Külföldi kiküldetés

Kérdés: Az iskolánk foglalkoztatottjai között szerepelnek sofőrök is, tekintettel arra, hogy iskolabuszjáratot üzemeltetünk. Külföldi kiküldetés esetén a gépkocsivezetőknek járhat a 285/2011. Korm. rendelet szerinti 85 eurónak megfelelő forintösszeg adómentesen? Amennyiben tanárok is a sofőrökkel együtt külföldi kiküldetésen vannak, adó- és járulékfizetés szempontjából a FEOR-besorolás dönti el a napidíj adózásának mértékét?
Részlet a válaszából: […] ...jármű fedélzetén foglalkoztatott, külföldön is munkát végző magánszemély esetében – amennyiben nem választja a 2. § szerinti elszámolást – napi 85 eurónak megfelelő forintösszeg. Ez az összeg adómentes. Amennyiben a FEOR-szám és a munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Főállású polgármester jogviszonya

Kérdés: Főállású polgármester jogviszonyának kezdetét és végét hogyan kell meghatározni a KIRA programban? Újraválasztott polgármester esetében helyes-e az a megállapítás, hogy meg kell szüntetni a jogviszonyt, és újra fel kell vinni?
Részlet a válaszából: […] ...sem minősíthetők »folyamatosnak«, ha a foglalkoztató önkormányzat az egyes ciklusok lejártával nem ad ki munkáltatói igazolást és elszámolást.”A Mötv. 146/J. §-ának (1)–(2) bekezdésébe foglalt speciális szabályozás alapján a 2024-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés:

A munkáltató központi költségvetési szerv, a dolgozók megkapják a már korlátlan utazásra jogosító 50%-os utazási utalványt. Hazautazás vagy munkába járás esetén megtérítheti-e a munkáltató az 50%-os kedvezményes jegy 86%-át, vagy csak a teljes árú jegy 86%-át?

Részlet a válaszából: […] ...felhasználásra.(2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a.A kormányrendelet szerint a munkába járáshoz, illetve a hazautazáshoz nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Kiküldetés elszámolása

Kérdés:

Van-e lehetőség kiküldetés elszámolására, abban az esetben, ha a magánszemély és a házastársa tulajdonában nincs gépjármű, azonban az általuk tulajdonolt cég birtokában van? A céges gépjárműre szabályos-e kiküldetés elszámolása?

Részlet a válaszából: […] A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használatakor útnyilvántartás alapján elszámolható az üzemi használatra eső norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével számla, vagy a NAV által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Behajthatatlan elszámolásra adott előleg

Kérdés:

Nemzetiségi önkormányzat elnöke jelentős összeget vett fel az önkormányzat pénztárából elszámolásra. Az összeg egy rendezvény készpénzes kiadásait finanszírozta volna. A felvett készpénzt még aznap elhagyta, melyet a rendőrségre is bejelentett. Az elszámolásra kiadott pénz elszámolási határideje 30 nap, de az utolsó napon sincs meg az összeg, a rendezvény sem kerül így megrendezésre. Mi a teendő ebben az esetben? Az előleget vissza kell venni, jegyzőkönyvezni a hiányt, és egyéb kiadásra könyvelni? A rendőrségi feljelentést természetesen a jegyzőkönyv felvételét követően megtettük hűtlen kezelés miatt. A felvett és elvesztett összeg működési támogatásból származik. A működési támogatással hogyan számol el az önkormányzat?

Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. melléklete alapján a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolni a behajthatatlan adott előlegeket. Így a vásárlásra kiadott előleget, amellyel nem tud elszámolni az önkormányzat elnöke, ezen a rovaton javasoljuk elszámolni anélkül, hogy a pénztárba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Villamos energia elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a temetkezési vállalkozásoknak a ravatalozó használata esetén bérleti díjat számláz ki, mely többek között tartalmazza az infrastrukturális költségeket, mint víz-, villany-, eszközhasználat. Mivel áfás bevételünk származik a temetővel kapcsolatban, ezért a felmerülő költségeinket az áfabevallásban mint visszaigényelhető áfát beállítjuk. Az áramszolgáltató az áramdíj elszámolása keretében 2023. és 2024. évre vonatkozóan áramdíjat térített vissza az önkormányzat részére. A mínuszos számlák kiállításának dátuma 2024. június hónapban volt. A teljesítés dátuma minden számlán az a hónap, amire a visszatérítés vonatkozik. Jól járok el, ha a 2024. június havi áfabevallásba állítom be ezeket a tételeket mínusz összegben? A 2023. évre vonatkozó visszatérítéseket egyéb bevételként könyveltük áfa hatályán kívüli tételként. Ezek esetében az áfabevallásban milyen módon kell megjelentetnem, egyáltalán meg kell-e jelentetnem?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 153/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Kényszertörléssel megszűnt beszállító

