkozik ez a szabály, pl. Interreg-, TOP-pályázatok esetében?
2. Amennyiben a projekten belül 15% az önerő, és a pályázat megoszlik EU-s és hazai forrásból elnyert támogatásra, akkor ebben az esetben is mentes teljes mértékben a vendéglátásszámla a reprezentációs adó alól?
3. Ha a munkavállalónk (4.25 pont) az EU-s és hazai projekt keretén belül külföldi kiküldetésen munkavacsorán vesz részt, és az önkormányzat pályázati pénzből finanszírozza a vacsora díját, akkor mentes a reprezentációs adó alól?
4. Az EU-s és hazai projektből finanszírozott külföldi kiküldetésnél a munkavállaló és külsős személyek esetében a szállásszámlán külön feltüntetett étkezések díja szintén mentes lehet a reprezentációs adó alól?

Kérdés:

Az önkormányzat 2024. évben szerződést kötött egy egyéni vállalkozóval külső szakértői szolgáltatás elvégzésére, aki az általános szabályok szerint adózott a szerződés megkötésének időpontjában (2-es volt az adószáma). A szerződés alapján előleg kifizetésére is sor került 2024. évben. A kifizetett előleget könyveltük, szerepel az önkormányzat könyveiben 36514 főkönyvi számon, az áfa értéke pedig a 36413 főkönyvi számon. 2026-ban ez az egyéni vállalkozó elvégezte a szerződésben vállalt feladatát, be szeretné nyújtani a végszámláját, de már alanyi adómentesként (1-es adószámmal). A szerződés módosítására nem került sor az alanyi adómentességgel kapcsolatban. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Hogyan kell kiállítania a végszámláját, milyen adattartamú számlát vagyunk kötelesek befogadni? Ha alanyi adómentesként állít ki végszámlát, akkor hogyan kell kikönyvelnünk az előleget és annak áfáját a végszámla benyújtását követően?

Kérdés: Önkormányzatunknak egy kft. támogatást szeretne nyújtani az alapfeladatai ellátására, elszámolási kötelezettség nélkül. Támogatói szerződés készül, melyet a képviselő-testület fogad el. Az adományozó a támogatás összegéről számla kiállítását kéri önkormányzatunktól. A számlán mekkora mértékű áfát kell szerepeltetni?

Kérdés:

Az önkormányzati hivatal jegyzője mint I. fokú állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírságot szabott ki. Az állatvédelmi bírságot melyik számlára kell megfizettetni, illetve a gazdasági eseménynek mi a könyvelési tétele?