480 talált cikk az engedély kifejezésre

Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.” 
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.

Kérdés: Közös hivatal pénzügyén 4 fő az engedélyezett létszám. Előző év június 30-án elment egy dolgozó, azóta 2 pénzügyes helyettesítésben végzi el a feladatokat. Megteheti-e az új jegyző, hogy nem vesz fel továbbra sem senkit, megszünteti a helyettesítést, és új munkaköri leírást ad a két dolgozónak, akik így is túl vannak terhelve? Köteles-e a két dolgozó elfogadni az új munkaköri leírást? A jegyző többletfeladatot adhat, de milyen mennyiségben? Továbbá visszamenőleg módosíthat-e?

Kérdés: Kerületi önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága a játszótéri eszközei karbantartását, felújítását, cseréjét végzi. A lebontott eszközök tárgyieszköz-nyilvántartásból történő kivezetéséhez milyen dokumentáció szükséges? Szükséges-e a selejtezési szabályzat szerint külön selejtezési bizottságot összehívni, vagy a vállalkozási szerződés alapján a kivitelező által aláírt bontási jegyzőkönyv alapján kivezethetők-e a nyilvántartásból? Milyen dokumentáció alapján szabályszerű a kivezetés, mit kérjünk be a cégtől?

Kérdés: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/F. §-a módosult 2025. január 1-jétől az alábbiak szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Ezen törvény adta lehetőséggel élve önkormányzatunk a behajtási díjat rendeletben határozta meg a korlátozott forgalmú övezetben a megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik behajtása vonatkozásában. A rendelet megalkotására ugyanezen törvény ad felhatalmazást a 48. § (5d) pontban. A behajtási engedélyről minden esetben határozat készül. Ezen díj áfa szempontjából közhatalmi tevékenységnek minősül-e, tehát áfa hatályán kívüli tevékenység-e? Amennyiben közhatalmi tevékenységnek minősül, jól gondoljuk, hogy számlakiállítási kötelezettsége sincs önkormányzatunknak? Hasonló megítélés alá esik-e a közterület-használati díj?

Kérdés: Az önkormányzat által szervezett közösségi rendezvényeken, az önkormányzat által fenntartott konyha által készített ételek értékesítésére milyen jogszabályi előírások vonatkoznak? Milyen engedélyek, milyen szakhatósági bejelentések, milyen bizonylatok (pénztárgép, nyugta, számla) szükségesek? Kérem külön tájékoztatásukat arra vonatkozólag, ha ezen rendezvényeken alkoholtartalmú (jövedéki) termékeket is értékesítenénk, azt milyen feltételekkel tudjuk megtenni? Esetünkben az önkormányzatnak vagy a konyhának kell a fent említett engedélyekkel rendelkeznie?

Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben olyan követelést tart nyilván, mely követelés kötelezettjét (kft.) a cégbíróság már 2007. 06. hónapban, a felszámolási eljárás befejezése után törölte a cégjegyzékből. A követelés teljes összege meghaladja az 5 millió forintot, és arra 100%-os értékvesztés került elszámolásra a korábbi években. Az önkormányzat költségvetési rendeletében az szerepel, hogy a behajthatatlan fizetési követelések elengedésére, leírásának engedélyezésére 5.000.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladó ügyekben a képviselő-testület jogosult. Abban az esetben szükséges a képviselő-testület döntése, ha már nem létezik a vevő, már a vonatkozó jogszabályok szerint behajthatatlannak minősül a követelés, és nulla értékkel szerepel az önkormányzat könyveiben?

Kérdés: Önkormányzatunk 2023. december 1-jétől foglalkoztat teljes állásban egy háziorvosi asszisztenst egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Ezzel párhuzamosan a dolgozó részmunkaidőben dolgozik egy fővárosi kórházban, szintén egészségügyi szolgálati jogviszony keretében. Ezt a munkát 2008. július 1-jétől 2020. január 31-ig teljes munkaidőben, majd 2020. február 1-jétől részmunkaidőben látja el. Az idei évben jogosult a 30 éves szolgálati elismerésre. Az Eszjtv. 9. §-ának (8) és (9) bekezdése szerint:
(8) A szolgálati elismerés több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszony esetén is csak egy alkalommal illeti meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.
(9) A szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, amelyik szolgáltatóval az érintett személy egészségügyi szolgálati jogviszonya a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltának időpontjában fennáll, vagy a (8) bekezdés szerinti esetben hamarabb létrejött.
Mivel jogviszonya a kórháznál előbb keletkezett, álláspontunk szerint nem önkormányzatunk köteles a 30 éves szolgálati elismerés kifizetésére. Helyesen gondoljuk?

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.

Kérdés: Egészségügyi intézménybe tervezünk határon túli kettős állampolgársággal rendelkező orvos részmunkaidőben történő alkalmazását egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Van-e valami kizáró ok, hogy tartós egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítsen az orvos az intézményben? Milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljen a külföldi munkavállaló, ha munkaviszonyt létesít Magyarországon? Milyen dokumentumokkal kell, hogy igazolja a korábbi külföldi jogviszonyait a besorolását illetően, és be kell-e számítani az egészségügyi szolgálati jogviszonyba a külföldi munkavégzést?

Kérdés: Önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra vonatkozólag az adómentességet választotta. A kimenő számlán a következők szerepelnek: bérbeadás, közterület-használati díj, rezsiköltség. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint „az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására” nem alkalmazható az adómentesség. Az önkormányzat közterület-használat szabályozásáról szóló rendeletében így is van feltüntetve a „Szerencsejáték-ládák, közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa)”. Egy ügyfélnek, egy számlában az alábbi 3 tételt áfásan, vagy áfamentesen, vagy vegyesen kell kiszámlázni?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?