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy kft.-vel 2023-ban. A teljesítés határideje az idei év (2024). A feladat ellátása kapcsán előlegszámlát bocsátott ki a kft., ami kiegyenlítésre került, majd a feladatot teljes mértékben el is látták. A cég 2024-ben kényszertörlés alá került, a működéstől eltiltották, valamint az adószáma is törlésre került. A fennmaradó összeget hogyan tudja az önkormányzat kiegyenlíteni? Ilyen esetben végszámlát sem tud már a kft. kiállítani? Ha nem tud végszámlát kiállítani, akkor az önkormányzat könyveiben lévő előlegszámlát hogyan lehet szabályosan rendezni? Van arra lehetőség, hogy a kényszertörlés alatt álló kft. az önkormányzattal szemben fennmaradó követelését mint engedményező engedményezésre átadja az alvállalkozójának?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a kényszertörlési eljárás befejeződött, a céget törölték, a cég helyreállítására vagy végelszámolási eljárás lefolytatására már nincs lehetőség.A kényszertörlés elrendelését követően a vállalkozás nem végezhet gazdasági tevékenységet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Térítés nélkül kapott eszközök

Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát rögzíteni kell a könyveinkben? Ha igen, akkor milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyieszköz-modulban mint térítésmentesen kapott eszközt is ki kell mutatni.
Részlet a válaszából: […] ...térítés nélkül kapott eszközt a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet Növekedések rész A) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt immateriális javak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Építési tervek kivezetése

Kérdés: Önkormányzatunk befejezetlen beruházásként tartja nyilván az ingatlan építésével kapcsolatos tervezési költségeket. Külső okok miatt az ingatlan nem épül fel, az eredeti építési terv feleslegessé vált, beruházásként kimutatott összegek kivezetését tervezzük. Mely főkönyvi számokon kell elszámolni az építési tervek kivezetését az önkormányzat könyveiből?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a tárgyi eszköznél (ideértve a beruházást is), ha a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Önkormányzati támogatás magánszemélynek

Kérdés:

Önkormányzatunk támogatást kíván nyújtani konkrét cél/feladat megvalósításához magánszemélyek részére. Rendeletet alkot róla, melyben meghatározza a támogatás maximumösszegét, meghatározza a feltételeket, az elszámolás módját, a pályázati kiírás feltételeit stb. A költségvetésben erre elkülönít egy bizonyos keretösszeget. Adott esetben a magánszemély részére a támogatás minden esetben utólagos lenne, tehát amennyiben az elszámolásnál feltételként szabott kritériumot teljesíti, és a nevére szóló számlával igazolja, hogy az adott célt megvalósította, akkor kerülne a támogatás a részére kiutalásra. Fontos szempont, hogy ezen cél megvalósítását követően a magánszemély „vagyona” gyarapszik, értékesebb lesz. A magánszemély részére ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget akár a magánszemély, akár az önkormányzat vonatkozásában? A kérdés azért fontos, mert az önkormányzat szempontjából nem mindegy, hogy ha azt mondjuk, hogy a támogatás összege 100.000 forint, akkor fedezetet 100.000 forintra kell biztosítani, vagy a 100.000 forint az nettó, és a fedezet 170.000 forint.

Részlet a válaszából: […] ...nyújtható, jogszabály vagy egyedi döntés (támogatási döntés) alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül. Az elszámolás a támogatások esetében a magánszemély nevére szóló számlák alapján történik, ezáltal kerül ellenőrzésre a cél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
4
5
6
214