459 kérdés-válasz az engedely kifejezésre

459 cikk rendezése:

1. cikk / 459 Helyettesítés a közös önkormányzati hivatalban

Kérdés: Közös hivatal pénzügyén 4 fő az engedélyezett létszám. Előző év június 30-án elment egy dolgozó, azóta 2 pénzügyes helyettesítésben végzi el a feladatokat. Megteheti-e az új jegyző, hogy nem vesz fel továbbra sem senkit, megszünteti a helyettesítést, és új munkaköri leírást ad a két dolgozónak, akik így is túl vannak terhelve? Köteles-e a két dolgozó elfogadni az új munkaköri leírást? A jegyző többletfeladatot adhat, de milyen mennyiségben? Továbbá visszamenőleg módosíthat-e?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

2. cikk / 459 Selejtezés szabályai

Kérdés: Kerületi önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága a játszótéri eszközei karbantartását, felújítását, cseréjét végzi. A lebontott eszközök tárgyieszköz-nyilvántartásból történő kivezetéséhez milyen dokumentáció szükséges? Szükséges-e a selejtezési szabályzat szerint külön selejtezési bizottságot összehívni, vagy a vállalkozási szerződés alapján a kivitelező által aláírt bontási jegyzőkönyv alapján kivezethetők-e a nyilvántartásból? Milyen dokumentáció alapján szabályszerű a kivezetés, mit kérjünk be a cégtől?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

3. cikk / 459 Önkormányzat illetékességi területén meghatározott behajtási hozzájárulási díj áfája

Kérdés: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/F. §-a módosult 2025. január 1-jétől az alábbiak szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Ezen törvény adta lehetőséggel élve önkormányzatunk a behajtási díjat rendeletben határozta meg a korlátozott forgalmú övezetben a megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik behajtása vonatkozásában. A rendelet megalkotására ugyanezen törvény ad felhatalmazást a 48. § (5d) pontban. A behajtási engedélyről minden esetben határozat készül. Ezen díj áfa szempontjából közhatalmi tevékenységnek minősül-e, tehát áfa hatályán kívüli tevékenység-e? Amennyiben közhatalmi tevékenységnek minősül, jól gondoljuk, hogy számlakiállítási kötelezettsége sincs önkormányzatunknak? Hasonló megítélés alá esik-e a közterület-használati díj?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

4. cikk / 459 Önkormányzati rendezvényen értékesített ételek, italok

Kérdés: Az önkormányzat által szervezett közösségi rendezvényeken, az önkormányzat által fenntartott konyha által készített ételek értékesítésére milyen jogszabályi előírások vonatkoznak? Milyen engedélyek, milyen szakhatósági bejelentések, milyen bizonylatok (pénztárgép, nyugta, számla) szükségesek? Kérem külön tájékoztatásukat arra vonatkozólag, ha ezen rendezvényeken alkoholtartalmú (jövedéki) termékeket is értékesítenénk, azt milyen feltételekkel tudjuk megtenni? Esetünkben az önkormányzatnak vagy a konyhának kell a fent említett engedélyekkel rendelkeznie?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

5. cikk / 459 Behajthatatlan követelés könyvekből való kivezetése

Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben olyan követelést tart nyilván, mely követelés kötelezettjét (kft.) a cégbíróság már 2007. 06. hónapban, a felszámolási eljárás befejezése után törölte a cégjegyzékből. A követelés teljes összege meghaladja az 5 millió forintot, és arra 100%-os értékvesztés került elszámolásra a korábbi években. Az önkormányzat költségvetési rendeletében az szerepel, hogy a behajthatatlan fizetési követelések elengedésére, leírásának engedélyezésére 5.000.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladó ügyekben a képviselő-testület jogosult. Abban az esetben szükséges a képviselő-testület döntése, ha már nem létezik a vevő, már a vonatkozó jogszabályok szerint behajthatatlannak minősül a követelés, és nulla értékkel szerepel az önkormányzat könyveiben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

