2321 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában elhunyt dolgozók hozzátartozóinak fizetett temetési költségtérítést (hozzátartozó nem költségvetési szerv dolgozója). Ezt a térítést a K12309-4 ERA-ra könyveltük, de nem került számfejtésre. Az adott havi technikai ERA-ra kell-e rögzíteni (pl.: K1230003 március havi), és kell-e számfejteni?

Kérdés: Intézményünkben raktár működik. Miként szükséges eljárni abban az esetben, ha az intézményi gépjárművekbe szerez be az intézmény üzemanyagot? Szükséges-e, hogy bevételezésre kerüljön a raktárba (2-es főkönyvi szám), majd azonnali kiadással terheljük a felhasználóra, vagy elegendő 5-ös főkönyvi számra könyvelni? Az üzemanyagok a raktárba nem kerülnek be fizikailag, azokat a gépjárműbe tankolják.

Kérdés: Az önkormányzat az intézményei részére működési támogatást biztosít. Az önkormányzat éves költségvetésében a működési támogatást két címen nevesíti: az egyik részt az intézmény működéséhez, a másik részt felhalmozási céllal biztosítja az intézmény részére. Az intézmények felhalmozási célú intézményfinanszírozást kapnak, mely a B816-ra van elszámolva. Jól értelmezzük, hogy nem kell a felhalmozási célú intézményfinanszírozást halasztott bevételben kimutatni?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete a községért tett kiemelkedő munka elismeréseként díszpolgári címet szeretne adományozni a község egyik lakosának. A díszpolgári cím mellé 50.000 Ft pénzjutalmat határoztak meg. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt a pénzjutalmat besorolni?

Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben szereplő víziközműveinek vagyonértékelését a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 12. §-a előírásainak megfelelve elkészíttette. A szakértő a dokumentációját a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el.
A vagyonértékelés hatását az Áhsz. 16/A. §-ának (2) bekezdése alapján az önkormányzat a könyveiben elszámolta (a korábbi bruttó érték kivezetését és az új bruttó érték bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben, a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben történt).
Az Áhsz. 16/A. §-a (2) bekezdésének alábbi szakasza alapján: „Ha a vagyonértékelésre vonatkozó törvény vagy kormányrendelet előírja vagy lehetővé teszi az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés kimutatását, azt a felhalmozott eredménnyel szemben kell a könyvekbe felvenni.”
Esetünkben a vagyonleltár terv szerinti értékcsökkenést nem tartalmazott, miképpen a vagyonértékelésre vonatkozó NFM rendelet sem írja elő annak szerepeltetését. A vagyonértékelésben szereplő eszközök természetesen több éve használatban vannak, a vagyonérték megállapítása ezt figyelembe vette (költségalapú értékelési eljárással, az avulással korrigált újra-előállítási költség módszerével történt).
Az önkormányzat könyveiben most a vagyonértékelt eszközök jelentős mértékben növelt bruttó értéken szerepelnek, a terv szerinti értékcsökkenést a program az új bruttó érték nyilvántartásba vételének napjával számolja, tulajdonképp mintha ezen eszközök hasznos élettartama újraindulna.
Helyesen értelmezzük-e azt, hogy
– az önkormányzat helyesen jár el, ha a vagyonértéket tekinti új bekerülési értéknek, melyre a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerinti leírási kulcsokat alkalmazza, azt eredményezve, hogy a víziközművagyon – vagyonértékelés általi – „felértékelése” ugyan nem jelent üzembe helyezést, azonban Áhsz. 17. §-a alapján rögzített leírási kulcsok alkalmazása miatt újra kezdetét veszi?
– az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés nem kerül kimutatásra a felhalmozott eredménnyel szemben, mivel az Áhsz. 16/A. §-a (2) bekezdésének feltételei nem állnak fenn?