6. cikk / 459 Szolgálati elismerés egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Önkormányzatunk 2023. december 1-jétől foglalkoztat teljes állásban egy háziorvosi asszisztenst egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Ezzel párhuzamosan a dolgozó részmunkaidőben dolgozik egy fővárosi kórházban, szintén egészségügyi szolgálati jogviszony keretében. Ezt a munkát 2008. július 1-jétől 2020. január 31-ig teljes munkaidőben, majd 2020. február 1-jétől részmunkaidőben látja el. Az idei évben jogosult a 30 éves szolgálati elismerésre. Az Eszjtv. 9. §-ának (8) és (9) bekezdése szerint:
(8) A szolgálati elismerés több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszony esetén is csak egy alkalommal illeti meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.
(9) A szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, amelyik szolgáltatóval az érintett személy egészségügyi szolgálati jogviszonya a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltának időpontjában fennáll, vagy a (8) bekezdés szerinti esetben hamarabb létrejött.
Mivel jogviszonya a kórháznál előbb keletkezett, álláspontunk szerint nem önkormányzatunk köteles a 30 éves szolgálati elismerés kifizetésére. Helyesen gondoljuk?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

7. cikk / 459 Maradandó értékű iratok őrzése

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfel-adatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

8. cikk / 459 Kettős állampolgársággal rendelkező orvos alkalmazása részmunkaidőben

Kérdés: Egészségügyi intézménybe tervezünk határon túli kettős állampolgársággal rendelkező orvos részmunkaidőben történő alkalmazását egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Van-e valami kizáró ok, hogy tartós egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítsen az orvos az intézményben? Milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljen a külföldi munkavállaló, ha munkaviszonyt létesít Magyarországon? Milyen dokumentumokkal kell, hogy igazolja a korábbi külföldi jogviszonyait a besorolását illetően, és be kell-e számítani az egészségügyi szolgálati jogviszonyba a külföldi munkavégzést?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

9. cikk / 459 Szerencsejáték-ládák, közterületre kihelyezett automaták

Kérdés:

Önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra vonatkozólag az adómentességet választotta. A kimenő számlán a következők szerepelnek: bérbeadás, közterület-használati díj, rezsiköltség. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint „az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására” nem alkalmazható az adómentesség. Az önkormányzat közterület-használat szabályozásáról szóló rendeletében így is van feltüntetve a „Szerencsejáték-ládák, közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa)”. Egy ügyfélnek, egy számlában az alábbi 3 tételt áfásan, vagy áfamentesen, vagy vegyesen kell kiszámlázni?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

10. cikk / 459 Kötelezettségvállalás

Kérdés:

Adott egy önkormányzati költségvetési szerv (intézmény), K3 dologi kiadások kiemelt előirányzata 20 millió Ft – eredeti, költségvetési rendeletben elfogadott –, kiadási előirányzattal rendelkezik. Év közben (júniusban) az intézmény felmondja egy határozatlan idejű szerződését, mellyel felszabadul 5 millió Ft dologi kiadási előirányzata. Ezzel egy időben, ugyanarra a szolgáltatásra köt is egy új, határozott idejű (költségvetési éven túli) szerződést az intézmény, mely az adott költségvetési évre 6 millió Ft kötelezettséget keletkeztet. Az 1 millió Ft többletkötelezettséget az intézmény K3 kiemelt kiadási előirányzatán megtakarítja (feladatelmaradás, kiadások racionalizálása révén), viszont a következő költségvetési évre ez a kötelezettségvállalás szintén +1 millió Ft többletkötelezettséget keletkeztet majd az intézménynek, ezzel együtt a fenntartó önkormányzatnak. Megkötheti-e a szerződést az intézmény saját hatáskörében eljárva (kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jogkörökkel fel van ruházva), az éven túli kötelezettséget, a következő költségvetési év tervezésekor betervezve, vagy csak a fenntartó önkormányzat előzetes jóváhagyása után?
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”