Kérdés: Költségvetési intézményünk (kulturális központ) terembérleti szerződést köt egy szolgáltatóval, aki az általa bérelt teremben a szerződés szerinti időpontban előadást tart. Az előadásra – a bérlő saját értékesítésén kívül – az intézményünkben is lehet jegyet vásárolni, pl. a megbízó saját online felületének használatával, vagy az általuk előre kinyomtatott jegyek átadásával, jegyárusítási jutalék ellenében. Nem kötünk bizományosi szerződést, a terembérleti szerződés kiegészítéseként a jegyek árusítását, és a jegyárusítási jutalék százalékos mértékét rögzítjük. Ez alapján a jegyárusítási jutalékot (és a terembérletet) kiszámlázzuk a bérlőnek.
Ezek alapján milyen (bizományosi vagy közvetítői) szerződést kell-e kötnünk ahhoz, hogy a jegyárusítási bevétel ne az intézményünk bevétele legyen, és a számla- és a nyugtaadási kötelezettség a megbízót terhelje?
Ha megbízottként áruljuk a jegyeket, a szerződés az intézmény nevére szólhat, vagy a feladat ellátásával megbízott kolléga nevére? (Áfa-tv. 160. § értelmezése.)
A jegyértékesítés elszámolásában kérnénk segítséget. Az átvett és értékesített jegyek elszámolása hogyan történik, a nyugtaadási kötelezettség kit terhel?

Kérdés: Az önkormányzati intézmény megszűnését követően, az önkormányzat által alapított kft. közfeladatként átvette a lakás és nem lakás helyiséggazdálkodási feladatokat. A feladat ellátására közszolgáltatási szerződés alapján, számla kibocsátásával és áfa felszámításával kerül sor.
Az intézmény által elkezdett önkormányzati tulajdonban lévő irodaházon felújítást a kft. tovább folytatta. A közszolgáltatási szerződés tartalmazza, hogy az önkormányzati ingatlanon végzett felújítás az önkormányzat tulajdona.
Az önkormányzat vagyonátadási jegyzőkönyv alapján az ingatlanon végzett felújítás térítésmentes átadását kéri. A felújítás során már tudomásunk volt arról, hogy az ingatlanon végzett felújítást ingyenes át kell adni majd az önkormányzat részére, ezért a bejövő szállítói számlák áfatartalma nem került levonásra. Ingatlan értékesítésére a kft. nem választott áfakötelezettséget. Az átadáskor a felújításról elegendő számviteli bizonylat a vagyonátadási jegyzőkönyv? Szükséges számla kiállítása? Amennyiben igen, kérem a pontos meghatározást, hogy mi szerepeljen a számlán az áfatörvénynek megfelelően.

Kérdés: Az önkormányzat vízszennyezésibírság-bevételét hogyan kell elszámolni? Van-e erre vonatkozóan kötelező kormányzatifunkció-használat?

Kérdés: Költségvetési szervként múzeumunkban bizományosi szerződéssel folytatunk értékesítést. A szerződés szerint a bizományosi értékesítésre átvett készleteket az értékesítést követően számlázza ki az intézmény (szerződés szerint bizományos) részére a megbízó. Az eladott készletek után az intézmény (bizományos) 25% jutalékot kap. Hogyan kell kezelni a pénzügyi és a költségvetési számvitelben a bizományosi értékesítésre átvett készleteket, a készletértékesítéskor befolyt bevételt, illetve az eladott készletek után a megbízó által kiszámlázott szállítói számlát és a kapott jutalékot?

Kérdés: A december hónapot érintő időszakra a térítésidíj- és gyógyszer-, illetve inkontinenciaszámlák kiállítása december végén történt meg, december 31-ei fizetési határidővel. A mérleg alátámasztásához a magánszemélyek részére is szükséges kiküldeni az egyenlegértesítő leveleket? A térítési díjat sok esetben a hozzátartozó nevére számlázzuk, a gyógyszert viszont kizárólag az ellátott részére, aki az intézményben él. Amennyiben szükséges az egyenlegértesítő levelek kiküldése, akkor azt az ellátottnak személyes átvétellel adjuk át? Szükséges a levelek kiküldését tértivevénnyel igazoltan megőrizni az alátámasztáshoz?